2.8. Fatikus kommunikáció és online kommunikáció
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Hollóy Zsolt (2026): A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641979Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1394atfko_125/#m1394atfko_125 (2026. 04. 10.)
Chicago
Hollóy Zsolt. 2026. A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641979
(Letöltve: 2026. 04. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1394atfko_125/#m1394atfko_125)
APA
Hollóy Z. (2026). A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641979.
(Letöltve: 2026. 04. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1394atfko_125/#m1394atfko_125)
A Web 2.0 elterjedésével olyan kommunikációs forradalom kezdődött meg az emberiség történelmében, mely átalakulás alapjaiban változtatta meg a kommunikációs szokásainkat a 21. századra (Balázs 2007; Crystal 2001; O’Reilly 2009; Szakadát 2006; Veszelszki 2011). A Web 2.0-s alkalmazások legfontosabb jellemzője az interaktivitás, az ezen a platformon futó alkalmazások eredendően építenek a felhasználók aktív részvételére: folyamatosan tartalmakat, információt oszthatnak meg a résztvevők, továbbá interakcióba is léphetnek egymással, diskurzusokat folytathatnak a feltöltött tartalmak kapcsán (O’Reilly 2009). Ezen alkalmazások fejlődésének köszönhetően az online kommunikáció fokozatosan a mindennapos kommunikációnk szerves részévé vált: a legújabb alkalmazások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a hagyományosan szóbeli kommunikációs aktusainkat ma már elsősorban írásban, online felületeken végezzük (Balázs 2007; Veszelszki 2011), ezáltal újszerű kommunikációs és nyelvhasználati módokat létrehozva (Balázs 2007; Bódi 2004; Crystal 2001; Veszelszki 2011; Veszelszki 2012). Ezt a hibrid, a beszélt és írott nyelvi beszédmódokat vegyítő kommunikációs módot sokat vizsgálta már mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalom (Balázs 2007; Bódi 2004; Crystal 2001; Collot 1996; Veszelszki 2011; Veszelszki 2012), jellemzőit tekintve leginkább a multimedialitás, a hipertextusok használata, a beszélt nyelvi jellemzők és formák írásba való átültetése, a hagyományos kommunikációs normák háttérbe szorulása és újszerű online kommunikációs normák kialakulása, új nyelvi kifejezési módok létrejötte, illetve folyton változó lényege jellemzi (Balázs 2007; Bódi 2004; Crystal 2001; Collot 1996; Veszelszki 2011; Veszelszki 2012). A hazai kutatások számos szempontból vizsgálják az online kommunikáció jellemzőit (Balázs 2007; Bódi 2004; Kruzslicz 2013; Schirm 2012; Sólyom 2012; Veszelszki 2011; Veszelszki 2012), az elemzések azonban ez idáig kisebb figyelmet fordítottak az online kommunikáció eredendően fatikus jellegére, a kommunikációs kapcsolat jelentőségére az online térben.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Hollóy Zsolt (2026): A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641979Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1394atfko_126/#m1394atfko_126 (2026. 04. 10.)
Chicago
Hollóy Zsolt. 2026. A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641979
(Letöltve: 2026. 04. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1394atfko_126/#m1394atfko_126)
APA
Hollóy Z. (2026). A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641979.
(Letöltve: 2026. 04. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1394atfko_126/#m1394atfko_126)
A Web 2.0-s alkalmazások rohamos terjedésének köszönhetően az internetes kommunikáció egyik legfontosabb aspektusa az információátadás mellett egyértelműen a kapcsolattartó, társas funkció lett (Bilzandic et al. 2009; Gardinaru 2018; Prievara–Pikó 2015). A felhasználók a nap bármely szakaszában teremthetnek kapcsolatot egymással, az online térnek köszönhetően a tér és idő korlátjai megszűnnek, az okoseszközök térnyerésével pedig kialakul a folyamatos elérhetőség jelensége (Bilzandic et al. 2009; Gardinaru 2018; Hollóy 2024b; Prievara–Pikó 2015). A social media platformok szerves részét képezik az internetes felhasználók, napi internethasználati rutinjának, népszerűségük az elemzések szerint töretlenül ível felfelé a felhasználók, különösen a fiatalok körében (Anderson–Jiang 2018). Ezek a platformok gyakran a felhasználók identitásának online leképezésére, alakítására, sőt, adott esetben kibővítésére is szolgálnak (Bilzandic et al. 2009; Gardinaru 2018). Ezek az oldalak alapvető szerepet kapnak az online térben való kapcsolattartás tekintetében is, mivel a felhasználók rendkívül gyorsan érhetik el egymást, a személyes, kétirányú kommunikáció mellett lehetőséget biztosítanak többirányú vagy tömegkommunikációs kapcsolatteremtésre (Bilzandic et al. 2009). A social media oldalak megkönnyítik továbbá a különböző csoportoknak a kialakítását, a csoporton belüli kommunikációt, valamint alapvetően alakítják át az információ terjedésének módjait, mivel az azonnaliság, a multimediális tartalmak könnyű megosztása sosem látott lehetőségeket biztosít a világ bármely pontján történő események bemutatására (Mayfield 2011).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Hollóy Zsolt (2026): A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641979Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1394atfko_127/#m1394atfko_127 (2026. 04. 10.)
Chicago
Hollóy Zsolt. 2026. A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641979
(Letöltve: 2026. 04. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1394atfko_127/#m1394atfko_127)
APA
Hollóy Z. (2026). A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641979.
(Letöltve: 2026. 04. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1394atfko_127/#m1394atfko_127)
A social media tartalmai az esetek jelentős részében eredendően fatikus természetűek, hiszen a felhasználók célja a posztolással gyakran nem is a tényleges információ átadása, hanem a jelenlétük hangsúlyozása, a visszacsatolás, kapcsolatteremtés előidézése (Bilzandic et al. 2009; Gardinaru 2018). Az online térben rendkívül fontos szerepet kapnak az olyan, kifejezetten az online kommunikációban létrejövő nem nyelvi jelek, amelyek az online kommunikációs tér hiányosságait igyekeznek ellensúlyozni (Bilzandic et al. 2009; Hollóy 2024b). A különböző valós idejű online kapcsolattartásra alkalmas programok fejlődésével (pl. csetprogramok, videókonferencia-alkalmazások) az ilyen jellegű digitális jelek egyre nagyobb szerepet kapnak: az emotikonok, emojik, GIF-ek stb. ma már szerves részét képezik a szinkrón online kommunikációnak, segítségükkel a felhasználók pontosabban tudják kifejezni például az érzéseik (Veszelszki 2015). Az ilyen jelek a kapcsolatteremtés, -fenntartás és -zárás aktusaiban is jelentős szerepet játszanak: a különböző reakciógombok használatával az adott üzenetekhez kapcsolódó attitűdök mellett a kontaktus meglétének közlése is lehetséges (Jerslev–Mortensen 2016).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Hollóy Zsolt (2026): A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641979Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1394atfko_128/#m1394atfko_128 (2026. 04. 10.)
Chicago
Hollóy Zsolt. 2026. A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641979
(Letöltve: 2026. 04. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1394atfko_128/#m1394atfko_128)
APA
Hollóy Z. (2026). A tanári fatikus kommunikáció online és jelenléti tanórák diskurzusaiban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641979.
(Letöltve: 2026. 04. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1394atfko_128/#m1394atfko_128)
Az online kommunikációs színterek tehát erősítik a fatikus kommunikáció jelenlétét, mivel az interakcióban résztvevők fizikai távolsága, a különböző nem nyelvi jelek korlátozott észlelhetősége arra sarkallja a felhasználókat, hogy jelenlétüket folyamatosan közvetítsék (Bilzandic et al. 2009; Gardinaru 2018; Prievara–Pikó 2015). Ennek köszönhetően feltételezhető, hogy az online osztálytermi diskurzusokban szintén hangsúlyos szerepet kapnak a fatikus nyelvi cselekvések, mivel segítségükkel a tanárok és a tanulók is pótolhatják a tényleges együttlét hiányát. Mivel az online tanulási-tanítási folyamatokban résztvevők fizikai távolsága adott, és a platform velejáró nehézségei mindenképpen jelen vannak az online tanórán, így az várható, hogy a felek ellensúlyozni próbálják ezeket a nehézségeket/hiányokat. Kérdéses azonban, hogy egy online szinkrón tanulási-tanítási színtéren milyen nyelvi és nem nyelvi eszközökkel ellensúlyozhatók a kommunikációs nehézségek, és hogy mennyire tesznek ténylegesen erőfeszítést a résztvevők arra, hogy ezeket a problémákat áthidalják.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
