Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
Az Egyesült Királyságban végzett tanulmányok is igazolják, hogy a munkastresszel kapcsolatba hozható nemzetgazdasági kiadások meghaladják az évenkénti 3.8 milliárd angol fontot (Colin, 2004). A munkastressz gazdasági kihatásait nem lehet egzakt módon meghatározni (betegségek kezelési költségei, rehabilitáció, hiányzások, csökkent termelés stb.), de becslések szerint, magyar nemzeti nagyságrendben gondolkodva, 100 milliárdos veszteségeket okoz.
Kutatócsoportunk megkísérelt egy alapszámítást végezni a munkastressz gazdasági következményeire vonatkozóan, melyet az alábbi képlet segítségével határoztunk meg mind 1995-ben, mind 2002-ben:
 
(magas munkafeszültségben dolgozók
(OR) esélyhányados szorzója egy év betegnapokra nézve)
× (egy nap kifizetett betegállomány költségével)
× (azon munkavállalók számával, akik magas munkafeszültségről számoltak be)
=
a magas munkafeszültség által okozott nemzeti költség többlet.
 
A magas munkafeszültségben dolgozó aktív munkavállalók számát – 1995-ben: 590 881, 2002-ben: 1 080 000 – főt, a Központi Statisztikai Hivatal által közölt aktív munkavállalók létszámából számoltuk ki, úgy hogy arányítottuk a Hungarostudy mentén számolt munkafeszültség indikátorunk által meghatározott előfordulási aránnyal, mely 1995-ben 13,7%-ban és 2002-ben 25,2%-ban fordult elő.
Képletünket behelyettesítve az alábbiakat találtuk:
→ 1995-ben (1,74 nap x 2347 Ft) x 590 881 fő = 2 413 028 010 Ft
→ 2002-ben (1,45 nap x 5000 Ft) x 1 080 000 fő = 7 830 000 000 Ft
 
Csak a magas vérnyomásra (MV) nézve ez a képlet 2002-ben az alábbiak szerint mutatkozott, itt a magas vérnyomás és a magas MFI2002 OR szorzóját alkalmaztuk (Jakab, 2004):
→ MV2002(1,08 nap x 5000 Ft) x 178 775 fő = 965 385 000 Ft
 
Tehát amíg egy átlag aktív munkavállaló 1 napot hiányzik betegállomány miatt a munkahelyéről egy évben, addig a magas munkafeszültségben dolgozó munkavállaló 1995-ben 1,74 nappal többet, 2002-ben pedig 1,45 nappal többet hiányzott. A betegnapokra számolt regressziós esélyhányadost ebben az esetben mindkét nemet egybevéve néztük, és a skáláinknak megfelelően a kritikusan magasnak minősülő MFI pontértékeket alkalmaztuk. 1995-ben 5.5 és 2002-ben 8.0 pontérték felett. Az összegek számításaink alapján 1995-ben, csak a betegnapokra kifizetett összegek esetében, a GDP 0,03%-át határozták meg, 2002-ben ugyancsak a betegnapokra kifizetett összegek már a GDP-nek 0,106%-át is meghaladják.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave