A Földet toposzférának nevezett gázburok veszi körül, ami megvéd a Nap égető sugaraitól és kiegyenlíti a levegő hőmérsékletének ingadozását. A Föld felszínére bocsátott napsugárzás egy része visszaverődik, míg egy kisebb része elnyelődik. A visszaverődött meleg csak azért nem tud ismét a világűrbe távozni, mert a légréteg visszatartja, amit üvegházhatásnak nevezünk. Az üvegházhatás nélkül a Földön állandóan mínusz 15–75 °C körüli hőmérséklet uralkodna, mint a többi légréteg nélküli bolygón. Ezért az üvegházhatás önmagában nem káros, de ha ez a réteg több hőt tart vissza a légszennyező anyagok miatt, mint amennyi optimális, akkor a Föld felszíne túlmelegszik és megindul az óceánok vizének megemelkedése, a hóval borított sarkvidékek olvadása és számos helyen a szélsőséges időjárás miatt árvizek, szökőárak, erdőtüzek és sivatagosodás indul meg. A légszennyező anyagok jelentős számban, koncentrációban vannak jelen a lakóhelyi „out-door” és lakóépületen belüli, „in-door” környezet levegőjében, de az ökológiai válság részjelenségeként a természetes „vad” környezet levegője is számottevő szennyezettséggel bírhat. A külső levegő fő szennyező forrása a lakóhelyeken (főként a városokban) a gépjárműforgalom (kb. 50%), az ipari és háztartási energiafelhasználás, fűtés (kb. 20–25%), valamint a különböző régiók, települések szennyezését sajátos mintázatúvá tevő ipari objektumok, mezőgazdasági tevékenységek vegyianyag-emissziója (az összes szennyeződés kb. 25–30%-a). A levegőszennyezés egészségügyi jelentőségére először Londonban figyeltek fel 1952 telén, amikor a nedves, ködös és erősen szennyezett levegő több hónapon keresztül rátelepedett Londonra és jelentősen megemelte a halálozási rátát. Ennek az eseménynek önmagában 12 ezer többlethalálozást tulajdonítottak. A szmog keletkezésének esélye szélcsendes párás időszakban megemelkedik. A 11. táblázatban látható, hogy a szmogban elsősorban mérgező gázok, korom és porszemcsék fordulnak elő

 

 

A légszennyező anyagok elsősorban a szervezet oxigénellátását gátolják, ezért igen fontos, hogy tisztában legyünk a mérgező gázok hatásaival. A szmog elleni védekezés a városépítésnél kezdődik. A város tüdejét képező zöld területek nem csupán az oxigén visszapótlásában játszanak szerepe, hanem a növények megkötik a felesleges széndioxidot és a port. Ezért a városi lakótelepek környezetében a zöldpontokat nem szabad parkolókká alakítani. A másik alapelv a levegő áramlásának biztosítása. A meteorológusok jól ismerik a városokban uralkodó szélirányok jelentőségét. Ezeket a városok kialakításában figyelembe kell venni. Azokon a pontokon, ahol a városi levegőt a széljárás képes kimosni a légtérből, nem szabad magas épületeket felhúzni, mert ezzel megbénítják a légcserét és a városban a szmogos időszakok aránya megnő. A 12. táblázat a külső légszennyező anyagokat és azok biológiai hatását mutatja.