Míg a kapcsolat felvételének és fenntartásának eszközeiről található információ az osztálytermi diskurzusokat vizsgáló szakirodalomban, a kapcsolatzárás tanórai kommunikációs jellemzőiről igen keveset tudni. Sem a hazai, sem a nemzetközi szakirodalomban nem nagyon található külön a kapcsolatzárás elemeire hivatkozás. Egyes, tanórai fatikus kommunikációval foglalkozó irodalmak ugyan rámutatnak arra, hogy például az olyan tisztán fatikus nyelvi elemek, mint a köszönésformák és a megszólítások a kapcsolat lezárásában is fontos szerepet játszanak a tanórán (Erdélyi 2017), magának a kapcsolatzáró epizódnak elemzése máig elmaradt. A kapcsolat lezárása pedig a résztvevők személyes kapcsolata szempontjából legalább olyan jelentős, mint a kapcsolatteremtés vagy kapcsolatfenntartás. A megfelelő kapcsolatzárás megerősíti a felek egymásról alkotott pozitív képét, de a kapcsolat lezárására vonatkozó társalgási normák figyelmen kívül hagyása szintén kommunikációs normaszegésnek minősül, ami viszont negatív megítélést eredményez (Balázs 1993; Elhami 2020; Vanyan 2017). A kapcsolatzáró aktusok egyik legfontosabb célja, hogy az interakcióban résztvevők jelezzék egymás felé a kommunikációs csatornák újranyithatóságát, ezáltal biztosítva egymást egy újabb kommunikációs helyzet kezdeményezésének lehetőségéről (Balázs 1993). Ebből a szempontból a kapcsolatzáró jelenetet az osztálytermi diskurzusokban is érdemes vizsgálni, hiszen a megfelelő kontaktuszárás pozitív hatással lehet tanár és tanulók személyes kapcsolatára, ami pozitívabb tanórai légkört, hatékonyabb tanórai interakciót eredményezhet.