Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Akasiba T, Kawahara S, Akahoshi T. et al: Relationship between quality of life and mood or depression in patients with severe obstructive sleep apnea syndrome. Chest, 2002, 122:861–865.
Baldwin CM, Griffith KA, Nieto FJ, et al. The association of sleep-disordered breathing and sleep symptoms with quality of life in the Sleep Heart Health Study. Sleep, 2001, 24 (1):96–105.
Balter MB, Uhlenhuth EH. New epidemiologic findings about insomnia and its treatment.J Clin Psychiatry. 1992, Dec, 53 Suppl:34–39.
Chevalier H, Los F, Boichut D, et al. Evaluation of severe insomnia in the general population: results of a European multinational survey. Psychopharmacol, 1999, 13(4 Suppl 1):S21–24.
Chilcott LA, Shapiro CM. The socioeconomic impact of insomnia. Pharmacoeconomics 1996, 10 Suppl 1:1–14.
D’Ambrosio C, Bowman T, Mohsenin V. Quality of life in patients with obstructive sleep apnea: effect of nasal continuous positive airway pressure: a prospective study. Chest, 1999, 115 (1):1 23–29.
Devins GM, Edworthy SM, Paul LC, et al. Restless sleep, illness intrusiveness and depressive symptoms in three medical conditions: rheumatoid arthritis, end-stage renal disease, and multiple sclerosis. Journal of Psychosomatic Research, 1993, 37(2),163–170.
Dunai A, Mucsi I, Juhász J, Novák M. Az obstruktív alvási apnoe és a kardiovaszkuláris betegségek kapcsolata (kézirat, benyújtás előtt).
Gillin JC. Are sleep disturbances risk factors for anxiety, depressive and addictive disorders? Acta Psychiatr Scand Suppl, 1998, 393:39–43.
McCrae CS, Lichstein KL. Secondary insomnia: diagnostic challenges and intervention opportunities. Sleep Med Rev, 2001 Feb, 5(1):47–61.
Novak M, Mucsi I, Shapiro CM, Rethelyi J, Kopp MS. Increased utilization of health services by insomniacs – an epidemiological perspective. J Psychosom Res, 2004 May, 56(5):527–536.
Novak M, Molnar MZs, Szeifert L, Kovacs A, Szentkirályi A, Zoller R, Ambrus Cs, Remport A, Kopp MS, Mucsi I. Chronic Insomnia in Patients after Renal Transplantation, (kézirat, benyújtás előtt).
Ohayon MM, Roth T. What are the contributing factors for insomnia in the general population? J Psychosom Res, 2001 Dec, 51(6):745–755.
Sanner BM, Klewer J, Trumm A, et al. Long-term treatment with continuous positive airway pressure improves quality of life in obstructive sleep apnoea syndrome. Eur Respir J, 2000, 16 (1):118–122.
Sforza E, Janssens JP, Rochat T, et al. Determinants of altered quality of life in patients with sleep-related breathing disorders. Eur Respir J, 2003, 21: 682–687.
Sin DD, Mayers I, Man GC, et al. Can continuous positive airway pressure therapy improve the general health status of patients with obstructive sleep apnea?: a clinical effectiveness study. Chest, 2002, 122 (5):1679–1685.
Schweitzer PK, Engelhardt NA, Hilliker MJ, et al. Consequences of reported poor sleep. Sleep Res, 1992, 21:260.
Soldatos CR, Dikeos DG, Paparrigopoulos TJ. Athens Insomnia Scale: validation of an instrument based on ICD-10 criteria. J Psychosom Res, 2000 Jun, 48(6):555–560.
Soldatos CR, Dikeos DG, Paparrigopoulos TJ. The diagnostic validity of the Athens Insomnia Scale. J Psychosom Res, 2003 Sep, 55(3):263–267.
Wingard DL, Berkman LF. Mortality risk associated with sleeping patterns among adults. Sleep, 1983, 6(2):102–107.
Zammit GK, Weiner J, Damato N, et al. Quality of life in people with insomnia. Sleep, 1999 May, 1;22 Suppl 2:S379–385.

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave