Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.2.1.1.1. Bevezetés
Az utóbbi években, 1999 óta az Európai Unió félévente konferenciát hívott össze az egészség fejlesztésének, megőrzésének legfontosabb kérdéseiről. Ezeken a munkaértekezleteken a munkával kapcsolatos életminőség, jóllét minden esetben az egyik fő téma volt. Kimutatták, hogy a munkával kapcsolatos stressz okozta egészségromlás, életminőség romlás konzervatív becslések szerint is évente legalább 20 milliárd Euró veszteséget jelentett a korábbi Európai Uniós tagállamoknak. Ennek megelőzése céljából az Európai Bizottság 2002-ben új közösségi stratégiát dolgozott ki a 2002 és 2006 közötti időszakra a munkával kapcsolatos életminőség javítása céljából. A „Corporate responsibility”, a munkahelyi felelősséggel kapcsolatos dokumentum azt javasolja, hogy az Európai Unióban a vállalatok és munkahelyi szervezeti egységek küldetésnyilatkozatának legyen része a dolgozók testi és lelki egészségéért, életminőségének javításáért vállalt felelősség (EU Report, 2000, Levi, 2002). Javasolták, hogy a munkahelyi vezetők munkaköri leírásának legyen része ennek a felelősségnek a vállalása. Külön kiemelték, hogy mivel ez a munkakör jelentősen túllép a korábbi balesetmegelőzési szemléleten, a vezetők részesüljenek továbbképzésben ezen ismeretek és képességek elsajátítására. A dokumentum előkészítő tanulmánya Lennart Levi (2000): Guidance on Work-Related Stress. Spice of Life or Kiss of Death, Luxemburg, EU Comission kötete, amely szerint az egészséget támogató munkahely fő jellemzői:
  • A dolgozók tisztelete;
  • A dolgozók testi-lelki egészségének, életminőségének értékként kezelése, elősegítése;
  • A különbözőség, mint erőforrás elfogadása;
  • Autonómia és részvétel biztosítása a dolgozók számára;
  • A változások megfelelő menedzselése;
  • Folyamatos tanulás;
  • A kríziskezelés képessége, a krízis elfogadása, mivel ez hatékony megoldás esetében a fejlődés alapja lehet;
  • Megfelelő terhelés;
  • Egyensúly a különböző életfeladatok között (pl. gyermekes anyák kettős hivatásának támogatása).
 
A tanulmány szerint a leggyakoribb munkahelyi stresszorok:
  • Túl- és alulterheltség;
  • Időhiány a munka elvégzéséhez;
  • Nem egyértelmű feladat;
  • Elsimerés hiánya, büntetés aránytalanság;
  • Nincs lehetőség a panaszra;
  • Sok felelősség, kevés döntési lehetőség;
  • Együttműködés hiánya;
  • Kevés kontroll élmény;
  • Bizonytalanság;
  • Károsító környezet;
  • Képességek kihasználatlansága.
 
Mivel a következő fejezet (Jakab és mtsai → 5.2.1.2. fejezet) részletesen ismerteti a munkahelyi stressz elméleteket, ebben a fejezetben a fenti tényezőkkel összefüggésben azt elemezzük, hogy a magyar társadalom különböző rétegeiben a munkahely, gazdasági aktivitás hogyan befolyásolja az életminőséget.
A munka, az alkotás az ember önmegvalósításának egyik legfontosabb területe, a modern pozitív pszichológia ezért elsősorban nem is munkahelyi stresszről beszél, hanem a munkavégzés, alkotás pozitív aspektusairól, amely irányzat nemzetközileg is leginkább elismert megalapozója a magyar Csikszentmihályi Mihály. Az általa leírt és vizsgált „flow” állapot az a neuropszichológiai jelenség, amely az „ihletett” alkotás jellemzője (Csikszentmihályi, 1997, 1998). Csikszentmihályi vizsgálatainak különös érdekessége, hogy nem csak a magasrendű művészi, tudományos alkotás hozhatja létre ezt a lelkiállapotot, hanem a leghétköznapibb tevékenységek, mint a takarítás, akár a gyári szalagban végzett munka is. Ilyenkor szinte kizárjuk a külvilágot, rendkívüli teljesítményre vagyunk képesek és mindez különleges örömélménnyel jár. Valójában a ma gyakori munkamegszállottság, workaholizmus a flow állapothoz való „hozzászokás” következménye, amikor más tevékenységben, a pihenésben nem tud valaki örömöt találni. Mindezek alapján érthető, hogy a munkanélküliség, vagy a váratlan nyugdíjazás súlyos veszteségélménnyel jár igen sok esetben.
A munkával kapcsolatban azonban egyre gyakoribb a másik véglet, a túlhajszoltság, túlterheltség. Ennek egyik, nálunk különösen gyakori megnyilvánulása a hét végi munkavégzés, ami az igen magas idő előtti szív-érrendszeri halálozás egyik igen jelentős kockázati tényezője. Számos európai országban a másodállások, a hét végi munkavégzés szinte ismeretlen. A jól kereső, magas végzettségű „yuppy-k” esetében szinte életformává vált a túlterheltség. Számos tanulmány elemzi ebben a rétegben a „szingli” életforma okait, ami a kötet első fejezetében elemzett boldogság szintek közül a „pleasure”, a fogyasztás magas szintje mellett igen megnehezíti a boldogság legmagasabb szintjének, az élet értelme keresésének elérését.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave