Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


6.2.1. Bevezetés

Azt, hogy a különböző betegségek milyen terhet jelentenek az egyén, illetve az egészségügy és a társadalom egésze számára, több tényező határozza meg. Ilyen tényezők pl:
  1. A betegség súlyossága, egészségkárosító hatása.
  2. A betegség tartós problémát okoz-e, azaz, hogy krónikusan fennálló, vagy visszatérő periódusokban jelentkező betegségről van-e szó.
  3. A lakosság mekkora hányadát érinti, azaz, milyen gyakori.
  4. A betegség milyen gazdasági terhet jelent: egészségügyi költségek, és a munkából való kiesés, stb.
  5. A betegség milyen mértékben károsítja az egyén pszichoszociális „funkcionálását”, azaz mindennapi életvitelét, munkaképességét, életminőségét.
 
Fenti tényezők alapján vannak olyan betegségek, amelyek nagyon gyakoriak, sok embert terhelnek, ugyanakkor (bár igen kellemetlen tünetekkel járhatnak) kevésbé súlyosak, az egyén viszonylagosan megőrzi mindennapi funkcióképességét, pl. bizonyos allergiás betegségek (szénanátha, ekcéma). Más betegégek ritkábbak ugyan, de igen komoly következményekkel járnak mind az egészség, mind az életminőság szempontjából, pl. bizonyos vesebetegségek. A legnagyobb kihívást a társadalom számára azok a betegségek jelentik, amelyek gyakoriak is, súlyosak is mind a morbiditás, mind a mortalitás szempontjából, pl. a szív-és érrendszeri betegségek.
Az egyes betegségekkel kapcsolatos egészségügyi ellátás és a megelőzést célzó egészségmegörző programok tervezése során a fenti szempontok sokféle kombinációjával kell számolnunk.
Jelen fejezetben áttekintjük, hogy a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján melyek azok a betegségek, amelyek a leggyakrabban okoznak mindennapi problémát a magyar lakosság számára, illetve azt, hogy ezek a betegségek hogyan befolyásolják az általános jóllét és egészségi állapot megítélését, és milyen mértékben okoznak munkaképességcsökkenést, illetve befolyásolják a mindennapi életvitelt. Vizsgáljuk továbbá, hogy az egyes betegségekben szenvedők között milyen gyakori az enyhébb-súlyosabb depressziós tünetek előfordulása. A depressziós tünetek ugyanis önmagukban is jelentős életminőségromlást, ugyanakkor más „testi” betegségekhez társulva gyakran jelentős többlet-funkcióromlást okoznak, és akadályozzák a betegek állapotának javulását, a kezelést és rehabilitációt, illetve az orvos-beteg kapcsolatot, a beteg-együttműködést is.
Jelen fejezet tehát általános áttekintést és összehasonlítást ad a különféle betegségekkel kapcsolatos életminőségről, míg a kötet Krónikus betegek életminősége c. alfejezetének további fejezetei specifikusan az egyes nagy népegészégügyi jelentőségű betegségekre fókuszálnak.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave