Lőrinc László

Életmódtörténet II.

Középkor


A városok kialakulása Magyarországon

Magyarországon, főleg a Dunántúlon és a Duna mentén a XI–XII. században számos ázsiai, nomád típusú város jött létre. Ez azt jelentette, hogy népes települések voltak, gyakori piacokkal, mégsem nyugati típusúak: nem volt önkormányzatuk, sem semmilyen kiváltságuk, lakóik a legkülönbözőbb tevékenységekkel foglalkoztak, és nem elsősorban kézművességgel, mint nyugaton, sőt, sokan közülük – az állattenyésztők – tavasszal elhagyták lakóhelyüket, és csak ősszel tértek vissza. Ezeknek a városoknak a kialakulására hatott a római örökség is: ókori szent kultuszhelyeknél (pl. Savaria, pannóniai Szent Márton szülőhelye), ősi keresztény temetőknél (pl. Pécs) maradtak fenn, illetve elevenedtek újjá nagyobb települések. Hatottak a dunántúli településszerkezetre a római utak, felhasználható félig romos római kőépületek is (pl. az óbudai amfiteátrum Kurszán fejedelem vára lett, Pest központja is egy római erődnél alakult ki). A létrejövő fejedelmi, törzsfői, majd királyi, püspöki és ispáni székhelyek, királyi társas káptalanok lettek a városok kristályosodási pontjai, hiszen ezeken a helyeken sok ember megfordult, így itt tartották a vásárokat a kereskedők. A fontosabb központokban már a XI. században hetipiacokat tartottak. A kereskedők túlnyomórészt zsidók, mohamedánok és görögök voltak, ahogy mohamedánok voltak a XIII. századig Pest lakói is. A helyi termékeken kívül megjelentek itt orosz prémek, bizánci fegyverek, luxuscikkek is. Feltehető, hogy a kézműipar sokkal kevésbé volt jelentős, mint a kereskedelem, és hogy a kézművesek jelentős része ekkor még a falvakban élt, szakmák szerint elkülönülve, ahogy erre a falunevek utalnak (Takácsi, Ács, Teszér, Gerencsér stb.).

Életmódtörténet II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 832 3

Ez a könyv nemcsak a középkori tárgyi környezetet (lakóhely, öltözet, táplálék stb.) mutatja be, hanem egyrészt szélesebb értelemben beszél az „élet kereteiről” (demográfia, higiénia, orvoslás, élelmezés, technika, termelés, településszerkezet stb.) másrészt a társadalom belső viszonyairól (család, egyes életkorok, nemek illetve társadalmi csoportok jellemzői és kapcsolatai stb.), végül a gondolkodásmódról (erkölcs, mentalitás, mindennapi rítusok, jogszemlélet, az idő és tér felfogása stb.). Ez a megközelítés a múlt bemutatása mellett korunk jelenségeit is értelmezi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave