Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre

Epidemiológiai adatok egyértelműen alátámasztják az alvászavarok magas prevalenciáját, melyek közül az inszomnia (alváselégtelenség) és az alvási apnoe szindróma a leggyakoribb és legjelentősebb kórkép. (Az alvási apnoe az alvás közbeni ismételt légzésszünettel és/vagy garatbeszűküléssel, hangos horkolással, nyugtalan alvással és napközbeni aluszékonysággal járó kórkép.) A különböző, eltérő módszertanon alapuló vizsgálatok az inszomnia prevalenciáját 8-33%-ban adják meg. Az utóbbi évekig nem álltak rendelkezésünkre reprezentatív populációs felmérések, és csekély azon vizsgálatok száma is, melyek során standard kritériumok alapján történt az inszomnia meghatározása.

Elgondolkodtató, hogy egyes adatok szerint az inszomniások csupán 5%-a fordult orvoshoz ezzel a problémával. Az alvászavarban szenvedők 69%-a sohasem említette orvosának, hogy ilyen panasza is van, – más adatok szerint az inszomniában szenvedők 85%-a sohasem fordult orvoshoz és nem szedett altatót. A betegek azonban szenvednek alvásproblémájuktól; ezt alátámasztja az, hogy 28–40%-uk öngyógyító módszerekhez folyamodik, alkoholt vagy vény nélkül kapható szerekkel próbálja alvászavarát kezelni.

Az inszomnia és az alváshiány tehát gyakori probléma és számos szerteágazó következménnyel jár (6.12-1. táblázat).

6.12-1. táblázat. Az inszomnia potenciális következményei

kialvatlanság, fáradtság, álmosság;
kognitív teljesítőképesség romlása (koncentrációs készség romlása,memóriazavarok);
pszichés következmények: irritabilitás, hangulatzavarok, szorongásos zavarok, stressztűrő és megbirkózási képességek romlása;
alkoholizmus fokozott kockázata;
szomatikus tünetek, immunfunckió romlása, gastrointestinális zavarok, fejfájás;
gyógyszerabúzus veszélye, vény nálkül kapható szerek abúzusa;
illegális drogok használata;
pszichoszociális problémák: izoláció, házastársi problémák, munkahelyi konfliktusok;
baleseti kockázat növekedése;
egészségügyi szolgáltatások fokozott igénybevétele, táppénzen töltött napok számának növekedése;
egyéb direkt és indirekt társadalmi – gazdasági költségek.

Az alvászavarok és az alvásdepriváció a nappali működés számos területét érinti, és jelentős egyéni és társadalmi vonatkozásai vannak. A betegeket zavarhatja a rossz éjszaka megélésének szubjektív hatása, mely frusztrációval, kudarcélménnyel, dühhel, haraggal, szorongással járhat. A pszichés következmények mellett számos adat utal arra, hogy az alvászavarok számos szomatikus problémával (elsősorban gasztrointesztinális és kardiovaszkuláris betegségekkel) is együttjárnak, illetve súlyosbíthatják ezeket a betegségeket. a páciensek körében gyakoribb az öngyilkosság, a gyógyszerabúzus, gyakran tapasztalhatók társkapcsolati zavarok, szociális elszigetelődés, szexuális problémák.

Bár az irodalmi adatok ellentmondásosak, néhány tanulmány arról tanúskodik, hogy az inszomnia fokozott morbiditással és mortalitással jár. A krónikus inszomniával küzdők körében sokkal gyakrabban találkozhatunk affektív zavarokkal, alkoholizmussal és szorongásos problémákkal, mint az inszomniában nem szenvedők között, és az inszomnia rizikófaktort jelent ezen kórképek kialakulására (Gillin, 1998) (Purebl és Kovács → 6.2. fejezet). Az alvási problémák jelenléte hozzájárul a betegségek okozta „betegség-teher” fokozódásához, és ezáltal az életminőség romlásához (Devins és mtsai, 1993). Egy kilencéves vizsgálat azt mutatta, hogy a maximum 6 órát alvók mortalitás rátája 70%-kal volt magasabb a minimum 6 órát alvók halálozási arányánál (Wingard és mtsai, 1983). Az alvászavarban szenvedők munkahelyi teljesítménye romlik, tanulási nehézségek lépnek fel, és arra is utalnak adatok, hogy kevesebb munkahelyi előléptetésben részesülnek. Ehhez hozzájárul a balesetek és a táppénzes napok nagyobb száma: akik havonta átlag 16 éjszaka rosszul alszanak, 3-szor annyi balesetet okoznak, mint a jól alvók és kétszer annyi napot vannak táppénzen, mint a jól alvók (Schweitzer és mtsai, 1992). Egy másik vizsgálat adatai azt mutatták, hogy a krónikus inszomniások baleseti aránya több mint négyszerese volt kontrolszemélyekhez képest (Balter és Uhlenhuth, 1992).

Egyre több adat utal arra, hogy – bár az ok-okozati összefüggés iránya nehezen kimutatható – az inszomnia az élet számos dimenzióját befolyásolva rosszabb életminőséggel jár (McCrae és Lichstein, 2001, Zammit és mtsai, 1999, Chevalier és mtsai, 1999). Amellett, hogy az alvászavarok egyéni szinten az életminőséget rontják, jelentős társadalmi-gazdasági hatásuk is van, – közvetlen és közvetett költségekkel gazdasági terhet rónak a társadalomra (Chilcott és Shapiro, 1996).

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero