Lőrinc László

Életmódtörténet II.

Középkor

A középkori város: „állam” az államban

A középkori várost nem népességszáma vagy gazdagsága tette különlegessé (az európai városok nagy része kicsi volt), hanem jogállása. A város csak a királynak adózik, egy összegben (vagyis az egyes személyekre maguk a városlakók oszthatják el), a falai között történt bűnesetekben a városi bíróságok ítélkezhetnek saját „törvényeik” alapján, minden belső ügyben az általuk választott vezetőség dönt, kivételes esetekben a királyi bíróság ➤[2d], de semmiféle egyéb világi vagy egyházi hatalom nem szólhat bele életükbe. Lehet saját katonaságuk, és hadat viselhetnek (viszont nem kötelesek harcolni, mint a nemes hűbéresek), pénzt verhetnek, piacot tarthatnak, bárkit befogadhatnak falaik közé, s nem tartoznak sem robottal, sem más járadékkal földesúrnak. Személyükben szabadok, senki házasságukba, elköltözésükbe, hagyatékozásaikba, életvitelükbe kívülről bele nem szólhat. Egyszóval, ha az adót megfizetik, a falakon belül a maguk urai. ➤[1]

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 832 3

Művelődéstörténet Történelem

Ez a könyv nemcsak a középkori tárgyi környezetet (lakóhely, öltözet, táplálék stb.) mutatja be, hanem egyrészt szélesebb értelemben beszél az „élet kereteiről” (demográfia, higiénia, orvoslás, élelmezés, technika, termelés, településszerkezet stb.) másrészt a társadalom belső viszonyairól (család, egyes életkorok, nemek illetve társadalmi csoportok jellemzői és kapcsolatai stb.), végül a gondolkodásmódról (erkölcs, mentalitás, mindennapi rítusok, jogszemlélet, az idő és tér felfogása stb.). Ez a megközelítés a múlt bemutatása mellett korunk jelenségeit is értelmezi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-ii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero