Monos Emil

A vénás rendszer élettana

2.1. Nagydisztenzibilitású gyűjtő „vérvezeték”, egyenirányító billentyűkkel

Mindamellett, hogy Harvey a vér cirkulációját, s abban a vénás billentyűk szerepét már 1628-ban korrektül leírta világhíressé vált művében, nem sokkal később pedig a „vénás tónus”, sőt a végtagok izomkontrakcióinak a vénás áramlásra gyakorolt hatását is felismerték, az orvosok a legutóbbi évtizedekig csupán passzív vérvezeték szerepet tulajdonítottak a vénáknak. Ma már azonban nyilvánvaló, hogy a vénás rendszer olyan alapvető funkciókat tölt be a szervezetünkben, mint a vér szabályozott visszavezetése a szívhez biztosítván a reoxigenizációt és a recirkulációt, a vér dinamikus tárolása, a kardiovaszkuláris stabilitás támogatása a kapacitancia adaptív változtatásával főleg a simaizomtónus sympathicus idegi szabályozása útján stb.

Ez a mintegy 450–500 km hosszú vénás-venularis „vérgyűjtő” rendszer rendkívül összetett morfológiai, geometriai, biokémiai, biofizikai, valamint funkcionális élettani tulajdonságokkal rendelkezik és sokrétűen szabályozott, hasonlóan, mint az artériák. A vénás véráramlás dinamikáját a – később ismertetésre kerülő – szisztémás mechanizmusok (vis a tergo, vis a fronte, végtagizom-, hasi- és mellkasi „vénás pumpák”, vénabillentyűk, vérvolumen, valamint a neurohumorális reflexes szabályozás által beállított véna tónus) mellett számos helyi – biomechanikai (pl. localis „myogen” tónus), hormonális, ionális, metabolikus, és idegi tényező befolyásolja.

A vénabillenytűk iránti érdeklődést nagymértékben fokozza újabban a varicositas betegségek patomechanizmusában kulcsszerepet játszó billentyűelégtelenség felismerése és ennek extravazális korrekciós lehetőségei, valamint a klinikai diagnosztika technikai bázisának fejlődése.

A véráramlás irányát a végtagokban a szív fele a vénás rendszer bicuspidalis billentyűi biztosítják (4. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1357avre_61/#m1357avre_61 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1357avre_61/#m1357avre_61)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1357avre_61/#m1357avre_61)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

4. ábra. Vénás billentyű felépítésének vázlata

1: sinus; 2: a cuspis (szaryacska) szabad pereme; 3: a cuspis érfalhoz tapadó pereme; 4: cornua; 5: cuspis; 6: „agger”(dombocska); 7: comissura.

A felületes vénás billentyűk szárnyacskáinak szabad pereme párhuzamos a bőr felszínével. A billentyűk sinusa mindig szélesebb, mint a billentyűk alatti és feletti vénafal szakaszok. Ebből következtetni lehet arra, hogy a billentyű szárnyacskák (cuspisok) nem fekszenek fel szorosan a véna falra, ha nyitott a billentyű, hanem lebegnek az axialis irányú véráramban. Ez pedig ideális pozíció ahhoz, hogy mielőtt a retrográd áramlás megindulna, azonnal feltöltődhessenek, s megfelelő zárást biztosítsanak. Előbbiek alapján lehetséges, hogy a billentyűtasakocskák mindig – tehát az ér nyitott állapotában is – tartalmaznak némi vérmennyiséget, így ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy a véna- trombózis gyakran kezdődik a véna billentyűk sinusaiban.

B-módú áramlási ultraszonográfia alkalmazásával végzett újabb kutatások szerint azonban, a vénás billentyűket inkább a nyomás, mint az áramlás működteti. Azt találták ugyanis, hogy gyakorlatilag nincs vér-refluxra szükség ahhoz, hogy a billentyű teljes mértékben záródjék (5. ábra). A billentyűn átáramló vér szeparálódik egy axiális irányú felgyorsult vérsugárra és egy visszakanyarodó áramra, amely a sinus zsebecske felé irányul. Ez a lamináris jellegű (nem turbulens!), visszakanyarodó áram biztosítja, hogy a billentyű egész belső endothelialis felszínét érje a fiziológiás nyíróerő, amely védi a zsebecskét, hogy benne stasis, illetve thrombusképződés alakuljon ki. Billentyűzáródás akkor történik, amikor a visszakanyarodó áram okozta nyomás (Pi) meghaladja a szárnyacska luminalis oldalára ható nyomást (Po). Az axialis véráramsebességének növekedése csökkenő nyomást eredményez a luminalis oldalon. Következésképpen, felálláskor vagy a lábizomzat mozgatásakor az endothelialis felületek nincsenek kitéve a káros hatású, fordított irányú véráramnak, mivel nem történik érdemleges vérreflux, ha a billentyű normálisan működik.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1357avre_66/#m1357avre_66 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1357avre_66/#m1357avre_66)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1357avre_66/#m1357avre_66)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

5. ábra. A A véráram lineáris sebességének változása a vénabillentyű környezetében. B A vénabillentyű szárnyacskájának két oldalára ható nyomóerők (Bergan JJ et al., 2007 után)

Vaxialis: tengelyirányú lineáris véráramsebesség;

A kielégítő billentyű működés nem csupán a cuspisok mozgásának, hanem a sinust képező vénafal szakasz disztenziójának is a függvénye. A megfelelő disztenzibilitás hiánya esetén ui. a billentyűk nem zárnak jól, ha retrograd áramlás indulna, mivel a cuspisok a commisuráknál nem tudnak egymástól megfelelően szeparálódni, peremük laza marad, előre eshetnek (prolapsus) és a billentyű incompetenssé (insufficienssé) válik.

A billentyűk általában igen erős struktúrák. Biomechanikai mérések szerint a szárnyak szakítási szilárdsága rendkívül nagy (humán vena femoralis billentyűk esetében circumferenciálisan ez 8-10 N/m2), holott csupán endotheliummmal borított vékony kollagén rost rétegből állnak. Mechanikai teherbíró képességük 2-3-szor nagyobb, mint a vénafalé. Szemben a billentyűmentes falszakaszokkal, a billentyűk magasságában található vénasinusok fala circumferencialisan jóval rugalmasabb, mint longitudinalisan. Ez az irányfüggő elaszticitás szerepet játszhat abban, hogy a sinus fala könnyebben kiboltosúljék és a két billentyűsinus ürege, ha kitöltődik vérrel, jól záró szferikus formává kombinálódjék.

Az alsó végtagi vénák billentyűinek eloszlását a 6. ábra illusztrálja.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1357avre_75/#m1357avre_75 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1357avre_75/#m1357avre_75)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1357avre_75/#m1357avre_75)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

6. ábra. Az alsó végtagi vénás billentyűk eloszlásának vázlata (Browse LN et al., 1988 után)

A vena cava inferior és a vena iliaca communis egyáltalán nem tartalmaz billentyűket, a vena iliaca externa az esetek 75%-ában, a vena femoralis pedig 25%-ban nem rendelkezik billentyűkkel. Egyes feltételezések szerint az iliacalis és femoralis vénák billentyűhiánya lenne a kiindulási alapja a varicositas betegséghez vezető progresszív deszcendáló valvularis insufficientiának. A ligamentum inguinale alatt minden, egymást követő vénaszegmentumban fokozatosan növekszik a billentyűk gyakorisága, így a lábikra vénáiban már 5 cm-enként találhatók. A kb. 1 mm-es átmérőjű vénákban még jelen vannak a billentyűk, kisebb vénákban és a venulákban viszont általában már nincsenek.

Kis emlősök végtagi kisvénáiban (pl. patkány 300–400 μm-es vena gracilis ág) is vannak billentyűk.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 720 4

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

„A vénás rendszer élettana” c. hiánypótló munkájában Monos Emil – több évtizedes tudományos kutatói és oktatói tapasztalataira, valamint az előző négy kiadás tanulságaira támaszkodva – modern rendszerszemlélettel, gazdagon dokumentált és illusztrált naprakész áttekintést ad a vénás rendszer élettani funkcióiról, működésének biofizikai és strukturális alapjairól. Szakmai értékét alátámasztja Allen W. Cowley professzor (MCW, USA) előszava, melyet az angol nyelvű 2. kiadáshoz írt (l. 17.0 fejezet). E tömör, kismonográfia jellegű tankönyvet meggyőződéssel ajánljuk orvostan, gyógyszerész, fogorvostan, egészségtudományi, egészségügyi mérnök, biológus, biomérnök graduális hallgatóknak és PhD-hallgatóknak, valamint szakvizsgára készülő orvosoknak (phlebologus, angiologus, belgyógyász, kardiológus, érsebész), s mindazoknak, akiket e rendkívül érdekes, fontos és közérdekű témakör bármilyen okból érdekel.

Hivatkozás: https://mersz.hu/monos-a-venas-rendszer-elettana//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero