Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése

Eredményeink összegzéseként elmondhatjuk, hogy a középkorú lakosság jelentős hányada számolt be a Hungarostudy 2002 vizsgálatban jelentős testi vagy lelki egészségcsökkenésről. A vizsgált egészségcsökkenéssel járó állapotok gyakran vezethetnek többféle korlátozottsághoz, részleges vagy teljes munkaképesség-csökkenéshez. Mindezek az eredmények nem meglepőek a magyar lakosság egészségi állapotának objektív mutatói tükrében: A környező európai országok várható élettartamához képest alacsonyabb várható élettartam, a magasabb mortalitási mutatók is ezekre az eredményekre utalnak. Ugyanakkor meglepő, hogy a lakosság több mint fele minősíti a saját egészségét közepesnek vagy rossznak, valamint a lakosság egyharmada fejezte ki elégedetlenségét a fekvőbeteg-ellátással kapcsolatban. Az Eurobarometer 2002 EU-s felmérés szerint a csatlakozott közép-európai országok lakosságának 55–60%-a értékeli az egészségi állapotát jónak vagy kielégítőnek, a nyugat-európai országokban 75–80% körül mozog.
Jelentős összefüggés volt kimutatható a gazdasági aktivitás eltérései és az életminőség-csökkenés előfordulása között. A gazdaságilag inaktív, de még aktív korban lévő emberek csoportjában, azaz a munkanélküliek és egészségi állapot miatt nyugdíjazottak (rokkantnyugdíjasok) körében többszörösen fordult elő a közepes és súlyos depressziós tünetegyüttes, és szignifikánsan többen véleményezték saját egészségi állapotukat rossznak vagy nagyon rossznak. Ezekkel az adatokkal igazolva látjuk, hogy az Eriksoni fejlődéslélektani modell az emberi középkorra jellemző krízise valóban az alkotóképesség és a stagnálás ellentéte. Adataink szerint az életminőség csökkenés leggyakoribb háttértényezője az alkotóképesség, a gazdasági aktivitás elvesztése. Ha az elmúlt évtizedek társadalmi változásaira gondolunk Magyarországon, akkor érthetővé válik, hogy a foglalkoztatottság gyökeres átrendeződése révén miért a középkorú lakosság életminősége és egészségi állapota csökkent a legjelentősebben.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave