Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Adler PS. (1975) The transition experience: An alternative view of culture shock. J Hum Psychol, 15:13–23.
Andorka R. (1996) Merre tart a magyar társadalom? Lakitelek Antológia.
Bandura A. (1997) Self-efficacy: The exercise of control. New York, Freeman.
Bjorner JB, Kristensen TS, Orth-Gomer K, Tibblin G, Sullivan M, Westerholm. (1996) Self-rated Health – A useful concept in research, prevention and clinical medicine. Swedish Council for Planning and Coordination Research.
Bowling A. (1996) The effects of illness on quality of life: findings from a survey of households in Great Britain. J Epidemiol Comm Health, 50:149–155.
Buda B. (1999) Identitás és kommunikáció a posztkommunista világban. Mentálhig Pszichoszom, 1:56–61.
Brummett BH, Williams Jr RB. (1998) Hostility and risk for disease. Curr Op Psychiatry, 11:607–613.
Chatters LM. (2000) Religion and health: Public health research and practice. Ann Rev Publ Health, 21:335–367.
Collier MJ. (1998) Intercultural friendships as interpersonal alliances. In: Martin JN, Nakayama TK. (Eds) Readings in cultural contexts (pp.370-379). Mountain View, CA, Mayfield.
Diener E, Suh EM, Lucas RE, Smith HL. (1999) Subjective well-being: Three decades of progress. Psychol Bull, 125:276–302.
Elkington JR. (1966) Medicine and the quality of life. Ann Int Med 64:711–714.
Fabriga H. (2002) Culture, spirituality and psychiatry. WPA on line.
Fukuyama F. (1997) Bizalom. A társadalmi erények és a jólét megteremtése. Budapest, Európa.
Foucault M. (1973) The birth of clinic (p.129) Pantheon, New York.
Glassman AH, Shapiro PA. (1998) Depression and the Course of Coronary Artery Disease. Am J Psychiatry, 155: 4–11.
Gold PW, Chrousos GP. (1998) The endocrinology of melancholic and atypical depression: relation to neurocircuitry and somatic consequences (pp. 22-34). Proceedings of the Association of American Physicians, 111/1.
Hall ET, Hall M. (1990) Understanding cultural differences. Yarmouth, ME, Intercultural Press.
Hankiss E. (1997) Az emberi kaland – Egy civilizáció-elmélet vázlata. Budapest, Helikon.
Helgeson VS. (2003) Social support and quality of life. Qual Life Res, 12S:25–31.
Helgeson VS. (1992) Modrators of the relation between perceived control and adjustment to chronic illness. J Pers Soc Psychol, 63:656–666.
Hemingway H, Marmot M. (1999) Evidence based Cardiology: Psychosocial factors in the aetiology and prognosis of coronary heart disease: systematic review of prospective cohort studies. BMJ, 318:1460–1467.
Horrobin DF, Bennett CN. (1999) Depression and bipolar disorder: relationships to impaired fatty acid and phospholipid metabolism and to diabetes, cardiovascular disease, immunological abnormalities, cancer, ageing and osteoporosis. Prostaglandins, Leukotrienes and Essential Fatty Acids, 60:217–234.
Hunt SM. (1997) The problem of quality of life. Qual Life Res, 6:205–212.
Idler EL, Benyamini Y. (1997) Self-rated health and mortality: A review of twenty-seven community studies. J Health Soc Behav, 38:21–37.
Kark JD, Shemi G, Friedlander Y, Martin O, Manor O, Blondheim SH. (1996) Does religious observance promote health? Mortality in secular vs religious kibbutzim in Israel. Am J Public Health, 86(3):341–346.
Katschnig H. (1997) How useful is the concept of quality of life in psychiatry? Curr Op Psychiatr 10:337–345.
Kopp M. (2001) Az egészségi állapottal összefüggő életminőség. In: Életminőség és vizsgálata a gasztroenterológiában. (szerk: Újszászy L, Udvardy M, Kupcsulik P.) Mediszter, Budapest, 31–43.
Kopp M, Pikó B. (2004) Kultúra és társadalom. In: Civilizáció és egészség. MTA Stratégiai tanulmányok (Szerk. Bácsy E, Mikola I.) MTA Társadalomkutató Központ, 139–158.
Kopp M, Prékopa A, Skrabski Á. (1978) A dysthymiás és hysteriás neurózis, valamint a psychopathias magatartás Eysenck-Gray féle elméletének játékelméleti modellje. Ideggyógyászati Szemle, 31:154–165.
Kopp MS, Réthelyi J. (2004) Where psychology meets physiology: chronic stress and premature mortality- the Central-Eastern european health paradox, Brain Research Bulletin, 62,351–367.
Kopp M, Székely A, Skrabski Á (2004) Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5:103–125.
Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S (2000) Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society. Soc Sci Med, 51:1350–1361.
Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S. (1998) Depressive symptomatology and vital exhaustion are differentially related to behavioural risk factors for coronary artery disease. Psychosom Med, 60: 752–758.
Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S. (1995) Socio-economic factors, severity of depressive symptomatology, and sickness absence rate in the Hungarian population. J Psychosom Res, 39:1019–1029.
Kopp M, Pikó B. (2001) A magatartástudományok szerepe a nemzetközi és a hazai orvosképzésben: Helyzetkép és lehetőségek. Orv Hetilap, 142:2715–2721.
Kopp M. (1999) Egészségmegőrzés- mit jelent ma Magyarországon a fiatal nők „egész”sége? Mentálhig Pszichoszom, 10: 5–15.
Kopp MS, Skrabski Á, Réthelyi J, Kawachi I, Adler N. (2004) Self-rated health, subjective social status and middle-aged mortality in a changing society. Beh Med. 30:65–70.
Kullman L, Harangozó J. (1999) Az Egészségügyi Világszervezet életminőség vizsgáló módszerének hazai adaptációja. Orv Hetilap, 140:1947–1952.
Kuyken W, Orley J. (Eds) (1995) The WHO quality of life assesment, Soc Sci Med, 41:1403–1409.
Marmot MG, Davey-Smith G. (1989) Why are the Japanese living longer? BMJ, 299:1547–1551.
Martin JN, Nakayama TK. (2000) Intercultural communication in contexts. California, London, Mayfield Publishing Company.
Maton KI, Wells EA. (1995) Religion as a community resource for well-being: prevention, healing and empowerment pathways. J Soc Issues, 51:177–193.
McCullogh ME, Hoyt WT, Larson DB, Koenig HG, Thoresen C. (2000) Religious involvement and mortality: a metaanalytical review. Health Psychol, 19:211–222.
Musselman DL, Evans DL, Nemeroff ChB. (1998) The relationship of depression to cardiovascular disease. Arch Gen Psychiatry, 55:580–592.
Neelman J, Persaud R. (1995) Why do psychiatrists neglect religion? Br J Med Psychol, 68:169–178.
Nordenfelt L. (1993) Quality of life, Health and Happiness, Athenaum Press, Newcastle upon Tyne.
Oman D, Thoresen CE. (2003) Without spirituality does critical health psychology risk fostering cultural iatrogenesis? J Health Psychol, 8:223–229.
Pikó B. (2003a) Kultúra, társadalom és lélektan. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Pikó B. (2003b) Vallásosság és káros szenvedélyek fiatalok körében. Addict Hung, 2:53–64.
Pikó B. (2002a) Egészségszociológia. Budapest, Új Mandátum.
Pikó B. (2002b) Egészségtudatosság serdülőkorban. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Pikó B. (2002c) Socio-cultural stress in modern societies and the myth of anxiety. Adm Pol Ment Health, 29:275–280.
Pikó B, Stempsey WE. (2002) Physicians of the future: Renaissance of polymaths? J Roy Soc Prom Health, 122: 233–237.
Pikó B, Kopp MS. (2002) Behavioral medicine in Hungary: Past, present and future. Behav Med 28:72–78.
Pikó B. (1999) Teaching the mental and social aspects of medicine in Eastern Europe: Role of the WHO definition of health. Adm Pol Ment Health, 26:435–438.
Pikó B. (1996) Az egészségi állapot komplexitása és mérési lehetőségei. LAM, 6:474–477.
Putnam R. (2000) Bowling alone: the collapse and revival of American community, Simon and Schuster, New York.
Putnam RD. (1993) Making democracy work. Princeton, Princeton University Press.
Rosser R. (1988) A health index and output measure. In: Walker SR, Rosser RM. (Eds) Quality of Life: Assesment and Application, MTP Press.
Samovar LA, Porter RE. (1994) Intercultural communication. A Reader. 7th edition. Belmont, CA, Wadsworth Publishing Company.
Seligman M. (2004) Authentic happiness, Siman, Schuster, New York.
Singer MR. (1987) Intercultural communication: a perceptual approach. Englewood Cliffs, NJ, Prentice Hall.
Skrabski Á. (2003) Társadalmi tőke és egészségi állapot az átalakuló társadalomban. Corvinus kiadó, Budapest.
Skrabski Á, Kopp MS, Kawachi I. (2003) Social capital in a changing society: cross sectional associations with middle aged female and male mortality rates. J Epidemiol Commun Health, 57:114–119.
Skrabski Á, Kopp MS, Rózsa S, Réthelyi J, Rahc R. (2005) Life meaning: an important correlate of health in the Hungarian population. Int. J. Behavioral Medicine, 12,2:78–85.
Skrabski F. (2003) A történelem tanítása, mint a kultúrközi kommunikáció eszköze. Hogyan értékelik ugyanazt a történelmet a magyar és a román történelem gimnáziumi oktatásában? Diplomamunka. SZTE Kommunikáció Szak, Szeged.
Stuifbergen AK, Seraphine A, Robert G. (2000) An explanatory model of health promotion and quality of life in chronic disabling conditions. Nurs Re, 49:122–129.
Sullivan M. (2003) The new subjective medicine: taking the patient’s point of view on health care and health. Soc Sci Med, 56:1595–1604.
Tringer L. (2003) Egészség és életminőség. Psychiat Hung, 18:10–16.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave