Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések

Az előző országos felmérés (Hungarostudy 1995) adatai alapján korábban a következő összefüggéseket nyertük (Berghammer, Kopp és Szedmák, 1998):
  1. A fájdalom napi tevékenységet korlátozó jellegének mértéke:
    1. pozitív irányú összefüggést mutatott:
      • a női nemmel,
      • az 50 év feletti életkorral,
      • a depresszió mértékével (Beck-kérdőív pontszáma),
      • a vitális kimerültségre vonatkozó kérdések összesített pontszámával,
      • valamennyi diszfunkcionális attitűddel,
      • egyes passzív megküzdési stratégiákkal;
    2. negatív irányú összefüggést mutatott:
      • az iskolai végzettséggel,
      • a munkahelyi kontroll érzésével,
      • a megküzdési stratégiák közül a kognitív átértékeléssel, a kreatív tevékenységgel és a társas támogatás keresésével;
  2. A mozgásszervi fájdalmat jelzők adatai szerint e fájdalmak jelenléte:
    1. pozitív irányú összefüggést mutatott:
      • a depresszió mértékével,
      • a neurotikus tünetek súlyosságával
      • a szorongásszinttel,
      • passzív megküzdési mechanizmusokkal;
    2. negatív irányú összefüggést mutatott:
      • a következő megküzdési stratégiákkal: a probléma elemzése, kreatív tevékenység, személyiségfejlődés.
 
A „Jobb egészséget a nőknek” fiatal nők egészségi állapotára vonatkozó felmérés (1998) adataiból (Réthelyi, Berghammer, Ittzés és mtsai, 2004):
 
  1. a rendszeres fejfájások jelzése pozitív irányú összefüggést mutatott:
    • a depresszív tünetegyüttessel (Beck-skála),
    • a diszfunkcionális attitűdökkel,
  2. a mozgásszervi fájdalom jelzése pozitívan korrelált a depresszív tünetegyüttessel.
 
Migrénes és tenziós fejfájós betegek betegségspecifikus életminőség-kérdőívvel történt vizsgálatában azt találtuk, hogy a frissen megbetegedettek életminőségét elsősorban affektív és szociális szempontból rontja a fejfájás, míg hosszú betegségtörténet esetén a fejfájás a fizikai terhelhetőség és életritmus szempontjából hat a betegek életminőségére – a betegségtörténet időtartama szerinti két csoport között e tekintetben szignifikáns a különbség (Berghammer és Szedmák, 1998).
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave