6.2.3. Eredmények

A 6.2-1. táblázat, 6.2-2. táblázat mutatja a 10 leggyakrabban problémát okozó betegséget / betegségcsoportot nők és férfiak között, illetve a teljes népességben és a három korcsoportban külön-külön.

Az egyes életminőség mutatók – az egészségi állapot önbecslése, munkaképesség csökkenés, Betegségteher Index, WHO Jóllét Index, Beck Depresszió Kérdőív pontszámok szoros összefüggésben állnak egymással. a pozitív mutatók, mint a jóllét és egészségi állapot pozitív korrelációban állnak egymással, és negatív korrelációban a negatív mutatókkal, mint a munkaképesség csökkenés, és depressziós tünetek, illetve ez utóbbi negatív mutatók pozitív korrelációt mutatnak egymással. Minden életminőségmutató esetében szignifikáns (p<0,001) különbségeket találtunk a vizsgált 10 betegségcsoport között. Az egyes életminőségmutatók átlagpontszámait (életkorra kontrollálva) az egyes betegségekben az 6.2-1. ábra-6.2-4. ábra mutatja.

 

6.2-1. táblázat. A 10 fő, azaz a mindennapi életvitelt leggyakrabban befolyásoló betegség gyakorisága nők és férfiak között, illetve a teljes mintában

Fő betegség (%)	Férfi	Nő	Teljes
1. Mozgásszervi	15 ,3	20 ,2	18 ,0
2. Szív- és érrendszeri	12 ,6	14 ,0	13 ,4
3. Allergia, asztma	3 ,8	5 ,6	4 ,8
4. Emésztőszervi	3 ,4	2 ,9	3 ,1
5. Cukorbetegség	2 ,6	2 ,5	2 ,5
6. Szembetegség	2 ,0	2 ,0	2 ,0
7. Depresszió	0 ,8	2 ,3	1 ,7
8. Agyérbetegség	1 ,5	1 ,3	1 ,4
9. Daganatos	1 ,3	1 ,1	1 ,2
10. Vesebetegség	1 ,0	0 ,9	0 ,9
Egyéb összesen	8 ,9	9 ,6	9 ,3
Nincs	46 ,8	37 ,6	41 ,7
Teljes	100 ,0	100 ,0	100 ,0

 

6.2-2. táblázat. Fő betegségek a fiatal, középkorú, illetve idős korosztályban

Fő betegség (%)	18-44 éves	45-64 éves	65+ éves
1. Mozgásszervi	8 ,7	23 ,2	28 ,0
2. Szív- és érrendszeri	4 ,1	18 ,1	24 ,3
3. Allergia, asztma	7 ,2	3 ,4	2 ,3
4. Emésztőszervi	3 ,0	3 ,5	2 ,7
5. Cukorbetegség	0 ,8	3 ,3	4 ,8
6. Szembetegség	1 ,2	1 ,7	4 ,1
7. Depresszió	1 ,7	2 ,1	1 ,1
8. Agyérbetegség	0 ,2	1 ,5	3 ,6
9. Daganatos	0 ,6	1 ,6	1 ,9
10. Vesebetegség	0 ,7	1 ,2	0 ,8
Egyéb összesen	9 ,3	9 ,7	8 ,5
Nincs	62 ,5	30 ,8	17 ,8
Teljes	100 ,0	100 ,0	100 ,0

 

Összességében, az ábrák alapján a három legrosszabb életminőséggel járó betegség nők és férfiak esetében is a depresszió, a cerebrovasculáris (agyér-) betegségek, és a daganatos betegségek. Az inkább a testi egészségre utaló mutató – mint a munkaképesség csökkenés – az agyér- és a daganatos betegségek esetében, az inkább a lelki egészégre, általános pszichés és szociális funkcionálásra utalók – mint a Betegségteher Index és a Who Jóllét Index – a depresszió esetében a legrosszabbak. Általános egészségi állapotukat a férfiak esetébe szintén a depresszióban szenvedők ítélik a legrosszabbank (nők esetében a depresszió a 3. legrosszabb helyen áll az agyér- és a daganatos betegségek után). Kiemelendő, hogy a depresszió okozza a legrosszabb általános életminőséget és a legnagyobb betegségterhet nőknél és férfiaknál egyaránt.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4294/#m1395amnea_4294 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4294/#m1395amnea_4294)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4294/#m1395amnea_4294)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.2-1. ábra. WHO Jóllét Index a fő betegségekben férfiak és nők esetében (átlag, életkorra kontrollálva)

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4296/#m1395amnea_4296 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4296/#m1395amnea_4296)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4296/#m1395amnea_4296)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.2-2. ábra. Általános egészségi állapot önbecslése a fő betegségekben férfiak és nők esetében (átlag, életkorra kontrollálva)

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4298/#m1395amnea_4298 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4298/#m1395amnea_4298)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4298/#m1395amnea_4298)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.2-3. ábra. Munkaképesség csökkenés a fő betegségekben férfiak és nők esetében

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4300/#m1395amnea_4300 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4300/#m1395amnea_4300)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4300/#m1395amnea_4300)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.2-4. ábra. Betegségteher Index a fő betegségekben férfiak és nők esetében

 

Ha korcsoportonként külön-külön vizsgáljuk az összefüggéseket sem változik alapvetően ez a tendencia, ugyanakkor az életkori sajátosságok megjelennek. A legrosszabb WHO Jóllét mutatót a depresszió esetében találjuk minden csoportban, kivéve a fiatal férfiakat (itt az agyérbetegség és a daganat „vezet”), és idős nőknél (ahol a daganat). Általános egészségi állapotukat a legrosszabbnak csoportonkénti bontásban is az agyér- és daganatos betegségben szenvedők becsülik, de meglepő, hogy a középkorú férfiaknál első (legrosszabb) helyre a depresszió került. Ugyanígy a depresszió okozza a legnagyobb munkaképesség csökkenést is a középkorú férfiaknál, míg a depresszió a fiatalabb férfiaknál és a fiatal és középkorú nőknél a 2-4. helyen áll, az idősebbeknél azonban már jóval előbbre kerülnek a testi betegségek, és a depresszió a 8-9. helyre kerül. A betegségteher a fiatal férfiak (ahol megelőzik az agyér- és daganatos betegségek), és a középkorú nők kivételével (ahol megelőzik az agyérbetegségek), továbbra is a depresszió esetében a legnagyobb. Összeségében meglepő eredménye a korcsoportonkénti elemzésnek, hogy a depresszióben szenvedő középkorú férfiak mind a négy mutató esetében a legkedvezőtlenebb helyen állnak!

Az első öt legrosszabb életminőségmutatóval járó betegséget a három korcsoportban nemenként a 6.2-3. táblázat mutatja.

 

6.2-3. táblázat. Az első öt legrosszabb életminőségmutatóval járó fő betegség korcsoportonként nők és férfiak esetében

		Férfiak			Nők
				18–44 év	45–64 év	65+ év	18–44 év	45–64 év	65+ év
WHO	1.	agyérbetegség	depresszió	depresszió	depresszió	depresszió	daganatos
	2.	daganatos	daganatos	daganatos	agyérbetegség	agyérbetegség	depresszió
	3.	depresszió	agyérbetegség	agyérbetegség	vesebetegség	cukorbetegség	vesebetegség
	4.	egyéb	egyéb	egyéb	szív-érrendsz.	egyéb	egyéb
	5.	mozgásszervi	emésztőszervi	allergia/asztma	szembetegség	mozgásszervi	agyérbetegség
Ált. eg.	1.	agyérbetegség	depresszió	daganatos	daganatos	agyérbetegség	daganatos
	2.	daganatos	daganatos	depresszió	mozgásszervi	depresszió	agyérbetegség
	3.	depresszió	agyérbetegség	agyérbetegség	depresszió	cukorbetegség	vesebetegség
	4.	szív- érrendsz.	mozgásszervi	allergia/asztma	emésztőszervi	daganatos	egyéb
	5.	mozgásszervi	szív- érrendsz.	egyéb	szív- érrendsz.	mozgásszervi	depresszió
BDI	1.	agyérbetegség	depresszió	depresszió	depresszió	depresszió	daganatos
	2.	depresszió	daganatos	agyérbetegség	daganatos	agyérbetegség	depresszió
	3.	daganatos	agyérbetegség	egyéb	vesebetegség	daganatos	agyérbetegség
	4.	vesebetegség	egyéb	daganatos	szív- érrendsz.	szembetegség	vesebetegség
	5.	szív- érrendsz.	szembetegség	mozgásszervi	egyéb	egyéb	emésztőszervi
Munka	1.	agyérbetegség	depresszió	agyérbetegség	daganatos	agyérbetegség	agyérbetegség
	2.	daganatos	agyérbetegség	daganatos	depresszió	daganatos	vesebetegség
	3.	cukorbetegség	daganatos	egyéb	mozgásszervi	depresszió	egyéb
	4.	depresszió	egyéb	daganatos	egyéb	cukorbetegség	daganatos
	5.	mozgásszervi	mozgásszervi	vesebetegség	agyérbetegség	mozgásszervi	emésztőszervi
				9. depresszió!			8. depresszió!
BT	1.	agyérbetegség	depresszió	depresszió	depresszió	agyérbetegség	depresszió
	2.	daganatos	agyérbetegség	agyérbetegség	daganatos	depresszió	agyérbetegség
	3.	depresszió	daganatos	daganatos	egyéb	daganatos	vesebetegség
	4.	vesebetegség	egyéb	szembetegség	mozgásszervi	egyéb	egyéb
	5.	cukorbetegség	cukorbetegség	vesebetegség	emésztőszervi	cukorbetegség	daganatos

WHO = WHO Jóllét Index, Ált. eg. = általános egészségi állapot, BDI = Beck Depresszió Kérdőív, Munka = munkaképesség csökkenés, BT = Betegségteher Index

 

6.2-4. táblázat. Középsúlyos-súlyos depressziós tünetegyüttes gyakorisága a fő betegségekben

	BDI 18 felett %
	férfiak	nők
nincs fő betegség	4%	4%
mozgásszervi	20%	24%
szív- és érrendszeri	21%	21%
allergia, asztma	9%	6%
emésztőszervi	14%	16%
cukorbetegség	13%	29%
szembetegség	19%	27%
agyérbetegség	42%	40%
daganatos	31%	35%
vesebetegség	18%	29%

 

Azoknál a személyeknél, akik nem jelöltek meg semmilyen, az életvitelüket jelentősen befolyásoló aktuális beteséget, szignifikánsan alacsonyabb depresszió átlagpontszámot találtunk, mint azoknál, akiknél fennáll valamilyen betegség (4,3 vs. 11,3, p<0,001). A 6.2-4. táblázat azt mutatja, hogy az egyes betegségekben szenvedők esetében milyen arányban fordul elő valószínűleg klinikai szintű, kezelést igénylő középsúlyos-súlyos depressziós tünetegyüttes (BDI≥19). Azoknak a személyeknek, akik megjelöltek valamilyen fő betegséget 22,0%-a, míg azoknak, akik nem szenvednek jelentős betegségben, 4,2%-a szenved valószínűleg kezelésre szoruló depressziós tünetektől (BDI≥19), a rizikó több mint hatszoros (OR = 6,4, 95%CI: 5,4-7,5). A legmagasabb arányokat az agyérbetegségek esetében (nők 42%-a, férfiak 40%-a szenved jelentős depressziós tünetetektől), és a daganatos betegségeknél (nők 35% és férfiak 31%) találjuk.

 

Tartalomjegyzék

• A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • chevron_rightBevezetés
    • Miért nélkülözhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek, döntéshozók, sőt a 21. század minden embere számára az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit ismerni?
    • Melyek az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb mutatói?
    • Hogyan született meg a monográfia?
• chevron_right1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
  • chevron_right1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. a jólét és „jóllét” összefüggései a modern ipari társadalmakban
    • 1.1.3. Az életminőség a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése
    • 1.1.4. Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell szükségessége és alkalmazása a magyar népesség vizsgálata alapján
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
    • 1.2.1. Az életminőség meghatározásának jelentősége
    • 1.2.2. Az egészséggel összefüggő életminőség
    • 1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében
    • 1.2.4. Életminőség a modern társadalomban
    • 1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója
    • Irodalom
  • chevron_right1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
    • 1.3.1. Az életminőség-jellegű megközelítés, mint paradigmaváltás
    • 1.3.2. Az életminőség fogalma
    • Irodalom
  • chevron_right1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
    • 1.4.1. Az életminőség mérésének jelentősége
    • 1.4.2. Az életminőség fogalma Definíciók
    • 1.4.3. Az életminőség mérésére szolgáló kérdőívek
    • 1.4.4. Az életminőség mérésének gyakorlati kérdései A válaszadást befolyásoló tényezők
    • Irodalom
  • chevron_right1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. Társaság és magány
    • 1.5.3. Alvás és ébrenlét
    • 1.5.4. Személyiség, kedélyállapot és szubjektív jóllét
    • Irodalom
  • chevron_right1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
    • 1.6.1. Bevezetés
    • 1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban
    • 1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében
    • 1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat
    • 1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat
    • 1.6.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
    • 1.7.1. Bevezetés
    • 1.7.2. Új etikai kérdések a népegészségügyben
    • 1.7.3. A népegészségügyi rendszer menedzsmentje
    • 1.7.4. Az epidemiológiai eredmények alkalmazásának lehetőségei a klinikai esetmenedzsmentben és a prevencióban
    • 1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője
    • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
  • chevron_right2.1. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés tervezése, statisztikai módszerei, a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Az epidemiológiai felmérések hibaforrásai
    • 2.1.3. A Hungarostudy 2002 bemutatása
    • 2.1.4. Módszer
    • 2.1.5. Eredmények
    • 2.1.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
  • chevron_right3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
    • 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
    • 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
    • 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
    • 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
    • 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
    • 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A magyar nők életminősége
    • 3.2.1. Nemzetközi áttekintés
    • 3.2.2. Hazai adatok
    • 3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot
    • 3.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Életkor és életminőség
    • chevron_right3.3.1. Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe
      • 3.3.1.1. Bevezetés
      • 3.3.1.2. Család: erőforrás vagy veszélyforrás?
      • 3.3.1.3. Veszélyeztető szülők
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.2. A középkorú magyar lakosság egészségi állapota és életminősége - A gazdasági aktivitás összefüggése az életminőség csökkenésével
      • 3.3.2.1. Bevezetés
      • 3.3.2.2. Alapjelenségek: A legfontosabb népegészségügyi indikátorok a magyar középkorú lakosság körében
      • 3.3.2.3. Eredmények a Hungarostudy 2002 országos felmérés adatbázisából:
      • 3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.3. Időskor és életminőség
      • 3.3.3.1. Bevezetés: az időskori életminőség speciális kérdései
      • 3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
      • 3.3.4.Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
  • chevron_right4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
    • chevron_right4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
      • 4.1.1.1. Bevezetés
      • 4.1.1.2. Vizsgálati módszerek
      • 4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között
      • 4.1.1.4. A koherencia magyarázó változói
      • 4.1.1.5. A koherencia és az életminőség további dimenzióinak összefüggései
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
      • 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
      • 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
      • 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
      • 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
      • 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
      • 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.3. Sport és életminőség
      • 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
      • 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
      • 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
      • 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
      • 4.1.3.5. Összefoglalás
      • Irodalom
  • chevron_right4.2. veszélyeztető magatartásformák
    • chevron_right4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
      • 4.2.1.1. Bevezetés
      • 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
      • 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
      • 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
      • 4.2.2.1. Nemi különbségek az illegális szerkipróbálásban és szerfogyasztásban
      • 4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek
      • 4.2.2.3. Összegzés: Miért fontos tehát a nem?
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
      • 4.2.3.1. Áttekintés
      • 4.2.3.2. Hazai adatok
      • 4.2.3.1. Következtetések
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
      • 4.2.4.1. Bevezetés
      • 4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok
      • 4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja
      • 4.2.4.4. Megbeszélés
      • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
  • chevron_right5.1. Család és életminőség
    • chevron_right5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
      • 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
      • 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
      • 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
      • 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
      • 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
      • 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
      • 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
      • 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
      • 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
      • 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
      • 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
      • 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
      • 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
      • 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
      • 5.1.2.1. A házasságról, családról általában
      • 5.1.2.2. Családi állapot és egészségi állapot összefüggései
      • 5.1.2.3. Családi állapota: „elvált”
      • 5.1.2.4. Saját vizsgálataink
      • 5.1.2.5. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
      • 5.1.3.1. Irodalmi áttekintés
      • 5.1.3.2. Saját vizsgálati eredmények
      • Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
      • 5.1.4.1. Bevezetés
      • 5.1.4.2. Kutatási módszerek
      • 5.1.4.1. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
      • 5.1.5.1. Bevezetés: a gyermek vállalásának jelentősége
      • 5.1.5.2. Minta és módszerek
      • 5.1.5.3. Eredmények
      • 5.1.5.4. Következtetések
      • Irodalom
  • chevron_right5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
    • chevron_right5.2.1. Átlagnépesség
      • chevron_right5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
        • 5.2.1.1.1. Bevezetés
        • 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
        • 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
        • 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
        • 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
        • 5.2.1.2.1. Bevezetés
        • 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
        • 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
        • 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
        • 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
        • 5.2.1.2.6. Megbeszélés
        • 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
        • Irodalom
    • chevron_right5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
      • chevron_right5.2.2.1. Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota
        • 5.2.2.1.1. Bevezetés
        • 5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
        • 5.2.2.1.3. Eredmények
        • 5.2.2.1.4. Megbeszélés
        • 5.2.2.1.5. Az egészségügyi dolgozók életminőségének javítására irányuló módszerek
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.2.2. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban
        • 5.2.2.2.1. Bevezetés
        • 5.2.2.2.2. Minta és módszerek
        • 5.2.2.2.3. Speciális stresszkeltő tényezők jelenléte és szerepük az életminőség alakulásában
        • 5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
        • 5.2.2.2.5. A szerepkonfliktus, mint rizikófaktor
        • 5.2.2.2.6. Összegzés
        • Irodalom
  • chevron_right5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
    • chevron_right5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
      • 5.3.1.1. Bevezetés
      • 5.3.1.2. Az életesemények gyakorisága és szubjektív megítélése
      • 5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése
      • 5.3.1.4. Az életesemények hatása – összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
      • 5.3.2.1. Bevezetés
      • 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
      • 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
      • 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
      • 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.3. Munkanélküliek életminősége
      • 5.3.3.1. A munkanélküli világa
      • 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
      • 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
      • 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
      • 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
      • 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
      • 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
      • 5.3.3.8. Munka és életminőség
      • 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
      • 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
      • 5.3.3.11. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
      • 5.3.4.1. Bevezetés
      • 5.3.4.2. A kutatás elméleti háttere
      • 5.3.4.3. A kutatás módszere
      • 5.3.4.4. Kutatási eredmények
      • 5.3.4.5. Összefoglalás
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
      • 5.3.5.1. Bevezetés
      • 5.3.5.2. A magyarországi rokkantnyugdíjasok életminőség mutatóinak vizsgálata A vizsgált minta
      • 5.3.5.3. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
      • 5.3.6.1. Bevezetés
      • 5.3.6.2. A nyelvhasználat helye az életminőség mutatók között
      • 5.3.6.3. A nyelvhasználat által befolyásolt életminőség dimenziók
      • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
  • chevron_right6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
    • 6.1.1. Bevezetés
    • 6.1.2. A Betegségteher Index
    • 6.1.3. A Betegségteher Index magyar verziójának faktorstruktúrája és megbízhatósága
    • 6.1.4. A Betegségteher Index alakulása a magyar lakosság körében, a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
    • 6.1.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
    • 6.2.1. Bevezetés
    • 6.2.2. Módszerek
    • 6.2.3. Eredmények
    • 6.2.4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
    • 6.3.1. Bevezetés
    • 6.3.2. Hungarostudy 2002 vizsgálat Célkitűzések
    • 6.3.3. Eredmények
    • 6.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
    • 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
    • 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
    • 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
    • 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
    • 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
    • 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
    • 6.4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
    • 6.5.1. Előzmények, irodalmi áttekintés
    • 6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján
    • 6.5.3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
    • 6.6.1. Dializált betegek életminősége
    • 6.6.2. Transzplantált betegek életminősége
    • 6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat
    • 6.6.4. Hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítása
    • Irodalom
  • chevron_right6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
    • 6.7.1. Mortalitás
    • 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
    • 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
    • 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
    • 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
    • 6.7.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
    • 6.8.1. Bevezetés
    • 6.8.2. Saját vizsgálat – módszer
    • 6.8.3. Saját vizsgálat – eredmények
    • 6.8.4. Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.9. Allergia, asztma és életminőség
    • 6.9.1. Bevezetés
    • 6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei
    • Irodalom
  • chevron_right6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
    • 6.10.1. Bevezetés
    • 6.10.2. Magyarországi eredmények
    • 6.10.3. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
    • 6.11.1. Bevezetés
    • 6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések
    • 6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények
    • 6.11.4 Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
    • 6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre
    • 6.12.2. Inszomnia a magyar lakosságban és vesebetegek körében
    • 6.12.3. Az alvási apnoe hatása az életminőségre
    • 6.12.4. Az alvási apnoe szindróma tünetei a magyar lakosságban a Hungarostudy 2002 alapján
    • 6.12.5. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
  • 7.1. Az életminőség pszichológiai és szociológiai vizsgálatára használt kérdőívek
  • chevron_right7.2. Az életminőség fizikai dimenzióinak vizsgálatára alkalmazott skálák
    • 7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői
  • 7.4. Életmód kérdőívek
  • Irodalom

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//