Lőrinc László

Életmódtörténet II.

Középkor


Soltészok és kenézek

A falvak száma a középkor századaiban szaporodott, a túlnépesedett falvak lakossága elvándorolt, vagy a birtokos telepített földjeire embereket más térségekből. A magyar középkorban ismert volt a falukettőződés is, amikor egy falu mellett újabb, hasonló nevű település jött létre. Ennek a túlnépesedés mellett lehetett az is az oka, hogy a birtokot megosztották az örökösök, és megkettőzték a rajta lévő egyik-másik falut is. A Csallóközben például 16 Karcsa nevű falu jött létre egymáshoz közel ilyen okból, Kolozs megyében pedig 9 Macskás. (Ez utóbbiakban csak nemesek laktak, egy szétköltöző várjobbágy-kisnemes család különböző ágainak tagjai.) A felvidéken a XIII. századtól német városi polgárokat, ún. soltészeket bíztak meg a földesurak, hogy telepítsenek falvakat. Ezért cserében járadékmentes jobbágytelkeket, sajátos jogokat (malomhasználati, kocsmatartási és egyéb monopóliumokat) és bírói hatalmat kaptak. Hasonló kedvezményekkel telepítettek Erdélyben románokat és ruténokat az ún. kenézek. ➤[2b;c]

Életmódtörténet II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 832 3

Ez a könyv nemcsak a középkori tárgyi környezetet (lakóhely, öltözet, táplálék stb.) mutatja be, hanem egyrészt szélesebb értelemben beszél az „élet kereteiről” (demográfia, higiénia, orvoslás, élelmezés, technika, termelés, településszerkezet stb.) másrészt a társadalom belső viszonyairól (család, egyes életkorok, nemek illetve társadalmi csoportok jellemzői és kapcsolatai stb.), végül a gondolkodásmódról (erkölcs, mentalitás, mindennapi rítusok, jogszemlélet, az idő és tér felfogása stb.). Ez a megközelítés a múlt bemutatása mellett korunk jelenségeit is értelmezi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave