A házassági „reform” híveinek a lovagokkal és uralkodókkal volt a legtöbb gondjuk. II. Orbán pápa például háromszor is kiátkozta Fülöp francia királyt (XI. század), amiért előző feleségét elküldte, és helyette az unokatestvére feleségét vette el. ➤[1b] (Ha feleségét megtartja, nem lett volna kifogása a másik, mellékes kapcsolat ellen.) Fülöp persze – akárcsak a többi király és lovag – ellenállt. Az örökösödés biztosítása – az új feleségtől törvényes utódot várt – fontosabb volt számára, mint az elvont elvek. A lovagok is ellenálltak annak, hogy birtokuk, vagyonuk biztosítása helyett az egyház követeléseinek feleljenek meg. A lelki üdvösség azonban mégiscsak fontos dolog. Fokozatosan, nemzedékről nemzedékre haladva, a XIII. századra a reformereknek sikerült átalakítaniuk még a lovagok és királyok normáit, életmódját is. ➤[1c] Ebben feltehetően szerepet játszott a XI. századot követő gazdasági fellendülés, a lovagok gazdagodása, hatalmának stabilizálódása. A birtok – az új mezőgazdasági eljárásoknak köszönhetően – egyre inkább el tudta látni az udvart, a birtokost és a kíséretet is, így már nem volt olyan elsődleges a vagyon védelme, az üdvözülés kockáztatásának árán.