Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Atkinson RL, és mtsai. (1999) Pszichológia. Második, átdolgozott kiadás. Osiris Kiadó, Budapest, 23–29.
Beck AT, Beck RW. (1972) Shortened version of BDI. Post Grad Med, 52:81–85.
Beck AT, Ward CH, Mendelson M, Mock J, Erbaugh J. (1961) An inventory for measuring depression. Archives of General Psychiatry, 4:561–571.
Erikson EH. (1950) Childhood and Society. Norton, New York.
Erikson EH. (1991) A fiatal Luther és más írások. Gondolat Kiadó, Budapest.
Hobson CJ, Kamen J, Szostek J, Nethercut CM, Tiedmann JW, Wojnarowicz S. (1998) Stressful Life Events:
A Revision and Update of the Social Readjustment Rating Scale. International Journal of Stress Management, 5/1:1–23.
Holmes TH, Rahe RH. (1967) The social adjustment rating scale. Journal of Psychosomatic Research, 11:213–218.
Kopp M, Fóris N. (1995) A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Végeken Kiadó.
Kopp M, Skrabski Á. (1995) Alkalmazott magatartástudomány. A megbirkózás egyéni és társadalmi stratégiái, Corvinus Kiadó, Budapest.
Miller M, Rahe RH. (1997) Life changes scaling for the 1990s. Journal of Psychosomatic Research, 43:279–292.
Mönks FJ, Knoers AMP. (1998) Fejlődéslélektan. FITT IMAGE – Ego School, Szentendre, 22–23.
Rahe RH. (1975) Epidemiological studies of life change and illness. International Journal of Psychiatry in Medicine, 6:133–146.
Rahe RH, Tolles RL. (2002) The Brief Stress and Coping Inventory: A Useful Stress Management Instrument. International Journal of Stress Management, Vol. 9, No. 2:61–70.
Rahe RH, Veach TL, Tolles RL, Murakami K. (2000) The stress and coping inventory: an educational and research instrument. Stress Medicine, 16:99–208.
Rózsa S, Kő N, Csoboth Cs, Purebl Gy, Beöthy-Molnár A, Réthelyi J, Skrabski Á, Szádóczky E, Kopp M. (2004) Stressz, megküzdés és életesemények: A Rahe-féle stressz és megküzdés kérdőívvel szerzett hazai eredmények ismertetése. Alkalmazott Pszichológia.
Rózsa S, Réthelyi J, Stauder A, Susánszky É, Mészáros E, Skrabski Á, Kopp M. (2003) A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés módszertana felhasznált tesztbattéria pszichometriai jellemzői. Psychiatria Hungarica, 2003, 18(2):83–94.
Rózsa S, Szádóczky E, Füredi J. (2001) A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői a hazai mintán. Psychiatria Hungarica, 16 (4):384–402.
Zigmond AS, Snaith RP. (1983) The Hospital Anxiety and Depression Scale. Acta Psychiatrica Scandinavica, 67:361–370.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave