Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója

A szociológiai életminőség vizsgálatok alapvető mutatónak tekintik az elégedettséget, ezen belül is a különböző életterületekkel való elégedettséget. Bár a Hungarostudy 2002 felmérésben nem kérdeztünk rá direkt módon az élettel való általános elégedettségre, de számos kérdést tettünk fel az elégedettség különböző aspektusaival kapcsolatban.
A R. Rahe féle Stressz és megbirkózás kérdőív (Rahe, Tolles, 2002) tartalmaz egy elégedettség blokkot, amely az
  1. anyagi helyzettel,
  2. munkával,
  3. lakással, környékkel,
  4. személyes kapcsolatokkal való elégedettségre kérdez rá.
Ezen kívül rákérdeztünk a
  1. háziorvosi ellátással,
  2. járóbeteg szakrendeléssel,
  3. kórházi ellátással való elégedettségre,
valamint arra, hogy az emberek mennyire elégedettek
  1. az egészségbiztosítás által nyújtott egészségügyi ellátással (0-5-ig terjedő skálán),
  2. illetve a társadalombiztosítás által nyújtott nyugdíjellátással (0-5-ig terjedő skálán).
 
A 3.1-6. táblázat és 3.1-7. táblázat ezeknek a változóknak a nem és életkor szerinti megoszlását mutatja be a teljes, 18 évesnél idősebb magyar népesség körében.
 
3.1-6. táblázat. Elégedettség mutatók nem szerinti megoszlása
Elégedettség mutatók
Férfiak (N = 5666)
Nők (N = 6987)
Mind
 
Átlag
SE
Átlag
SE
Átlag
SE
F:
Sig.:
Elégedettség: anyagi helyzet
0
,65
0
,010
0
,62
0
,009
0
,63
0
,007
3
,31
0
,069
Elégedettség: munka
1
,46
0
,010
1
,51
0
,009
1
,48
0
,007
12
,34
0
,000
Elégedettség: lakás, környék
1
,47
0
,010
1
,46
0
,009
1
,47
0
,006
0
,46
0
,498
Elégedettség: személyes kapcsolatok
1
,54
0
,009
1
,53
0
,008
1
,53
0
,006
0
,65
0
,420
Elégedettség a háziorvosi ellátással (i/n)
0
,86
0
,005
0
,86
0
,004
0
,86
0
,003
0
,39
0
,532
Elégedettség a járóbeteg szakrendeléssel (i/n)
0
,72
0
,006
0
,71
0
,006
0
,71
0
,004
2
,88
0
,090
Elégedettség a kórházi ellátással (i/n)
0
,68
0
,007
0
,67
0
,006
0
,68
0
,005
0
,10
0
,748
Gondoskodás betegség esetén: TB (1-5)
4
,43
0
,014
4
,45
0
,012
4
,44
0
,009
1
,53
0
,216
Gondoskodás öregkorban: nyugdíj (1-5)
4
,46
0
,014
4
,52
0
,012
4
,49
0
,009
11
,82
0
,001
 
3.1-7. táblázat. Elégedettség mutatók életkor szerinti megoszlása
Egészség mutatók
18–44 év
(N = 5754)
45–64 év
(N = 4307)
65 év felett
(N = 2589)
Mind
 
Átlag
SE
Átlag
SE
Átlag
SE
F:
Sig.:
Elégedettség: anyagi helyzet
0,66
0,009
0,55
0,011
0,74
0,016
60,20
0,000
Elégedettség: munka
1,46
0,009
1,49
0,011
1,54
0,018
9,06
0,000
Elégedettség: lakás, környék
1,43
0,009
1,49
0,011
1,53
0,015
20,21
0,000
Elégedettség: személyes kapcsolatok
1
,53
0
,008
1
,54
0
,010
1
,51
0
,014
1
,87
0
,155
Elégedettség a háziorvosi ellátással (i/n)
0
,85
0
,005
0
,86
0
,005
0
,89
0
,006
12
,55
0
,000
Elégedettség a járóbeteg
0
,66
0
,007
0
,73
0
,007
0
,81
0
,008
97
,88
0
,000
szakrendeléssel (i/n)
 
 
 
 
 
 
 
 
Elégedettség a kórházi ellátással (i/n)
0
,61
0
,007
0
,69
0
,008
0
,79
0
,009
123
,16
0
,000
Gondoskodás betegség esetén: TB (1-5)
4
,35
0
,013
4
,49
0
,016
4
,54
0
,021
38
,67
0
,000
Gondoskodás öregkorban: nyugdíj (1-5)
4
,27
0
,015
4
,65
0
,014
4
,71
0
,018
249
,53
0
,000
 
Az emberek leginkább a személyes kapcsolataikkal elégedettek, ennek átlagértéke 1,53 ± ,01 (a 0-2-ig terjedő skálán), a személyes kapcsolatokkal való elégedettség nem különbözik szignifikánsan sem a férfiak és nők között, sem az életkor előrehaladásával. Ezt követi a munkával való elégedettség, ami szinte azonos a személyes kapcsolatokkal való elégedettséggel, 1,48 ± ,01. Munkájukkal a nők szignifikánsan elégedettebbek. (3.1-6. táblázat és 3.1-7. táblázat). A munkával való elégedettség szignifikánsan emelkedik az életkorral, ami az időskori munka, alkotás alapvető jelentőségét mutatja az egészséges, sikeres öregedés szempontjából (3.1-6. táblázat és 3.1-7. táblázat).
Sem a lakás, környék, sem az anyagi helyzettel való elégedettség tekintetében nincs különbség a férfiak és nők között, de a lakóhelyükkel, környékükkel mindnyájan jelentősen elégedettebbek, mint az anyagi helyzetükkel. Az anyagi helyzettel való elégedettség a 0–2-ig terjedő skálán országos átlagban 0,63 ± ,01; tehát a maximális értéknek csak 32%-a. A lakóhellyel való elégedettség szignifikánsan emelkedik az életkorral, érdekes módon viszont az anyagi helyzettel való elégedetlenség legalacsonyabb a 4564 éves korosztályban, ezt követik a fiatalok, és a 65 év felettiek kiugróan elégedettebbek (3.1-7. táblázat)!
Az orvosi ellátással való elégedettség tekintetében nincs nemi különbség, a teljes népesség 86%-a elégedett a családorvosi ellátással, 71%-a a járóbeteg szakellátással és 68%-a a kórházi ellátással. tehát az egészségügy minden nehézsége ellenére az emberek többsége elégedett az orvosi ellátással, különösen a családorvosokkal (3.1-6. táblázat és 3.1-7. táblázat)! Mindhárom orvosi ellátási formával kapcsolatban az életkor előrehaladásával fokozatosan, szignifikánsan emelkedik az elégedettek aránya. Tehát a leginkább orvosi ellátásra szoruló 65 évnél idősebbek 89%-a elégedett a családorvosi ellátással, 81%-a a járóbeteg szakorvosi ellátással és különösen sokan, 79% a kórházi ellátással (3.1-6. táblázat és 3.1-7. táblázat).
A társadalombiztosítási nyugdíjjal a nők szignifikánsan elégedettebbek, az 1–5-ig terjedő skálán 4,52 ± ,02 osztályzatot adtak, a férfiak 4,46 ± ,01-et, az egészségbiztosítással való elégedettség szerint nincs nemi különbség, az átlag 4,44 ± ,01. Mind a nyugdíjbiztosítással, mind az egészségbiztosítással való elégedettség szignifikánsan emelkedik az életkorral, 45 év alatt még csak 4,27 illetve 4,35, míg 65 év felett ez a két osztályzat 4,71 és 4,54 (3.1-6. táblázat és 3.1-7. táblázat).
Az elégedettség illetve elégedetlenség érdekes módon szinte független a tényleges ellátottságtól illetve az anyagi helyzettől. Az ország régiói közül Budapest lakói a legkevésbé elégedettek, valamennyi szempont szerint, miközben az objektív anyagi helyzet Budapesten a legjobb. Szintén igen szembetűnő, hogy az idősebbek sok tekintetben elégedettebbek, például anyagi helyzetükkel is, annak ellenére, hogy objektív anyagi helyzetük lényegesen rosszabb, mint a fiataloké.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave