2.7. Fatikus kommunikáció az anyanyelvi és az idegen nyelvi nevelésben
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Hollóy Zsolt (2026): A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641979Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1394atfko_122/#m1394atfko_122 (2026. 04. 10.)
Chicago
Hollóy Zsolt. 2026. A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641979
(Letöltve: 2026. 04. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1394atfko_122/#m1394atfko_122)
APA
Hollóy Z. (2026). A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641979.
(Letöltve: 2026. 04. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1394atfko_122/#m1394atfko_122)
Habár a kommunikáció fatikus funkciójának megfelelő használata elengedhetetlen ahhoz, hogy az egyén hatékonyan kommunikáljon a hétköznapokban, a fatikus kommunikáció elsajátításának módjáról, anyanyelv-pedagógiai vonatkozásáról igen keveset ír a hazai szakirodalom. A magyar nyelvben a nyelvhasználók számára sokféle fatikus nyelvi elem áll rendelkezésre minden kommunikációs kontextusban, a megfelelő nyelvi elemek kiválasztása sikeresebb interakcióhoz vezet (Erdélyi 2017; Hollóy 2024a). A fatikus nyelvi elemek használatát a magyar nyelvre jellemző T/V formák még tovább bonyolítják (Domonkosi 2001; Domonkosi 2002), így megfelelő használatuk a kommunikációs kompetencia fontos részelemének tekinthető (Raátz 2015). A 2020-as Nemzeti alaptantervben a magyar nyelvi tantárgyhoz kapcsolódó alapvető célok egyike a tudatos és sikeres anyanyelvhasználók nevelése (Nemzeti alaptanterv 2020). A tanulók az iskolai tanulmányaik végére olyan anyanyelvhasználókká kell váljanak, akik képesek a nyelv tudatos és reflektív használatával minden kommunikációs helyzetben megfelelően részt venni az interakcióban (Nemzeti alaptanterv 2020). Ezen cél elérhetetlen a kommunikáció fatikus funkciójának hatékony használata nélkül (Erdélyi 2017). Ennek ellenére a kommunikációs folyamatok fatikus aspektusai a jelenleg érvényes anyanyelvi tanórákhoz kapcsolódó, az oktatás folyamatait alapvetően meghatározó dokumentumokban igen kevés ponton figyelhetők meg. Az általános és középiskolai anyanyelvi órákon leginkább a jakobsoni kommunikációs modell és annak tényezői kapcsán jelenik meg a csatorna/kapcsolat fogalma a kapcsolatteremtéshez/záráshoz kapcsolódó különböző illemszabályokkal párhuzamosan, a fatikus kommunikáció pragmatikai jelentősége, az online kommunikációs színterekhez kapcsolódó relevanciája, a multikulturális kommunikációs helyzetekben való megjelenése jóval kisebb hangsúlyt kap (Kerettanterv 2020, magyar nyelv 5–8; 9–12).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Hollóy Zsolt (2026): A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641979Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1394atfko_123/#m1394atfko_123 (2026. 04. 10.)
Chicago
Hollóy Zsolt. 2026. A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641979
(Letöltve: 2026. 04. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1394atfko_123/#m1394atfko_123)
APA
Hollóy Z. (2026). A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641979.
(Letöltve: 2026. 04. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1394atfko_123/#m1394atfko_123)
A fatikus kommunikációs elemek idegen nyelvi oktatásában betöltött szerepére több vizsgálat is rámutatott már (Brodowksi 2020; Cruz 2013; Romney–Campbell-Larsen 2017). Az interkulturális kommunikációs helyzetek egyik legfontosabb aspektusa a kapcsolatteremtés, új kapcsolatok kiépítése: az idegen nyelven kommunikálók tudásuk révén olyan új kapcsolatokra tesznek szert, amelyek számos szempontból előremozdíthatják személyes és szakmai életüket (Fercsik–Raátz 2018). Az interkulturális kommunikációs helyzetek azonban rengeteg kihívást is hordoznak magukban, a fatikus kommunikációhoz kapcsolódó, az adott nemzetre/nyelvre vonatkozó normarendszerek elsajátítása, az adott nyelv fatikus elemeinek megismerése kifejezetten nehéz feladat (Balázs 1993; Brodowksi 2020; Cruz 2013; Fercsik–Raátz 2018; Romney–Campbell-Larsen 2017). Az idegen nyelvi tanórákon az adott nyelv köszönésformáinak, megszólítási szabályainak, nyelvi udvariassági formáinak elsajátítása számos konfliktusforrás elkerüléséhez vezethet, hiszen idegen nyelvi környezetben ezen elemek téves használata könnyen a másik fél megsértéséhez vezethet (Brodowksi 2020; Cruz 2013; Romney–Campbell-Larsen 2017). Az idegen nyelvet tanulóknak meg kell ismerniük továbbá az adott nemzet/nyelv fatikus nem nyelvi jeleinek használati módjait is (pl. gesztusok elfogadott használata), illetve a kommunikációs kapcsolat felvételéhez/lezárásához kapcsolódó bevett struktúrákat, a small talk jelentőségét, az adott nyelvben elfogadott biztonságos témáit is (Brodowksi 2020; Cruz 2013; Coupland 2000; Romney–Campbell-Larsen 2017). A fatikus kommunikáció megismerése és gyakoroltatása tehát mind az anyanyelvi, mind az idegen nyelvi kommunikációs nevelésben fontos szempont, hazánkban jelenleg azonban az anyanyelvi nevelésnek ezen kommunikációs funkció tudatosítása kevésbé képezi részét.