Lőrinc László

Életmódtörténet II.

Középkor


Mi az európai divatozás oka?

Sokat gondolkodtak már azon, mi lehet a divatozás oka, miért van jelen Európában és miért ismeretlen ebben a formában máshol? A válaszok eltérőek. Az azonban nagyon valószínű, hogy a lovagi divat összefüggésben van a lovagi kultúrával, azzal a törekvéssel, hogy az egyik lovag különbbé váljék a másiknál. Ahogy a viselkedés finomságával vagy a műveltséggel ki lehetett tűnni, éppúgy alkalmas erre a választékos viselet. Mutatja a gazdagságot is – a ruhaanyag hatalmas érték volt, akárcsak a korábbi korszakokban, vagyonuk jelentős részét az emberek magukon hordták. De egyszerűbb ruhaanyagokból készült öltözékkel is ki lehetett tűnni, ha igazodott az újszerűségével ható divathoz. A divat jelrendszere sokkal finomabb megkülönböztetésre adott lehetőséget, mint a korábbi viseletbeli eltérések. Nem azt mutatta meg, hogy valaki milyennek született – előkelő, egyházi, vagy pór –, hanem hogy egy bizonyos csoporton belül milyenné szeretne válni, hova sorolja önmagát. Az új megoldások átvétele összekapcsolta a viselőt a „jobbakkal”, előkelőbbekkel, finomabbakkal, viszont a többiektől megkülönböztette. Mivel egy-egy divathullám hamar elterjedt az egész udvarban és leszivárgott a gazdagabb polgárok, udvaron kívüli nemesek közé is, mindig újabb és újabb viselet megjelenésére és elterjedésére volt szükség. Európában már a középkor második felében viszonylag összezavarodott az „előkelő, nemes” és a „módos, gazdag” emberek csoportja, ezért az előkelőség megmutatására pusztán a gazdag kivitel nem volt elegendő, változtatni kellett a formákat is.

Életmódtörténet II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 832 3

Ez a könyv nemcsak a középkori tárgyi környezetet (lakóhely, öltözet, táplálék stb.) mutatja be, hanem egyrészt szélesebb értelemben beszél az „élet kereteiről” (demográfia, higiénia, orvoslás, élelmezés, technika, termelés, településszerkezet stb.) másrészt a társadalom belső viszonyairól (család, egyes életkorok, nemek illetve társadalmi csoportok jellemzői és kapcsolatai stb.), végül a gondolkodásmódról (erkölcs, mentalitás, mindennapi rítusok, jogszemlélet, az idő és tér felfogása stb.). Ez a megközelítés a múlt bemutatása mellett korunk jelenségeit is értelmezi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave