Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom
 
Axelsson G, Rylander R, Molin I. Outcome of pregnancy in relation to irregular and inconvenient work schedules. Br. J. Ind. Med, 1989, 46:393–398.
Arnetz BB, Hörte LG, Hedberg A, Theorell T, Allander E, Malker H. Suicide patterns among physicians related to other academics as well as to the general population. Acta Psychiatria Scandinavica.1987, 75:139–143.
Ádám Sz, Győrffy Zs. Orvosnők az anyaságról. Esély 2003/2.:86–92.
Barel V, Roman E, Doyle P. Restrictions for Work and Exercise During Pregnancy. Obstet. Gynecol. 1985; 66:672–676.
Behaviour & Medicine 3rd.ed Ed.: D. Wedding. Seattle, Hargreve&Huber 2003.
Boxer PA, Burnett C, Swanson N. Suicide and occupation: a review of the literature. Journal of Occup. Environ. Med. 1995 37:442–452.
Bowling A. Measuring health. A review of quality of life measurement scales. Open University Oress, Milton Keyne 1991.
Brooke D, Edwards G, Taylor C. Addiction and occupational hazard: 144 doctors with drug and alcohol problems. British Journal of Addiction1991 86:1011–1016.
Cujec B. Career and parenting satisfaction among medical students, residents and physician teachers at Canadian Medical School. Canadian Medical Associaton Journal, 2000. March 7. 162.
Fekete S. Segítő foglalkozások kockázatai – Helfer szindróma és a burnout jelenség. Psychiatria Hungarica, 1991, 1. évf. 1:17–29.
Firth-Cozens J. Emotional distress in junior house-officers. Br. Med. J, 1987, (265):533–535.
Flaherty J, Richman J. Substance use and addiction among medical students, residents and physicians. Psychiatric Clinics of North America, 1993,16:189–197.
Gjerberg E. Women doctors in Norway: the challenging balance between career and family life. Social Science & Medicine, 2003, (57):1327–1341.
Gjeberg E. Gender similarities in doctors preferences and gender in final specialisation. Social Sciences & Medicine, 2002, 54. (54):591–605.
Goulet L, Theriault G. Association Between Spontaneous Abortion and Ergonomic Factors. Scand J Work Environ Health, 1987, 13:9-399–400.
Győrffy Zs, Ádám Sz. Szerepkonfliktusok az orvosnői hivatásban. Lege Artis Medicinae 2003, 13(2):159–160.
Haynes SG, Feinleib M. Women work and coronary disease: prospective findings from the Framingham heart study. American Journal of Public Health, 1980, 70:133–141.
Haynes SG, Eaker ED, Feinleib M. The effect of employment family and job stress on coronary heart disease patterns in women. In: Gold E. ed. The changing risk of disease in Women. Lexington, MA: Health and Co. 1984.
Infante-Rivard C, David M, Gauthier R, Rivard GE. Pregnancy loss and work schedule during pregnancy. Epidemiology, 1993, (4):73–75.
Kopp M, Skrabski Á. Magyar lelkiállapot. Budapest, 1992.
Kvaerner KJ, Aasland OG, Botten GS. Female medical leadership. Cross sectional study. British Medical Journal, 1999, 318:91–94.
Levey RE. Sources of Stress for Residents and Recommendations for Programs to Assist Them. Academic Medicine, 2001, 76(2):142–150.
Marbury MC. Relationship of Ergonomic Stresstors to Birhweight and Gestational Age. Scand J Work Environ Health, 1992, 18:73–78.
Molnár L, Mezey M. Az orvosok megbetegedéséről és halandóságáról. I.-III. lege Artis Medicinae, 1(8): 524–528, (9-10):640-644, (11):966–970.
Nők és férfiak Magyarországon 2002 Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest.
Palepu A, Herbert CP. Medical Women in Academia. The Silences We Keep. Journal of Canadian Medical Association, 2002, 167(8):877–879.
Phillips SP, Parenting. Puppies and Practise, Juggling and Gender in Medicine. Journal of Canadian Medical Association, 1995, 162(8):663–672.
Rucinski J, Cybulska E. Az orvosok mentális zavarai. Psychiatria Hungarica, 1993, február, VIII. évf. 1:49–60.
Sima Á, Pikó B, Simon T. Orvosegyetemi hallgatók pszichés egészségének és egészségkárosító magatartásának epidemiológiai vizsgálata. Orvosi Hetilap 2004, 145 (83):123–129.
Sonneck G. Orvosok öngyilkossága és kiégettsége. Szenvedélybetegségek, 1982 II. évf., 1:28–31
Theorell T. On cardiovascular health in women: results from epidemiological and psychological studies in Sweden. In: Frankenheuser M, Lundberg U, Chesney M. eds: Women, Work and Health, New York: Plenum Press, 1991, 187–204.
Tóth O. Attitűdváltozások a női munkavállalás megítélésében. Szociológiai Szemle, 1951, 71–86.
Tyssen R, VaglumP, Gronvold T, Ekeberg O. Suicidal ideation among medical students and young physicians: a nationwide and prospective study of prevalence and predictors. Journal of Affective Disorders, 2001, 64:69–79.
Wall, Bolden, Borill, Carter, Golya, Hardy. Minor psychiatric disorders in NHS trust staff: occupational and gender difference. British Journal of Psychiatry, 1997, 171:519–523.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave