Minden szervünk vénás rendszere a teljes érhálózat részeként, valamint önmagában is nagyon érdekes és életfontos speciális funkciókat lát el, az agyi vénás rendszerekre vonatkozó élettani, funkcionális morfológiai ismeretek kiemelése külön fejezetbe mégis indokolt. A fő érv az, hogy e rendkívül bonyolult felépítésű, az artériásnál is komplexebbnek látszó hálózat (Schaller B, 2004) megbetegedéseinek, különösen a trombózisnak, igen súlyos, gyakran lethalis következményei vannak, sok szenvedést okozó tünetekkel járnak. Az agyi vénás rendszerek, összevetve az artériás vérkeringéssel (Sándor P., Benyó Z. 2016) mégsem kapnak kellő figyelmet sem az élettani kutatásban, sem pedig a graduális és posztgraduális orvosképzésben. Ez meglepő módon vonatkozik még a 20. század utolsó szakaszára, az „agy évtizedére”, illetve a legmodernebb élettankönyvekre is. Az agy vénás rendszere működésének kivételes érdekességét fiziológiai szempontból többek között az is fokozza, hogy a koponya merev csontburkán belül helyezkedik el és drenálja az agy rendkívül gazdag kapilláris rendszerét, amelynek denzitása a szürkeállományban elérheti a 2000-3000 kapilláris/mm3-t, szemben az egész szervezet átlagos 600/mm3-es kapilláris denzitásával. Egészséges körülmények között a felnőtt agy szövetein átlagosan 50-65 ml/100 gram vér áramlik át percenként, a teljes agyra számított mennyiség 750-900 ml/perc, azaz a nyugalmi perctérfogatnak mintegy 15%-a.