Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
A Hungarostudy 2002 mintájában az aktivitás szerinti alcsoportok aránya nemenkénti bontásban a következő (5.2.1.1-1. táblázat):
 
5.2.1.1-1. táblázat. A minta megoszlása gazdasági aktivitás szerint
Aktivitás
Férfi n = 5641
Nő n = 6834
Összesen: n = 12 475
Gazdaságilag aktív
közalkalmazott
7
,6%
12
,8%
10
,4%
alkalmazott
36
,8%
22
,6%
29
,0%
vállalkozó
9
,6%
4
,2%
6
,6%
alkalmi munkás
2
,4%
,5%
1
,4%
munkanélküli
5
,4%
3
,2%
4
,2%
Gazdaságilag inaktív
nyugdíjas
22
,0%
32
,1%
27
,5%
rokkantnyugdíjas
8
,5%
6
,2%
7
,2%
tanuló
4
,9%
4
,4%
4
,6%
háztartásbeli
,1%
2
,3%
1
,3%
GYES, GYED
,2%
8
,0%
4
,5%
eltartott
,7%
1
,0%
,8%
egyéb
1
,9%
2
,7%
2
,3%
Összesen:
100%
100%
100%
 
A táblázat azt szemlélteti, hogy a gazdasági aktivitás szerinti jelentős nemi különbség van, a nők között kétszer annyi a közalkalmazott, míg a férfiak között magasabb a vállalkozók, az alkalmi munkások és a rokkantnyugdíjasok aránya. A háztartásbeli, vagy a GYES, GYED alcsoportokban a férfiak száma minimális, 1% alatti. A nyugdíjas férfiak aránya jelentősen alacsonyabb, mint a nyugdíjas nőké. Ez azt a jól ismert tragikus jelenséget tükrözi, hogy a magyar férfiak közül csak 58% éli meg a 65. életévét, tehát sokkal több az egyedülálló nyugdíjas nő, mint a férfi.
 
5.2.1.1-2. táblázat. A minta megoszlása gazdasági ágazat szerint
Aktivitás
Férfi n = 5305
Nő n = 6249
Összesen: n = 11 554
Gazdaságilag aktív
Ipar
38
,5%
23
,3%
30
,2%
Mezőgazdaság
13
,5%
10
,4%
11
,8%
Kereskedelem
8
,1%
15
,5%
12
,1%
Pénzügy
1
,2%
4
,8%
3
,2%
Szolgáltatóipar
17
,2%
11
,4%
14
,0%
Egészségügy
2
,5%
10
,2%
6
,6%
Oktatás, kultúra
3
,8%
11
,0%
7
,7%
Egyéb közszolgálat
9
,6%
8
,2%
8
,8%
Egyéb
5
,7%
5
,2%
5
,4%
Összes
100%
100%
100%
 
A táblázat azt szemlélteti, hogy a gazdasági aktivitás szerinti jelentős nemi különbség van, a nők között kétszer annyi a közalkalmazott, míg a férfiak között magasabb a vállalkozók, az alkalmi munkások és a rokkantnyugdíjasok aránya. A háztartásbeli, vagy a GYES, GYED alcsoportokban a férfiak száma minimális, 1% alatti. A nyugdíjas férfiak aránya jelentősen alacsonyabb, mint a nyugdíjas nőké. Ez azt a jól ismert tragikus jelenséget tükrözi, hogy a magyar férfiak közül csak 58% éli meg a 65. életévét, tehát sokkal több az egyedülálló nyugdíjas nő, mint a férfi.
 
5.2.1.1-3. táblázat. A minta megoszlása a munka jellege szerint.
Ágazat
Férfi n = 5305
Nő n = 6249
Összesen: n = 11 554
Nincs foglalkozása, soha nem dolgozott
4
,5%
7
,9%
6
,4%
segédmunkás
7
,1%
7
,4%
7
,3%
betanított munkás
13
,8%
23
,7%
19
,2%
szakmunkás
39
,3%
17
,7%
27
,4%
nem diplomás vezető, irányító
10
,4%
5
,7%
7
,9%
szakalkalmazott
14
,2%
19
,9%
17
,3%
ügyviteli dolgozó
2
,4%
13
,1%
8
,2%
diplomás vezető
8
,2%
4
,7%
6
,3%
Összes
100%
100%
100%
 
Gazdasági ágazat szerint a férfiak és nők aránya a mintában a következő (5.2.1.1-2. táblázat).
Az iparban és a szolgáltatóiparban lényegesen több férfi dolgozik, ezzel szemben a nők aránya lényegesen magasabb a kereskedelemben, az egészségügyben, valamint az oktatás és kultúra területén.
A munka jellege szerint a minta megoszlása a következő (5.2.1.1-3. táblázat).
A férfiak között sokkal több a szakmunkás, a nem diplomás vezető és a diplomás vezető, míg a nők között a betanított munkások és a szakalkalmazottak aránya lényegesen magasabb.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave