Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.3.6.1. Bevezetés

Nyelvi magatartás és életminőség egy sorban említéséhez elméleti kiindulópontot a modern filozófia kínál, mintegy aforizmaszerűen. „…egy nyelvet beszélni: egy tevékenység vagy egy életforma része” – fogalmazza meg Ludvig Wittgenstein (Wittgenstein 1952/1992, 30), és ebből a gondolatból nyelvhasználat és emberi gyakorlat új összefüggései fejthetők ki (Szabó 2001, 73). Martin Heidegger több helyütt is „a lét házá”-nak nevezi a nyelvet, azaz „…a lét…a nyelven keresztül nyilvánítja meg magát” (Fazekas 2000, 8, 103), „az emberlét … közege”, „aktus” (Almási 1991, 49–50). a „beszéddel tett dolgok” „cselekvésbeli értékei”-t hangsúlyozza John Rawls (Rawls 1971/1997, 476–478). Elvont(nak tűnő) tételekből azonban szociálpszichológiai szemlélettel a mindennapi élethez jutunk. „Életünk minőségét az fogja meghatározni, hogy a számunkra kiszabott hetvenvalahány év milyen tevékenységekkel telik, és mi történik tudatunkban” – állítja Csíkszentmihályi Mihály (1997/1998, 41). Fontos persze a tevékenységek, köztük például a szabadidős tevékenységek „megfelelő adagolása” is. Ezekről megállapítja, hogy „… a legboldogabbnak evés, aktív pihenés és beszélgetés (a kiemelés tőlem, L.J.) közben érezzük magunkat…” (ugyanott 44). E megnyilatkozások a nyelvi magatartásnak, közelebbről: az emberi beszédnek az élet szubjektív megtapasztalásában való jelentőségére irányítják figyelmünket. A szubjektív tapasztalat, mint megélt életminőség elsősorban nem az epidemiológiai, hanem az etikai életminőség-kutatások szempontja (vö. Ferencz 2001, 2019).
A beszéd „formája és megformáltsága felől tekintve: nyelvhasználat; funkciója felől nézve pedig: kommunikáció; még pedig, annak a legelemibb formája: nyelvi kommunikáció” (Deme 1999a, 1–8). A nyelv- éspedig az anyanyelvhasználat szerepét életünk minőségének (szellemi és testi egészségünknek) alakulásában kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk, és igyekszünk ezt igazolni.
Az összefüggést már korábban felismerték.
A Magyar Tudományos Akadémia 1996-ban program kidolgozását karolta fel a magyar nyelv modernizálására, értékeinek őrzésére, mely a „Magyar nyelv az informatika korában” címmel kapott helyet a stratégiai kutatások keretében. Ennek jegyében idézünk tárgyunkhoz illő gondolatokat az Akadémia (akkori) elnökének, Glatz Ferencnek téziseiből: „Világos lett: a modern technikát, az új világ bonyolult társadalmi-világnézeti konfliktusait az ember csak anyanyelvén érti meg. Érzelmi világát kiteljesíteni anyanyelven fogja a jövőben is… Ma már nem a kisnyelvek eltűnésének veszélye fenyeget. Hanem az, hogy a kisnyelvek konzerválódnak. A másik veszély: nyelvi alapú szociális diszkrimináció. Kiemelkedik egy felső középosztály, amelyik egy modern fogalomvilággal operál, korszerű világnyelvet vagy világnyelveket beszél, azon ír, gondolkodik, és kialakul egy kulturálatlan tömeg, amelyik csak a modernizálatlan, szubkultúrába süllyedt anyanyelvet beszéli” (Glatz 2001, 855).
Más helyütt: „Mi olyan Európában, olyan 21. században akarunk élni, amelyben mind a nagy, mind a kis nemzeti-nyelvi kultúrák megtalálják helyüket… Az anyanyelv a társadalmi érintkezés legáltalánosabb eszköze… Korunk új igényeket támaszt az érintkezési kultúrában…A kis nyelvi kultúrák tagjai könnyen hátrányba kerülhetnek…Ezért mindent el kell követni, hogy a kis nyelvi kultúra tagjai minden szakmában, a köznapi élet minden területén korszerű anyanyelvi érintkezési eszköz birtokában legyenek… A színvonalasan képzett polgár versenyképes munkavégző és egyben kulturált, ember- és környezetbarát közösséget képez… A térség értelmiségijei indítsanak mozgalmakat, hogy államaikban minden anyanyelvi kultúra ápolása és korszerűsítése a kirekesztés mellőzésével erősödjék” (Glatz 2002, 255–256).
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave