6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat

 

Módszerek

Az alábbiakban a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetében működő Pszichonefrológia Munkacsoport által 2002. augusztus és 2003. február között végzett vizsgálat (TransQoL-HU) eredményeit ismertetjük, mely az első hazai átfogó vizsgálat ezen a területen.

A Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján gondozott, felnőtt vesetranszplantált betegek, valamint a budapesti dialízis állomásokon krónikus dialízis programban szereplő, transzplantációs várólistán szereplő dializált betegek kerültek elemzésre. A vizsgált transzplantált populáció felöleli a hazai vesetranszplantált betegek mintegy kétharmadát. Keresztmetszeti, kohorsz vizsgálatunk során rögzítésre kerültek a betegek klinikai, laboratóriumi, szocio-demográfiai valamint transzplantációs anamnézissel kapcsolatos adatai. A vizsgálatot önkitöltős kérdőívcsomag segítségével végeztük.

Kérdőívcsomagunk a vizsgált betegcsoportban validált, és nemzetközileg is gyakran használt kérdőíveket tartalmazott. az életminőség felmérésére az SF-36 kérdőíven alapuló, veseelégtelen betegekre kifejlesztett skálát, a „Kidney Disease Quality of Life Questionnaire (KDQOL)” (Hays és mtsai, 1994) (6.6-1. táblázat), a depressziós tünetek felmérésére a „Center for Epidemiological Studies-Depression (CES-D)” skálát (Radloff 1977) használtuk.

 

6.6-1. táblázat. A Kidney Disease Quality of Life skála (79 kérdés) doménjei

Általános életminőség alskálák (SF- 36)	Betegségspecifikus életminőség alskálák
1. Erőnlét	1. Tünetlista
2. Mindennapi tevékenység korlátozottsága az erőnlét miatt	2. Vesebetegség hatása
3. Fájdalom	3. Vesebetegség okozta teher
4. Általános egészségi állapot	4. Foglalkoztatottság
5. Mindennapi tevékenység korlátozottsága hangulati okok miatt	5. Kognitív funkció
6. Hangulat	6. Társas kapcsolatok
7. Társas kapcsolatokban való résztvétel	7. Nemi élet
8. Vitalitás	8. Alvás
	9. Társas támogatottság
	10. Kezelőszemélyzettől kapott bátorítás
	11. Betegelégedettség

 

A KDQOL kérdőív két részből áll: egy, az általános életminőség doméneket tartalmazó skála, valamint a vesebetegség-specifikus életminőség doméneket tartalmazó rész. A skálán a magasabb pontértékek jobb életminőséget jelentenek. Az eddig vizsgálatok arra utalnak, hogy 5 pont különbség a skálán, már klinikailag is észlelt életminőségkülönbséget jelent.

 

6.6-2. táblázat. A vizsgált populáció demográfiai paraméterei

Transzplantáltak (TX)	Várólistás dializáltak (HD)
N = 1067	N = 214
Életkor: 49 ± 12 év (18–76 év)	Életkor: 49 ± 12 év (23–79 év)
Első transzplantáció: 92%c
Medián Tx idő: 61 hónap (1–311 hónap)	Medián dialízis idő: 35 hónap (3–213 hónap
Férfiak: 59,5%	Férfiak: 62%
Diabetes: 16,9%	Diabetes: 17,6%
Hemoglobin: 132 ± 19 g/l	Hemoglobin: 112 ± 15 g/l
Albumin: 42 ± 3 g/l	Albumin: 40,8 ± 4 g/l
Kreatinin clearance	Dialízis dózis (eKt/V): 1,27 ± 0,26
(Cockroft-Gault): 55 ±21 ml/perc

 

Kérdőívcsomagunk a fentieken kívül tartalmazott több validált, az alvászavarok felmérését szolgáló skálát is. Keresztmetszeti vizsgálatunk során 1067 transzplantált, és 214 dializált beteget tanulmányoztunk. A betegek adatait a 6.6-2. táblázatban foglaltuk össze. A legfontosabb demográfiai paraméterekben megegyezett a két betegcsoport.

 

Eredmények

Legfontosabb eredményeinket az 6.6-1. ábra–6.6-7. ábrákkal illusztráljuk. (Az ábrák függőleges tengelye minden esetben a KDQOL skálán elért pontszámokat jelentik meg, míg a vízszintes tengelyen az egyes életminőség domének kerülnek megjelenítésre).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4931/#m1395amnea_4931 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4931/#m1395amnea_4931)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4931/#m1395amnea_4931)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.6-1. ábra. Általános életminőség domének

*: p<0,05

 

Az 6.6-1. ábrán a hazai transzplantált, a hazai dializált várólistás, egy korábbi vizsgálatunkból a hazai dializált, várólistán nem szereplő, valamint az SF-36-val végzett, hazai átlagpopulációs adatai kerültek összehasonlításra (Czimbalmos és mtsai 1999).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4937/#m1395amnea_4937 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4937/#m1395amnea_4937)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4937/#m1395amnea_4937)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.6-2. ábra. Vesebetegség-specifikus életminőség domének

*: p<0,05

 

A 6.6-2. ábrán a vesebetegség-specifikus életminőség doméneket hasonlítottuk össze, és negyedik betegcsoportként a KDQOL észak amerikai validálásakor (N = 165) szerzett adatok átlaga került feltüntetésre.

Eredményeink jól tükrözik az átlagpopuláció és a vesebetegek életminősége közti különbséget, mely a dializált és a transzplantált betegcsoportok között is fennáll. A transzplantált betegek életminősége minden dimenzióban jobb, mint a várólistás dializált és a hemodializált betegtársaiké, sőt egyes alskálák esetében eléri az átlagpopulációét. Érdekes adat, hogy a várólistás dializált betegek adatai a szomatikus vonatkozású alskálák tekintetében közelebb állnak a transzplantáltakéhoz (a kevesebb társbetegségben szenvedő betegek kerülnek listára), a mentális jóllétre vonatkozó alskálák pedig a többi, nem várólistás hemodializált betegéhez hasonlóak.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4944/#m1395amnea_4944 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4944/#m1395amnea_4944)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4944/#m1395amnea_4944)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.6-3. ábra. A depressziós tünetek és az életminőség összefüggése a transzplantált betegcsoportban

p<0,01 minden domén esetében

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4947/#m1395amnea_4947 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4947/#m1395amnea_4947)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4947/#m1395amnea_4947)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.6-4. ábra. A depressziós tünetek és az életminőség összefüggése a várólistás, dializált betegcsoportban

p<0,01 minden domén esetében

 

A fentieken kívül a legnagyobb különbséget a vesebetegséggel kapcsolatos alskálák mentén tapasztaljuk („a betegség tünetei”, „a vesebetegség sajátos hatása”, és „a vesebetegség terhe”). A transzplantált betegek szinte minden alskálán szignifikánsan jobb eredményt értek el, mint a hemodializált betegek. Szintén szignifikáns különbséget találtunk a transzplantált és várólistás dializált betegek legtöbb értéke között. A várólistás dializált betegek jobb fizikai állapotát tükrözheti a foglalkoztatottság terén mutatott kedvezőbb adatok.

Közepesen erős, negatív szignifikáns korrelációt mutattunk ki az életminőség fizikális (szomatikus) összpontszáma („SF 12-Ph”) és az életkor között. Az eddigi irodalmi adatokhoz hasonlóan, az életminőség több alskáláján a nők szignifikánsan rosszabb értékeket értek el a férfiakhoz képest. a különbség a transzplantált betegek körében kisebbnek bizonyult.

A betegek hangulati állapota nagymértékben befolyásolja, hogy miként élik meg a betegség hatását. Az általunk alkalmazott CES-D skálán elért 16 vagy annál magasabb pontszám klinikailag is jelentős hangulatzavarra utal. Adataink azt tükrözik, hogy a CES-D skálán magas pontszámot elérő, depresszióra való fokozott rizikóval jellemezhető betegek életminősége minden alskála mentén szignifikáns mértékben rosszabbnak bizonyult mind a transzplantált, mind a várólistás dializált betegcsoportban (6.6-3. ábra és 6.6-4. ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4953/#m1395amnea_4953 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4953/#m1395amnea_4953)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4953/#m1395amnea_4953)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.6-5. ábra. Az iskolai végzettség és az életminőség összefüggése a transzplantált betegcsoportban

p<0,01 minden domén esetében

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4956/#m1395amnea_4956 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4956/#m1395amnea_4956)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4956/#m1395amnea_4956)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.6-6. ábra. A társbetegségek száma és az életminőség kapcsolata transzplantált betegek esetében

p<0,01 minden domén esetében

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4959/#m1395amnea_4959 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4959/#m1395amnea_4959)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4959/#m1395amnea_4959)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.6-7. ábra. A társbetegségek száma és az életminőség kapcsolata várólistás, dializált betegek esetében

*: p<0,05

 

A társadalmi helyzet közismerten az egészség számos aspektusát befolyásolja, és az egyén társadalmi helyzete szoros összefüggést mutat iskolai végzettségével. Elemzésünk azt mutatta, hogy a transzplantált csoportban a magasabb iskolai végzettségű betegek életminősége szignifikáns mértékben jobb volt (6.6-5. ábra), mint az alacsonyabb végzettségűek életminősége. A hemodializált betegek esetében ez a kapcsolat nem volt egyértelműen igazolható. Feltételezzük, hogy ennek oka, hogy a dializált betegeknél a vesebetegség és a dialízis kezelés domináló, az életminőséget jelentősen befolyásoló hatása mellett nem érvényesül az egyéb tényezők viszonylag kisebb hatása.

Laboratóriumi adatok: Az életminőség-pontszámok igen gyenge korrelációt mutattak az általunk vizsgált, legfontosabb laboratóriumi paraméterekkel: a szérum kreatininnel, a hemoglobinnal és a szérum albuminnal.

Komorbiditás: A társbetegségek jelentős mértékben befolyásolhatják a betegek testi és lelki állapotát. A 6.6-6. ábrán és 6.6-7. ábrán a társbetegségek száma és az életminőség-domének közötti kapcsolatot illusztráljuk. A transzplantált csoportban egyértelmű, hogy azon betegek esetében, akiknél kevesebb társbetegség áll fenn, szignifikánsan jobb életminőséget mértünk, mint a több komorbid betegségben szenvedőknél. A dializáltak esetében e kapcsolat nem volt ilyen konzekvens, bár sok domén esetében a fenti kapcsolat ebben a csoportban is igazolható volt.

Az életminőséget feltételezhetően befolyásoló változók szerepének komplexebb elemzése céljából többváltozós több lineáris regressziós analízist végeztünk. A transzplantált betegek esetében a többi vizsgált változóra való korrekció után a fizikai teljesítőképesség független és szignifikáns prediktorainak az alábbi változók bizonyultak: a hangulatzavarok súlyossága, a nem, az iskolai végzettség, az életkor és a társbetegségek (6.6-3. táblázat). Ez az eredmény igazolja, hogy a testi állapotot nyilvánvalóan befolyásoló komorbiditás mellett a pszichoszociális tényezők is fontos szerepet játszanak az életminőség ezen aspektusának alakulásában.

A fenti megállapítás „fordítottja” is igaz, amint azt a következő regressziós modell illusztrálja: az életminőség skála „érzelmi jóllét” doménje esetében a depresszív tünetek és komorbiditás bizonyultak szignifikáns és független prediktoroknak (6.6-4. táblázat). Adataink tehát azt tükrözik, hogy nemcsak a betegek hangulati állapota befolyásolja azt, hogy saját testi állapotukat hogyan értékelik, hanem a szomatikus állapot is befolyásolja a hangulati életet.

A fentiekhez hasonló eredményeket kaptunk a várólistás dializált betegek életminőség adatainak többváltozós elemzésekor: a fizikális működés doménnel a depresszív tünetek, a komorbiditási index, a nem és az életkor állnak szignifikáns kapcsolatban (6.6-5. táblázat).

 

6.6-3. táblázat. Lineáris regressziós modell vesetranszplantált betegek esetében. Függő változó: Erőnlét

Független változók	ß standardizált koeff.	Szignifikancia szintek
Hemoglobin	,064	,372
Albumin	,014	,924
Depresszió rizikó	- ,358	,000
Nem	- ,074	,035
Kor	- ,208	,000
Iskolai végzettség	,119	,000
Társbetegségek száma	- ,259	,000
Kalkulált kreatinin clearance	- ,004	,918

 

6.6-4. táblázat. Lineáris regressziós modell vesetranszplantált betegek esetében. Függő változó: Hangulat

Független változók	ß standardizált koeff.	Szignifikancia szintek
Hemoglobin	,028	,372
Albumin	- ,003	,924
Depresszió rizikó	- ,698	,000
Nem	- ,010	,738
Iskolai végzettség	,029	,352
Társbetegségek száma	- ,090	,003
Kalkulált kreatinin clearence	,006	,854

 

6.6-5. táblázat. Lineáris regressziós modell dializált várólistán szereplő betegek esetében. Függő változó: Erőnlét

Független változók	ß standardizál koeff.	Szignifikancia szintek
Hemoglobin	,126	,113
Albumin	- ,099	,203
Depresszió rizikó	- ,344	,000
Nem	- ,162	,032
Életkor	- ,324	,000
Iskolai végzettség	,072	,354
Komorbiditási index	- ,161	,034
Dialízis dózis (eKt/V)	- ,027	,722

 

Összefoglalás

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy adataink szerint a sikeres vesetranszplantáción átesett betegek életminősége lényegesen jobb a korban, nemben és klinikai státuszban hozzájuk hasonló várólistás hemodializált betegek életminőségénél. Vesetranszplantált betegeknél az életminőség szignifikáns prediktorának az iskolai végzettség, depresszív tünetek, a nem és a társbetegségek száma bizonyult. Ezzel szemben a várólistás hemodializáltak életminőség szignifikáns prediktorai: társbetegségek száma, a nem, az életkor és a depresszív tünetek.

További prospektív vizsgálatok szükségesek annak kiderítésére, hogyan miképpen alakul a várólistás betegek életminősége az esetleges vesetranszplantációt követően, továbbá lényeges lenne felmérni, hogyan befolyásolja az életminőség a betegek hosszú távú életkilátásait. Munkacsoportunk jelenleg az itt bemutatott keresztmetszeti vizsgálat prospektív részét végzi a fenti kérdések vizsgálatára.

 

Tartalomjegyzék

• A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • chevron_rightBevezetés
    • Miért nélkülözhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek, döntéshozók, sőt a 21. század minden embere számára az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit ismerni?
    • Melyek az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb mutatói?
    • Hogyan született meg a monográfia?
• chevron_right1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
  • chevron_right1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. a jólét és „jóllét” összefüggései a modern ipari társadalmakban
    • 1.1.3. Az életminőség a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése
    • 1.1.4. Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell szükségessége és alkalmazása a magyar népesség vizsgálata alapján
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
    • 1.2.1. Az életminőség meghatározásának jelentősége
    • 1.2.2. Az egészséggel összefüggő életminőség
    • 1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében
    • 1.2.4. Életminőség a modern társadalomban
    • 1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója
    • Irodalom
  • chevron_right1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
    • 1.3.1. Az életminőség-jellegű megközelítés, mint paradigmaváltás
    • 1.3.2. Az életminőség fogalma
    • Irodalom
  • chevron_right1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
    • 1.4.1. Az életminőség mérésének jelentősége
    • 1.4.2. Az életminőség fogalma Definíciók
    • 1.4.3. Az életminőség mérésére szolgáló kérdőívek
    • 1.4.4. Az életminőség mérésének gyakorlati kérdései A válaszadást befolyásoló tényezők
    • Irodalom
  • chevron_right1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. Társaság és magány
    • 1.5.3. Alvás és ébrenlét
    • 1.5.4. Személyiség, kedélyállapot és szubjektív jóllét
    • Irodalom
  • chevron_right1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
    • 1.6.1. Bevezetés
    • 1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban
    • 1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében
    • 1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat
    • 1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat
    • 1.6.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
    • 1.7.1. Bevezetés
    • 1.7.2. Új etikai kérdések a népegészségügyben
    • 1.7.3. A népegészségügyi rendszer menedzsmentje
    • 1.7.4. Az epidemiológiai eredmények alkalmazásának lehetőségei a klinikai esetmenedzsmentben és a prevencióban
    • 1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője
    • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
  • chevron_right2.1. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés tervezése, statisztikai módszerei, a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Az epidemiológiai felmérések hibaforrásai
    • 2.1.3. A Hungarostudy 2002 bemutatása
    • 2.1.4. Módszer
    • 2.1.5. Eredmények
    • 2.1.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
  • chevron_right3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
    • 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
    • 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
    • 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
    • 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
    • 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
    • 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A magyar nők életminősége
    • 3.2.1. Nemzetközi áttekintés
    • 3.2.2. Hazai adatok
    • 3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot
    • 3.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Életkor és életminőség
    • chevron_right3.3.1. Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe
      • 3.3.1.1. Bevezetés
      • 3.3.1.2. Család: erőforrás vagy veszélyforrás?
      • 3.3.1.3. Veszélyeztető szülők
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.2. A középkorú magyar lakosság egészségi állapota és életminősége - A gazdasági aktivitás összefüggése az életminőség csökkenésével
      • 3.3.2.1. Bevezetés
      • 3.3.2.2. Alapjelenségek: A legfontosabb népegészségügyi indikátorok a magyar középkorú lakosság körében
      • 3.3.2.3. Eredmények a Hungarostudy 2002 országos felmérés adatbázisából:
      • 3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.3. Időskor és életminőség
      • 3.3.3.1. Bevezetés: az időskori életminőség speciális kérdései
      • 3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
      • 3.3.4.Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
  • chevron_right4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
    • chevron_right4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
      • 4.1.1.1. Bevezetés
      • 4.1.1.2. Vizsgálati módszerek
      • 4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között
      • 4.1.1.4. A koherencia magyarázó változói
      • 4.1.1.5. A koherencia és az életminőség további dimenzióinak összefüggései
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
      • 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
      • 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
      • 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
      • 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
      • 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
      • 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.3. Sport és életminőség
      • 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
      • 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
      • 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
      • 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
      • 4.1.3.5. Összefoglalás
      • Irodalom
  • chevron_right4.2. veszélyeztető magatartásformák
    • chevron_right4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
      • 4.2.1.1. Bevezetés
      • 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
      • 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
      • 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
      • 4.2.2.1. Nemi különbségek az illegális szerkipróbálásban és szerfogyasztásban
      • 4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek
      • 4.2.2.3. Összegzés: Miért fontos tehát a nem?
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
      • 4.2.3.1. Áttekintés
      • 4.2.3.2. Hazai adatok
      • 4.2.3.1. Következtetések
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
      • 4.2.4.1. Bevezetés
      • 4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok
      • 4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja
      • 4.2.4.4. Megbeszélés
      • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
  • chevron_right5.1. Család és életminőség
    • chevron_right5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
      • 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
      • 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
      • 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
      • 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
      • 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
      • 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
      • 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
      • 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
      • 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
      • 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
      • 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
      • 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
      • 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
      • 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
      • 5.1.2.1. A házasságról, családról általában
      • 5.1.2.2. Családi állapot és egészségi állapot összefüggései
      • 5.1.2.3. Családi állapota: „elvált”
      • 5.1.2.4. Saját vizsgálataink
      • 5.1.2.5. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
      • 5.1.3.1. Irodalmi áttekintés
      • 5.1.3.2. Saját vizsgálati eredmények
      • Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
      • 5.1.4.1. Bevezetés
      • 5.1.4.2. Kutatási módszerek
      • 5.1.4.1. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
      • 5.1.5.1. Bevezetés: a gyermek vállalásának jelentősége
      • 5.1.5.2. Minta és módszerek
      • 5.1.5.3. Eredmények
      • 5.1.5.4. Következtetések
      • Irodalom
  • chevron_right5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
    • chevron_right5.2.1. Átlagnépesség
      • chevron_right5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
        • 5.2.1.1.1. Bevezetés
        • 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
        • 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
        • 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
        • 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
        • 5.2.1.2.1. Bevezetés
        • 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
        • 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
        • 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
        • 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
        • 5.2.1.2.6. Megbeszélés
        • 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
        • Irodalom
    • chevron_right5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
      • chevron_right5.2.2.1. Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota
        • 5.2.2.1.1. Bevezetés
        • 5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
        • 5.2.2.1.3. Eredmények
        • 5.2.2.1.4. Megbeszélés
        • 5.2.2.1.5. Az egészségügyi dolgozók életminőségének javítására irányuló módszerek
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.2.2. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban
        • 5.2.2.2.1. Bevezetés
        • 5.2.2.2.2. Minta és módszerek
        • 5.2.2.2.3. Speciális stresszkeltő tényezők jelenléte és szerepük az életminőség alakulásában
        • 5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
        • 5.2.2.2.5. A szerepkonfliktus, mint rizikófaktor
        • 5.2.2.2.6. Összegzés
        • Irodalom
  • chevron_right5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
    • chevron_right5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
      • 5.3.1.1. Bevezetés
      • 5.3.1.2. Az életesemények gyakorisága és szubjektív megítélése
      • 5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése
      • 5.3.1.4. Az életesemények hatása – összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
      • 5.3.2.1. Bevezetés
      • 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
      • 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
      • 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
      • 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.3. Munkanélküliek életminősége
      • 5.3.3.1. A munkanélküli világa
      • 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
      • 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
      • 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
      • 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
      • 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
      • 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
      • 5.3.3.8. Munka és életminőség
      • 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
      • 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
      • 5.3.3.11. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
      • 5.3.4.1. Bevezetés
      • 5.3.4.2. A kutatás elméleti háttere
      • 5.3.4.3. A kutatás módszere
      • 5.3.4.4. Kutatási eredmények
      • 5.3.4.5. Összefoglalás
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
      • 5.3.5.1. Bevezetés
      • 5.3.5.2. A magyarországi rokkantnyugdíjasok életminőség mutatóinak vizsgálata A vizsgált minta
      • 5.3.5.3. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
      • 5.3.6.1. Bevezetés
      • 5.3.6.2. A nyelvhasználat helye az életminőség mutatók között
      • 5.3.6.3. A nyelvhasználat által befolyásolt életminőség dimenziók
      • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
  • chevron_right6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
    • 6.1.1. Bevezetés
    • 6.1.2. A Betegségteher Index
    • 6.1.3. A Betegségteher Index magyar verziójának faktorstruktúrája és megbízhatósága
    • 6.1.4. A Betegségteher Index alakulása a magyar lakosság körében, a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
    • 6.1.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
    • 6.2.1. Bevezetés
    • 6.2.2. Módszerek
    • 6.2.3. Eredmények
    • 6.2.4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
    • 6.3.1. Bevezetés
    • 6.3.2. Hungarostudy 2002 vizsgálat Célkitűzések
    • 6.3.3. Eredmények
    • 6.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
    • 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
    • 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
    • 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
    • 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
    • 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
    • 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
    • 6.4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
    • 6.5.1. Előzmények, irodalmi áttekintés
    • 6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján
    • 6.5.3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
    • 6.6.1. Dializált betegek életminősége
    • 6.6.2. Transzplantált betegek életminősége
    • 6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat
    • 6.6.4. Hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítása
    • Irodalom
  • chevron_right6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
    • 6.7.1. Mortalitás
    • 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
    • 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
    • 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
    • 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
    • 6.7.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
    • 6.8.1. Bevezetés
    • 6.8.2. Saját vizsgálat – módszer
    • 6.8.3. Saját vizsgálat – eredmények
    • 6.8.4. Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.9. Allergia, asztma és életminőség
    • 6.9.1. Bevezetés
    • 6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei
    • Irodalom
  • chevron_right6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
    • 6.10.1. Bevezetés
    • 6.10.2. Magyarországi eredmények
    • 6.10.3. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
    • 6.11.1. Bevezetés
    • 6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések
    • 6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények
    • 6.11.4 Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
    • 6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre
    • 6.12.2. Inszomnia a magyar lakosságban és vesebetegek körében
    • 6.12.3. Az alvási apnoe hatása az életminőségre
    • 6.12.4. Az alvási apnoe szindróma tünetei a magyar lakosságban a Hungarostudy 2002 alapján
    • 6.12.5. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
  • 7.1. Az életminőség pszichológiai és szociológiai vizsgálatára használt kérdőívek
  • chevron_right7.2. Az életminőség fizikai dimenzióinak vizsgálatára alkalmazott skálák
    • 7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői
  • 7.4. Életmód kérdőívek
  • Irodalom

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//