Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője

Tanulmányomban kísérletet tettem a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetében is művelt epidemiológiai kutatás eredményeinek alkalmazási lehetőségeit bemutatni, és egyben felvillantani a népegészségügyi ellátás néhány fontos kérdését az életminőség javításának témakörében. a népegészségügy, és ezen belül is a prevenció, az egészségfejlesztés jövője sok tényezőtől függhet, – a tágabb értelemben vett egészségügyi szektor fejlődési irányától, az ország gazdasági fejlődésétől, újabb kutatási eredményektől, politikai változásoktól, egészségpolitikai célkitűzésektől és ezek gyakorlati megvalósulásától. Hasonlóan az egészségügy folyamatos, cirkuláris jellegű reformjához, a népegészségügyi ellátás is egy állandó folyamatot jelent, a problémák definiálásán, a programok megtervezésén és végrehajtásán, az eredmények értékelésén, majd újabb problémák felfedezésén keresztül.
McGinnis és munkatársainak (2002) tanulmánya szerint a jövő népegészségügyi-egészségfejlesztési programjaiban a siker eléréséhez több eszközt lesz szükséges igénybe venni: Tudományos oldalról elkerülhetetlen feladat az egészségi állapot összetett meghatározóinak folyamatos kutatása. A genetikai, környezeti és szociális hatások pontos mechanizmusait nem ismerjük, az eddigi kutatások csak a hatalmas jelentőségüket mutatták meg. Hasonlóan fontos kutatási feladat az emberi döntések magatartási és pszichológiai oldalának vizsgálata. Az emberi döntések, a magatartási reakciók kutatása, az egészségpszichológia kérdéseiben, a testmozgással, a szexualitással, az önkárosító magatartásformákkal és a stresszel való megküzdéssel kapcsolatban alapvető népegészségügyi szereppel bír.
Az egészségpolitikai „arénában” is új megoldásokra van szükség az egészségfejlesztés területén. Olyan vezetőkre van szükség a népegészségügy területén, akik egy új vezetési stílus alkalmazva képesek tágabb csoportokat informálni és motiválni a szociális és szervezeti kommunikáció legkülönbözőbb eszközeit felhasználva. Az új típusú programoknak interdiszciplináris módon a társadalom több területét, az egészségügyet, az oktatást, a politikát és a médiát kell átfognia. Ezek a programok akkor lehetnek sikeresek, ha az embereket gazdaságilag is ösztönzik az egészségesebb életmódra, és a hátrányos helyzetű, vulnerábilis társadalmi csoportokat speciális eszközökkel célozzák meg. Az új típusú népegészségügy és a lakosság életminőségének javítása a teljes egészségügyi és politikai közösség együttes felelőssége.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave