Nikolics Mária, Vincze Zoltán, Zelkó Romána (szerk.)

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika


5.1.1. Közforgalmú gyógyszertár

Új gyógyszertár akkor működtethető, ha létesítési és működési engedéllyel rendelkezik. Új gyógyszertárak létesítésének szabályozása 2006 végén jelentősen megváltozott. A létesítés korábbi korlátai (5000 lakosra jutó egy gyógyszertár, két gyógyszertár között legalább 300 m, illetve 100 ezres lakosságszám felett 250 m távolság szükséges) megszűntek. Jelenleg bizonyos szolgáltatások biztosítása esetében (pl. honlap, házhozszállítás, heti min. 60 órás nyitva tartás stb.) mindezen korlátok nélkül is nyitható gyógyszertár, sőt 2010-től már ilyen szolgáltatások biztosítása sem lesz szükséges az új gyógyszertár nyitásához. A létesítési engedélyt korábban a terület önkormányzatának képviselő testülete és a Magyar Gyógyszerész Kamara véleménye alapján az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala adta meg. A működési engedélyt – helyszíni szemle alapján – az illetékes megyei (fővárosi) tiszti-főgyógyszerész adta meg. Később a létesítés engedélyezésének joga az országos tiszti-főgyógyszerészhez került. A létesítési és működési engedélyt 2007 óta egy eljárás keretében kell kiadni az illetékes regionális tisztifőgyógyszerésznek. A gyógyszertárak tulajdonosi szerkezete is átalakulóban van, hiszen 2006-óta nemcsak gyógyszerész tulajdonolhat gyógyszertárat, és minden gazdasági forma megengedett.
 

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 727 3

Az elsőéves gyógyszerészhallgatók több szakmai tárgy oktatása és tanulása mellett először találkoznak egy olyan tárggyal, mely nem egyszerűen egy jól körülhatárolt, és definiálható anyaghalmazt ölel fel, hanem egy szemlélet, az egészségügyi-gyógyszerészi szemlélet kialakulását segíti. Ennek kapcsán olyan ismereteket és tudnivalókat közvetít, amelyek a jó szakmai felkészültségen túl, a gyógyszerészhallgatók számára emberi, etikai tartást, a betegekkel való kapcsolat helyes formáját próbálják megismertetni. A gyógyszerészeti múlt bemutatásával megalapozza a hallgatók hivatásszeretetét, és átfogó ismereteket ad a gyógyszerészi hivatásról. Természetesen ezen ismeretek megszerzése nem lehetséges a félév folyamán, de elindíthat egy olyan folyamatot a hallgatóban, mely az igényes emberi és szakmai kapcsolatok kialakításában egy életre meghatározó lehet. Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, és a jövőt nem építheti. Az emberiség társadalmi fejlődésének megismerése mellett elengedhetetlenül szükséges, hogy minden szakember megismerje saját szakterülete tudományos és gyakorlati fejlődését, múltját. Ez biztos alapot ad tudományos és gyakorlati munkájához, segítséget jelent következtetések levonásában, a jövő tervezésében és építésében. A múlt letisztult modelljei sokszor példaképek lehetnek a feladatok megoldásában. A különböző gyógyszerészi munkakörökben, elsősorban közforgalmú gyógyszertárban eltöltött szakmai gyakorlat fontos része a gyógyszerészképzésnek. A gyógyszerészeti propedeutika mindehhez az alapokat, a már formálódó helyes szakmai etikai szemléletet adja. Reményünk szerint minden gyógyszerészhallgatónál egységes lesz az az alap, amelyre az egyetemi és gyógyszertári oktatók a további évek során szisztematikusan építhetnek, egymás munkáját kiegészítve.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zelko-vincze-nikolics-gyogyszereszeti-tudomanytortenet-es-propedeutika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave