Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban

A huszadik század második felében, akár akarjuk, akár nem, új családtaggal bővült az életünk. Ahogy korábban a falu, a kisváros részt vett a családok életében, most a nagyvilág költözött be otthonainkba. Hihetetlen lehetősége az emberiségnek, az egységessé vált emberiségnek, hogy a tömegtájékoztatás révén átélhetővé válhatna ez az összetartozás élmény. Kiszámíthatatlan, hány gyermek számára válhat pályáját meghatározó eseménnyé például egy Kőrösi Csoma Sándor életét bemutató film. Valójában azonban a tömegtájékoztatás alig él személyiségfejlesztő lehetőségeivel.
Nem is olyan régen, még a mi gyerekkorunkban is a falu, a játszótér közösségében a társak rosszalása vagy elismerése jelezte vissza folyamatosan, hogy hogyan kell viselkednünk, mit várnak tőlünk a többiek. A találkozások során fedeztük fel, hogy milyenekké szeretnénk válni, kit tekintünk példaképnek. Ma ez a szoros és a magatartást alapvetően formáló háló megszakadt. Napjainkban a gyerekek többsége ideje nagy részét a televízió, video vagy a számítógép előtt tölti. Úgy érzi, társaságban van, miközben valójában teljesen magányos. Tetszése szerint válogatja ki a videofilmeket, a szereplők nem jeleznek vissza, nem pofozzák meg, nem dicsérik, nem szidják. Az ilyen módon felnövő gyermeknek nem alakul ki a reális önképe, és később a legcsekélyebb nehézségtől, kritikától is összetörhet. Igy jönnek létre a korábban említett személyiségzavarok, vagy enyhébb esetben a „fogyasztó ember” típusa, akinek egyedüli célja a javak fogyasztása – nők, árucikkek, utazás, ahogy a reklámokban látja. A legfontosabb természetesen, hogy ne nyugodjunk bele ebbe az állapotba, próbáljunk a családon túl is közösséget találni, teremteni gyermekeinknek.
Ugyanakkor a tömegtájékoztatásnak a mai világban jelentős szerepe, feladata lenne. Tudatosítania kellene, hogy ma már mindannyian felelősek vagyunk, a magunk lehetőségeinek és képességeinek határain belül, egész világunkért, világunk túléléséért. Akár tetszik, akár nem, ma az emberiség elpusztíthatja önmagát, és a nevelésnek, a családnak alapvető feladata, hogy az egész világ túléléséért felelősséget érezzen, és ezt beleplántálja a gyermekekbe. Nem lehet összetartó családot úgy elképzelni, hogy ne erre a felelősségre neveljen.
Ha már családunkba betört a nagyvilág, nem tagadhatjuk le ezt az új, nemszeretem családtagot, bár mindig megtehetjük, és erre kell törekednünk, hogy csak akkor kapcsoljuk be, ha érdemes. Sajnos a tömegtájékoztatás képviselői nem mindig érzik felelősségüket. Sőt, a filmek, a reklámok, az újságok tömegei mindent megtesznek, hogy a valódi kapcsolatok, a közösségek, a szolidaritás értékeit lejárassák. Miért teszik ezt? A kapcsolataitól, értékeitől, életcéljaitól, önértékelésétől megfosztott, magányosan szorongó ember könnyen felhasználható a szükséges funkcióra, kicserélhető és manipulálható. Az emberi kapcsolatok és értékek bomlasztása pénzben, hatalomban, haszonban kifejezhető eredményes stratégia, így óriási erők állnak szolgálatában akkor is, ha nem tudnak róla. Fel kell ismernünk ezeket a manipulációkat, és mindent meg kell tennünk a család, a közösségek, az emberiség túlélését szolgáló közös értékeink, életminőségünk védelmében. (Kopp → 1.1. fejezet.)
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave