Nikolics Mária, Vincze Zoltán, Zelkó Romána (szerk.)

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika


4.3. Meddig gyógyszer – mettől méreg?

A gyógyító és mérgező hatás dózis-függő, de a kettő közé éles határ nem húzható.
Ismert tény, hogy például az arzénhez fokozatosan hozzá lehet szokni! Az arzén erősítő, roboráló hatását egyes vidékeken az egyébként erős méreg adagjának fokozatos, egyenletes emelésével használták ki.
Az „arzénevés” szokása különösen tiroli és stájer pásztorok körében volt otthonos, abból a célból, hogy könnyen küzdjék le a hegymászás fáradalmait. A nők is gyakran váltak e szokás rabjaivá, mert általa fénylő szemekre és fénylő, feszes arcbőrre lehet szert tenni. A dózis akár 40 grammig (tehát a halálos dózis sokszorosáig) is felmehet, az arzén abbahagyása azonban súlyos elgyengüléssel jár, így az arzénevés szenvedélyének életük végéig hódoltak, akár magas kort is megérve. Az említett vidékeken, de másutt is, a lovakat is szokták arzénnel etetni, hogy azok kövérek és fényes szőrűek legyenek.
Tudni kell azt is, hogy a hatás és a terápiás adag függ az alkalmazás módjától is. Nem mindegy, hogy ugyanazt a hatóanyagot szájon át, belélegezve vagy injekció formájában, vagy éppen külsőleg alkalmazzuk.
A gyógyszernek az adott szer célpontjához, a gyógyszermolekulát megkötni képes receptorához való kötődése lehet a szervezetben átmeneti vagy végleges, így a hatás lehet reverzibilis vagy irreverzibilis, tehát visszafordítható vagy visszafordíthatatlan. Mindezen jellemzők meghatározói a gyógyító vagy mérgező hatásnak.
 

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 727 3

Az elsőéves gyógyszerészhallgatók több szakmai tárgy oktatása és tanulása mellett először találkoznak egy olyan tárggyal, mely nem egyszerűen egy jól körülhatárolt, és definiálható anyaghalmazt ölel fel, hanem egy szemlélet, az egészségügyi-gyógyszerészi szemlélet kialakulását segíti. Ennek kapcsán olyan ismereteket és tudnivalókat közvetít, amelyek a jó szakmai felkészültségen túl, a gyógyszerészhallgatók számára emberi, etikai tartást, a betegekkel való kapcsolat helyes formáját próbálják megismertetni. A gyógyszerészeti múlt bemutatásával megalapozza a hallgatók hivatásszeretetét, és átfogó ismereteket ad a gyógyszerészi hivatásról. Természetesen ezen ismeretek megszerzése nem lehetséges a félév folyamán, de elindíthat egy olyan folyamatot a hallgatóban, mely az igényes emberi és szakmai kapcsolatok kialakításában egy életre meghatározó lehet. Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, és a jövőt nem építheti. Az emberiség társadalmi fejlődésének megismerése mellett elengedhetetlenül szükséges, hogy minden szakember megismerje saját szakterülete tudományos és gyakorlati fejlődését, múltját. Ez biztos alapot ad tudományos és gyakorlati munkájához, segítséget jelent következtetések levonásában, a jövő tervezésében és építésében. A múlt letisztult modelljei sokszor példaképek lehetnek a feladatok megoldásában. A különböző gyógyszerészi munkakörökben, elsősorban közforgalmú gyógyszertárban eltöltött szakmai gyakorlat fontos része a gyógyszerészképzésnek. A gyógyszerészeti propedeutika mindehhez az alapokat, a már formálódó helyes szakmai etikai szemléletet adja. Reményünk szerint minden gyógyszerészhallgatónál egységes lesz az az alap, amelyre az egyetemi és gyógyszertári oktatók a további évek során szisztematikusan építhetnek, egymás munkáját kiegészítve.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zelko-vincze-nikolics-gyogyszereszeti-tudomanytortenet-es-propedeutika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave