Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban

Kérdőíves egészségi állapot felmérést végeztünk1 Budapest két leggazdagabb, illetve két legszegényebb kerületében (II., XII., VIII., XX.), a 18 éven felüli felnőtt lakosság körében (N = 720).
Az egyes kerületeken belül a mintavételi egységeket a választási körzetek jelentették. Választási körzetenként 20 személy került a mintába, így összesen 720 személy vizsgálatára került sor. A mintaválasztás két lépcsőben történt. A háztartások kiválasztásában az ún. véletlen sétás módszert, a háztartásokon belül a személyek kiválasztásában az ún. Leslie-Kish kulcsot alkalmaztuk (Kish, 1964).
A vizsgálatba bekerülő személyek átlagéletkora 49 év volt (szórás: 19,5 év). A férfi–nő arány a mintában 43:57%. A válaszadók 15%-ának volt legfeljebb általános iskolai végzettsége, 9% rendelkezett szakmunkás-képesítéssel, 42% érettségizett, és 34% volt a diplomások aránya. A kérdezettek 30%-a átlag alattinak, 47% átlagosnak, és 14% átlag felettinek becsülte jövedelmi helyzetét. 9% nem válaszolt a jövedelemre vonatkozó kérdésekre. Egészségi állapotát a mintába került személyek 15%-a minősítette kifejezetten rossznak, míg 85%-uk kielégítőnek tartotta egészségét.
A laikus betegségfilozófiák vizsgálatára az Egészség és Betegség Skálát (Health and Illness Scale, HIS) használtuk, amely az egészséget és megbetegedést meghatározó tényezőkre vonatkozik. Ebből a kérdőívből, az egészségi állapotra, a társadalmi pozícióra, az anyagi helyzetre, a fogyasztási szokásokra és a családi állapotra vonatkozó blokkok beépítésével alakítottuk ki azt a kérdőívet, amelyet a felmérés során alkalmaztunk.
Az adatok elemzésénél faktoranalízist (Principal Component Analysis) alkalmaztunk. A kérdőívben szereplő 30 állítás tíz, egynél nagyobb sajátértékű faktorba rendeződött el. Öt faktor esetében a magyarázott variancia értéke nem érte el az 5 százalékot, ezért a következő analízist már csak öt faktorra végeztük el (1.6-1. táblázat). Az adott faktorba tartozás feltételének a 0,40-nél nagyobb faktorsúlyt tekintettük. Hét változó értéke nem felelt meg ennek a kritériumnak, így ezeket egyik faktorba sem vontuk be. Az öt faktor által megmagyarázott variancia 38,91% volt. A „családi konfliktus” nevű változó két faktorban is közel azonos súllyal szerepelt, de tekintettel a változó tartalmára, az első faktorba soroltuk be.
Az öt faktort a betegségmagyarázatok fő típusainak tekintettük, és a következő elnevezésekkel láttuk el: (1) „lelkiállapot”, (2) „külső környezeti tényezők”, (3) „munka és életmód”, (4) „egészségügyi ellátás”, (5) „akarattól független determináltság”.
A betegségmagyarázatok al-skáláinak előállításakor ugyanazt a szempontot alkalmaztuk, mint a faktorba tartozás megállapításakor: csak azokat a változókat tekintettük a skála elemének, amelyeknek faktorsúlya nagyobb volt 0,40-nél. A legmagasabb pontszámot a „lelki tényezők”, a legalacsonyabbat a „nem megfelelő orvosi ellátás” skálán tapasztaltuk (1.6-2. táblázat). A 30 kérdésből álló kérdőív megbízhatóságát vizsgálva a Cronbach Alfa értéke 0,78 volt, az öt al-skála értéke 0,73 és 0,55 között helyezkedett el.
A bemutatott öt skála alapján a megbetegedések okairól jellegzetes gondolkodási struktúra rajzolódott ki. A skálák átlagpont-értékei jelzik, hogy a betegségek kialakulásában a laikusok a lelki állapotot tartották a legerősebb, az egészségügyi ellátást pedig a leggyengébb befolyásoló tényezőnek. A külső-belső tényezők dimenziójában vizsgálva a megbetegedések etiológiáját, az ún. belső vagy személyes tényezők hangsúlya volt kifejezett. A lelki állapot és az egyén biológiai meghatározottságát jelentő determináció a laikusok hiedelme szerint nagyobb jelentőséggel bírt a betegségek kialakulásában, mint a külső tényezők (pl. környezeti ártalmak vagy az egészségügyi ellátás hiányosságai).
 
1.6-1. táblázat. A betegség-magyarázat faktorok tartalma budapestiek körében (N = 720)
Betegségmagyarázatok
Lelki
Külső
Munka
/életmód
Ellátás
Determináció
Kommunalitás
1. Lelkiállapot
lelki problémák
0
,720
0
,035
0
,173
0
,090
0
,141
0
,577
boldogtalanság
0
,682
-0
,024
-0
,041
0
,132
0
,130
0
,501
sötéten látom a dolgokat
0
,603
0
,079
0
,114
-0
,002
-0
,055
0
,386
otthoni feszültségek
0
,528
0
,089
0
,368
0
,018
0
,082
0
,430
rossz életesemények
0
,505
0
,215
0
,100
0
,082
0
,408
0
,484
peches vagyok
0
,399
0
,190
0
,035
0
,341
0
,098
0
,322
2. Külső környezeti tényezők
környezetszennyezés
-0
,072
0
,611
0
,237
0
,129
0
,088
0
,458
mikroorganizmusok
-0
,050
0
,600
0
,131
0
,083
-0
,003
0
,387
mások figyelmetlensége
0
,035
0
,573
0
,010
0
,250
0
,036
0
,393
nagyobb fertőzésveszély
-0
,010
0
,567
-0
,005
0
,186
0
,249
0
,418
rossz lakáskörülmények
0
,188
0
,476
0
,193
0
,032
0
,032
0
,301
megátkoztak
0
,322
0
,385
0
,082
-0
,044
-0
,091
0
,269
kellemes életesemények
0
,200
0
,338
0
,038
0
,017
0
,031
0
,157
természetfölötti hatások
0
,079
0
,313
0
,090
-0
,008
-0
,011
0
,112
3. Munka és életmód
hajszolt élet
0
,196
0
,155
0
,592
0
,008
0
,051
0
,415
unalmas munka
0
,092
0
,135
0
,586
0
,002
0
,100
0
,381
munkatársi konfliktusok
0
,101
0
,042
0
,562
0
,162
-0
,080
0
,361
egészségtelen életmód
0
,072
0
,214
0
,476
0
,068
-0
,153
0
,305
családi konfliktusok
0
,429
0
,094
0
,445
-0
,006
-0
,006
0
,391
rossz munkakörülmények
0
,022
0
,285
0
,428
0
,049
-0
,011
0
,267
veleszületett adottság
-0
,248
-0
,283
0
,341
0
,007
0
,330
0
,366
4. Egészségügyi ellátás
rossz orvosi kezelés
0
,043
0
,118
0
,099
0
,815
0
,117
0
,704
hibás orvosi kezelés
0
,070
0
,125
0
,001
0
,733
-0
,060
0
,561
eü. ellátás hiánya
0
,030
0
,103
0
,216
0
,641
0
,123
0
,484
véletlen
0
,140
0
,076
0
,265
0
,297
-0
,193
0
,221
5. Determináció
betegségre való hajlam
-0
,073
0
,054
0
,239
0
,100
0
,637
0
,481
életkor
0
,122
-0
,103
-0
,214
-0
,062
0
,635
0
,478
immunrendszer gyengülése
0
,142
0
,093
0
,030
0
,078
0
,621
0
,421
időjárás
0
,269
0
,324
-0
,137
0
,052
0
,464
0
,415 Is-
ten akarata
0
,273
0
,162
-0
,207
-0
,079
0
,288
0
,233
Eigenvalue
4
,768
2
,094
1
,865
1
,551
1
,400
 
A variancia hány %-át magyarázza
15
,894
6
,981
6
,218
5
,170
4
,667
 
Kumulatív magyarázó erő
15
,894
22
,875
29
,093
34
,263
38
,930
 
1.6-2. táblázat. A betegségmagyarázati skála átlagpontszámai és megbízhatósága (N = 720)
 
Átlag
Std.
Min.
Max.
Range
Cronbachalfa
Lelkiállapot
1
,67
4
,35
6
30
24
0
,73
Determináció
2
,27
3
,70
4
20
16
0
,55
Munka és életmód
1
,73
3
,57
5
24
19
0
,62
Külső környezet
1
,63
3
,46
5
23
18
0
,65
Egészségügyi ellátás
1
,35
2
,14
3
15
12
0
,69
 
A betegségek kialakulására vonatkozó laikus elképzelések szoros összefüggést mutattak a lakosság demográfiai összetételével és egészségi állapotbeli jellemzőivel. Ezen befolyásoló tényezők prediktív erejét lineáris regresszióval vizsgáltuk (1.6-3. táblázat). A laikus gondolkodási struktúrát leíró al-skálák mindegyikénél vizsgáltuk a nem, a kor, az iskolai végzettség, a jövedelem és az egészségi állapot befolyásoló szerepét. Táblázatunkban minden esetben csak a szignifikáns háttérváltozókat tüntettük fel, a prediktor erősségének (standardizált béta) sorrendjében.
 
1.6-3. táblázat. Demográfiai tényezők és az egészségi állapot hatása a betegségmagyarázatokra (N = 720)
 
Standardized Beta
F-value
R2
1. Lelkiállapot
iskolai végzettség
-0
,21
18
,59
0
,12
nem
0
,18
 
 
egészségi állapot
-0
,10
 
 
2. Determináció
kor
0
,43
60
,72
0
,30
nem
0
,18
 
 
egészségi állapot
-0
,09
 
 
iskolai végzettség
-0
,08
 
 
3. Munka és életmód
kor
-0
,22
8
,04
0
,05
4. Külső környezeti tényezők
kor
-0
,26
11
,84
0
,08
nem
0
,10
 
 
iskolai végzettség
-0
,10
 
 
egészségi állapot
-0
,08
 
 
5. Egészségügyi ellátás
egészségi állapot
-0,19
6,79
0,05
kor
-0,15
 
 
 
A rossz lelkiállapot, mint a megbetegedések egyik lehetséges magyarázata inkább az alacsony iskolai végzettségűekre, a nőkre és a kifejezetten rossz egészségi állapotúakra volt jellemző.
A biológiai adottságokat hangsúlyozó betegségmagyarázat az életkorral egyenes összefüggést mutatott. A nőkre és a rossz egészségi állapotúakra inkább volt jellemző, mint a férfiakra, illetve azokra, akik kielégítőnek tartják az egészségi állapotukat. Az iskolai végzettség és a megbetegedések biológiai determinációja között fordított irányú összefüggés állt fenn: minél alacsonyabb volt az iskolai végzettség, annál valószínűbb volt ez a magyarázattípus.
A munka és életmód negatív hatásai, amelyek a megbetegedés magyarázatául szolgálhatnak, csak az életkorral mutattak szignifikáns összefüggést: minél fiatalabbak a válaszolók, annál valószínűbb, hogy a megbetegedés okát a munkában és az életmódban látták.
A külső környezeti tényezők esetében az életkor hatása bizonyult a legerősebb prediktív faktornak. Az életkorral fordított összefüggés mutatkozott, vagyis a fiatalabbakra inkább jellemző volt, hogy környezeti tényezőkkel magyarázzák a megbetegedéseket.
Az egészségügyi ellátásban a fiatalabbak és a rosszabb egészségi állapotúak láttak inkább egészség-veszélyeztető tényezőt.
A háttérváltozók közül a jövedelmi különbségek egyetlen al-skála esetében sem bizonyultak szignifikánsnak.
 
1 A Soros Alapítvány támogatásával

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave