Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

5.2.1.2.6. Megbeszélés

Tanulmányunkban kétféle MFI-ről beszélünk, mivel a Hungarostudy 1995-ben az elégedettség és a biztonságérzet nem azonos módon volt lekérdezve. vizsgálódásunkban a munkastressz – MFI1995 és MFI2002 – jelenséget csak közvetetten tudjuk összehasonlítani, ugyanis a mérési hibát ez esetben nem tudjuk megállapítani. A munkahelyi kontroll és a munkatársi támogatottság 1995-höz képest 2002-ben jelentősen javult, viszont hozzávetőleges összehasonlításban a munkahelyi biztonságérzet és a munkával való megelégedettség jelentősen romlott. Sajnálatos módon a két felmérésben a két utóbbi kérdés nem azonos.

Összevetett számításaink alapján a magas munkastressz a 1995-ben a magyar aktív munkavállalók 13,7% érintette, 2002-ben ez a jelenség 27,5%-ban volt megállapítható. Az európai tagállamokban ez a jelenség 28%-ban volt megállapítva (Cox, 2000). Dániában a nettó nemzeti jövedelem (GNP)1 1,4%-át határozta meg, olvasható ugyanebben a jelentésben.

A munkafeszültség-indikátor MFI1995 és MFI2002 szélsőséges válaszok előfordulásának hozzávetőleges összehasonlítása a munkastressz modellek elkülönült faktorai között (I. kontroll hiánya, társas támogatottság hiánya, valamint II. biztonság hiánya és elégedetlenség) arra enged következtetni, hogy a kontroll és a munkatársi támogatottság egészségvédő szerepe csak akkor érvényesülhet, ha teljesül az elégedettség és a biztonságérzet dimenziója. A magyarázatot alapvető pszichológiai ismeretek is alátámasztják, mint pl. a Maslow-féle motivációs spektrum, mely a biológiai komfortérzet alapfeltételeként a biztonságot és az elégedettséget tekinti. vagy a Bowlby által leírt ún. „belső lelki munkamód” (internal working) modell, melyben a munkához fűződő kapcsolatunk biztonsága meghatározó részét képezi kognitív-érzelmi rendszerünknek, valamint az ehhez kötődő személyközi kapcsolatainknak, elvárásainknak (Léder, 1999). Ezen felül, amint azt a gyakorlat is igazolja, a kognitív modellek elemei, a kontroll és a társas támogatottság a bizonytalanság és az elégedetlenségek kezelésére kínálnak lehetőséget. Ez természetesen a kognitív fejlődésünk differenciálódásának és integrációjának hatására a személyiség fejlődése során képességgé alakul.

Tehát a kontroll és a társas támogatottság érzete, mint megküzdési dimenziók hatása, ebben az esetben egy későbbi kognitív fejlődés eredménye. Így, ha a biztonságérzet dimenziói sérülnek, mint jelen esetben is, akkor valószínűbb, hogy jelentősebb egészség-károsodásokkal kell szembenézzünk, és ebben a tekintetben eltérő módon kell szemlélnünk a kontroll és a társas támogatottság egészségvédő jelentőségét. a munkahelyi bizonytalanságérzet kiélezett helyzete a fenyegető munkanélküliség, melynek intenzív stressz hatása a szociális rangsor és az ebből fakadóan eltérő kontroll függvényében válthat ki pszichofiziológiai következményeket (Lázár in Gruzellier és mtsai 1998). a folyamatosan növekvő követelményeknek való megfelelési kényszer magas kontrollt követel. Eredményeink tükrében, az 1995-ös kontrollérzetnek és társas támogatottságnak többnyire sikerült a biztonságérzetünket védeni, de a 2002-es adatok arra utalnak, hogy a növekvő munkakövetelmények és a munkahelyi bizonytalanság meghaladták a közben javuló kontrollérzet biztonságvédő és elégedettségvédő szerepét.

Bár a két modellnek „követelmények feletti kontroll és munkatársi támogatottság” és „erőfeszítések és jutalmak egyensúly hiánya” még eddig nem sikerült mindkét nem esetében meggyőző magyarázatot adni a magas vérnyomás és a munkafeszültség kapcsolatára, bár feltehető a tartós stressz szerepe a magas vérnyomás kialakulásában és rögzülésében. Tanulmányunk szociálepidemiologiai szempontból, az iskolai végzettség és a kor együtthatói mentén mindkét nem esetében, igazolja a magas vérnyomásbetegség szignifikáns kapcsolatát a magas munkafeszültséggel (Waren 1997; Landsbergis 2003; Siegrist 2004; Kopp 2002). a dohányzás és az elhízás hatására eltűnik a munkastressz kockázati hatása, ez arra enged következetni, hogy a munkastressz e két tényező mentén fejti ki közvetett hatását a vérnyomásbetegségre. A betegség nélküli munkaképesség csökkenés és a betegállományban eltöltött napok kapcsán sikerült igazolni a dohányzás és az elhízás közvetlen kapcsolatát a munkafeszültséggel, ez abból következik, hogy a modell második lépésében felerősítik a munkafeszültség rizikóját.

Elemzéseink nyomán igaz ugyan, hogy 2002-ben 1995-höz képest a munkafeszültségben dolgozók százalékbeli aránya nőtt, de ebben az esetben nem tudhatjuk, hogy ezt a növekedést egy folyamatos növekvő tendencia eredményezte-e, mivelhogy csak két keresztmetszeti felmérés adatainak összevetését tudtuk elemezni. Ez esetben nem lehet tudni, hogy időközben volt-e a mért arányoknál alacsonyabb vagy magasabb érték, amivel az MFI1995 és MFI2002 ingadozását pontosabban meghatározhattuk volna, és egy megbízhatóbb időbeli tendencia-növekedést állapíthattunk volna meg. Ha ezt tudnánk, akkor a talált összefüggések magyarázata sokkal megbízhatóbb lenne.

A munkastressz és a betegállományok kapcsolatának vizsgálata további érdekes szempontokat vet fel, ugyan is nem mindegy, hogy valaki az év folyamán egy-két napot volt betegállományban vagy tartósabb ideig, adott esetben meghaladva a 30 napot is. Ez a szempont a munkastressz súlyosabb, polimorf egészségkárosító kockázatát veti fel. 1995-ben csak a nőknél lehetett kimutatni szignifikáns összefüggést a betegállományba kerülés és a magas munkastressz kapcsolatában, mind két nem esetében az iskolai végzettség rizikó tényezőként volt jelen. 2002-ben viszont a férfiaknál az iskolai végzettség jelentős védőfaktornak bizonyult a munkastressz kapcsolatában, a nőknél viszont nem.

Az 1995-ös különbségek arra engednek következetni, hogy a nők 1995-ben érzékenyebbek voltak a munkastresszre. Ez esetben a nőkre nézve nem igazolódik be az az elképzelésünk, mely szerint inkább a munkát érezzük megterhelőnek, mintsem a munkafeszültség kapcsán kialakult betegséget. Kérdés, hogy a munkafeszültség melyik eleme okozza ezt a különbséget.

Ha a munkafeszültség méréséből eredő hibával vagy esetleges mérési pontatlansággal kell szembenéznünk, akkor kiemelnénk azt a tényt – mely a nemzetközi szakirodalomban is igen elterjedt –, hogy számos tanulmányban csak általános kérdésekkel sikerült azonosítani a „követelmények feletti kontroll és társas támogatottság” és az „erőfeszítések és jutalmak egyensúlya” modellek sajátosságait, melyek mind hozzávetőleges összehasonlításoknak minősülnek. Ezt a legújabbi kutatások is kifejtik, melyek következtében összehasonlították a nem standard kérdésekkel feltárt összefüggések eredményeit az utóbbi modellből származó kérdésekkel, és hasonló eredményekre jutottak (Fahlen, 2004).

1	GNP – gross national product (egy főre jutó – Nettó Nemzeti Össztermék)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero