Az éghajlatváltozás legfontosabb pozitív és negatív hatásai Oroszországban
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_599/#m1382gveap_599 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_599/#m1382gveap_599)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_599/#m1382gveap_599)
Putyin 2003-ban reagált először az éghajlatváltozásra: „A két-három fokos emelkedés nem lenne olyan rossz egy olyan északi országnak, mint Oroszország. Kevesebbet költhetnénk szőrmekabátokra, és növekedne a gabonatermés.” (Lehner, 2021) Félig-meddig tréfás, öntelt szavak, s talán nem is tudta, mennyire pontosan ragadta meg a lényeget országa szempontjából. Oroszországban a felmelegedés jóval intenzívebb, kétszer-háromszor gyorsabb, mint a világ más részein (Астафьев 2021; Bihari 2015; Conley–Newlin 2021). A 2010-es években a Föld átlagosan 0,17–0,18 °C-ot melegedett, a hatalmas szárazföldi területtel rendelkező Oroszország pedig 0,48 °C-ot (Писаренко 2019).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_600/#m1382gveap_600 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_600/#m1382gveap_600)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_600/#m1382gveap_600)
Az éghajlatváltozás következtében a jelenlegi világrend fokozatosan átalakulhat: az Egyesült Államoktól, illetve Kínától és Indiától északabbra fekvő országok, az éghajlatváltozás lehetséges haszonélvezői jelentősen erősödhetnek, az Oroszországtól, a skandináv országoktól és Kanadától délre lévők pedig kisebb-nagyobb mértékben gyengülhetnek. „Kanada egy főre eső GDP-je 2100-ra 2,5-szeresével lehet több, mint egy nem melegedő világban, Oroszországé pedig az ötszörösével.” (Fabók 2021) A tengerszint várható emelkedése Szentpétervár kivételével sokkal kevésbé veszélyezteti az orosz nagyvárosokat, illetve a hadászati bázisokat, mint az amerikaiakat. A veszélyeztett amerikai nagyvárosok védelme vagy áttelepítése óriási anyagi forrásokat igényelne (Lustgarten 2020).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_601/#m1382gveap_601 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_601/#m1382gveap_601)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_601/#m1382gveap_601)
A 21. század első évtizedében a jeges-tengeri jégtakaró vastagságának változásait tanulmányozó műholdas vizsgálódások tették nyilvánvalóvá, hogy „a vékony jég lassan teljesen átveszi a korábbi évezredek, év-tízezredek vastag, tartós jegének a helyét” (origo.hu 2009). Az Északi-sarkvidék észak felé történő visszahúzódása a térségbeli jégtakaró eltűnésével és a Barents-tenger tengeri áramlatai jellegének változásával magyarázható. A térségben zajló változások miatt az olvadó Jeges-tenger nyersanyagkészlete – jelentős mennyiségű kőolaj és földgáz is – kiaknázhatóvá válik, az Északi-sarkkörtől távolabb lévő ásványkincsek kitermelhetők lesznek. A jégtakaró olvadása következtében 2008-ban először nyílt meg a Közép-Szibériától északra húzódó, az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán között vezető hajózási útvonal, az Északkeleti-átjáró. Az északi-sarkvidéki tengeri jég folyamatos olvadása jóval rövidebb idejű tengeri szállítást tesz lehetővé az Oroszország által ellenőrzött és biztosított hajózási útvonalon Délkelet-Ázsia és Európa között (Tímár–Kern 2008; Lind 2015; Слободян 2018; Lustgarten 2020).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_602/#m1382gveap_602 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_602/#m1382gveap_602)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_602/#m1382gveap_602)
A tudományos kutatások alapján felvázolt előrejelzések szerint hat évtized múlva az örökké fagyos talajréteg kiterjedése Oroszország ázsiai területén a mainál jelentősen kisebb lesz. Az örökké fagyos talajréteg olvadása következtében a korábban lakhatatlan régiók lakhatóvá, a korábban kihasználatlan hatalmas területek termőföldekké válhatnak. A hőmérséklet emelkedése következtében hamarabb kezdődik a tavaszi olvadás, hosszabb vegetációs időszak várható, több csapadékra lehet számítani. Oroszország ázsiai térségében várhatóan 1,3 milliárd hektárnyi terület válhat majd mezőgazdaságilag művelhetővé. Oroszország már a 21. század második évtizedében a világ legnagyobb búzaexportőreként élvonalbeli mezőgazdasági hatalom lett, 2017–2018-ban Oroszország a világ összes búzaexportjának 20-23%-át adta. Ezt a növekedési lendületet nem könnyű fenntartani, s a gabonatermelés éves eredményei között visszaesések is szoktak mutatkozni, a hosszú távra előretekintő várakozások szerint azonban Oroszország lehet a legjelentősebb szereplő a világ mezőgazdaságában. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ha a térségben az egyetlen lényegi változás az éghajlatban következik be, az önmagában még nem eredményez produktivitást. Önmagából az emelkedő hőmérsékletből, a természet kínálta kedvező lehetőségből még nem következik, hogy ekkora nagyságú területet valójában meg is művelnek majd, és Oroszországból egy „agro-Godzilla” válik (Aris 2020; Lehner 2021).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_603/#m1382gveap_603 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_603/#m1382gveap_603)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_603/#m1382gveap_603)
Oroszországnak nemcsak az ázsiai, hanem az európai területeit is befolyásolják az éghajlati változások. Ebben a térségben a tél 4-5 fokkal enyhébbé, a nyár melegebbé válásával fokozatosan a párizsihoz hasonló éghajlat alakulhat ki, ami az itt élők többsége számára kedvező lehet (Волуйская 2021).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_604/#m1382gveap_604 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_604/#m1382gveap_604)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_604/#m1382gveap_604)
Az éghajlatváltozás Oroszországra gyakorolt lehetséges negatív következményei nem lebecsülendők. A következő évtizedekben az éves átlaghőmérséklet emelkedése valószínűleg több szempontból is kedvezőtlenül fogja érinteni Oroszországot, az időjárási anomáliák gyakoribbá válása prognosztizálható. Az erdőtüzek gyakoribbakká és kiterjedtebbekké válhatnak, növekedhet a veszélyes meteorológiai jelenségek gyakorisága, az esőzések hevesebbek lehetnek. Oroszországot rendszeresen hőhullámok, árvizek és aszályok sújthatják (Писаренко 2019).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_605/#m1382gveap_605 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_605/#m1382gveap_605)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_605/#m1382gveap_605)
Az örökké fagyott talajréteg olvadása miatt szerkezeti károsodások következhetnek be: megsüllyedhetnek lakóházak, épületek, megrongálódhat a kiépített közút- és vasúthálózat, a kőolaj- és földgázkitermeléshez és -szállításhoz kapcsolódó infrastruktúra. Ez utóbbi 75 000 kilométernyi földgáz- és kőolajvezetéket érinthet. A közút- és vasúthálózatok megrongálódása miatt egyes térségek megközelíthetősége átmenetileg problémát fog okozni. A felázott talaj mozgása átformálja a tájat, óriáskráterek keletkezhetnek. „Az addig sík területen kráterek és dombságok láncolata jöhet létre a süllyedés miatt […], amelyek később mocsarakká, majd tavakká válhatnak” (Fabók 2021).