Lőrinc László

Életmódtörténet II.

Középkor


Népi szentkultusz: közbenjárás helyett közbeavatkozás

Ez volt tehát a szent és a szentkultusz jelentősége kialakulásakor: az aszketizmus, bűntudat, pokoli és purgatóriumi büntetés, illetve a földi szenvedések komorsága, sötétsége mellett a szent jelentette a fényt, a derűt, a reménykedést. Később is, a középkor folyamán betegség, éhínség, gyermekhalál idején ugyanúgy „hozzá” (vagyis szobrához, ereklyéihez, kápolnájához) lehetett menni, mint „bűnök” elkövetése után. ➤[I.2.9-10] Nagy bajban elég volt zarándoklatra vagy egyéb kegyes hálacselekedetre fogadalmat tenni, a szent várhatóan közbenjárt esendő, szeretett barátja érdekében. A népi hiedelemben egyre haloványabb lett a közbenjárás, egyre erősebb a közbeavatkozás képzete: erősödött az a nézet, hogy a szent maga menti meg a gyermeket, beteget, fohászkodót. A túlvilági élet megkönnyítésének helyébe pedig egyre inkább az e világi megsegítés és főleg a csodák léptek. Már nemcsak nagy bajban, hanem hétköznapi problémák megoldásakor is a szenthez lehetett fordulni. Szent Lőrinc például meghosszabbít egy rövidnek bizonyult gerendát templomának építése közben, más szentek elűzik a tolakodó legyeket, és így tovább.

Életmódtörténet II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 832 3

Ez a könyv nemcsak a középkori tárgyi környezetet (lakóhely, öltözet, táplálék stb.) mutatja be, hanem egyrészt szélesebb értelemben beszél az „élet kereteiről” (demográfia, higiénia, orvoslás, élelmezés, technika, termelés, településszerkezet stb.) másrészt a társadalom belső viszonyairól (család, egyes életkorok, nemek illetve társadalmi csoportok jellemzői és kapcsolatai stb.), végül a gondolkodásmódról (erkölcs, mentalitás, mindennapi rítusok, jogszemlélet, az idő és tér felfogása stb.). Ez a megközelítés a múlt bemutatása mellett korunk jelenségeit is értelmezi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave