Kovács Éva

Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolóhallgatók számára

2.5. A retroperitoneum szervei

Sű

A hashártya mögötti terület (retroperitoneum) szervei és képletei a következők:

pancreas
vesék
ureter
aorta abdominalis
v. cava inferior
a hasüreg nyirokképletei
a hasüreg idegrendszeri képletei

Pancreas

A pancreas a L1 csigolya magasságában harántul helyezkedik el a retroperitoneumban.

Exocrin váladékát két kivezetőcső szállítja a pars descendens duodenibe, ahova a ductus pancreaticus major a diverticulum duodenale Vateri csúcsán, míg a ductus pancreaticus minor ettől néhány cm-re cranialisabban szájadzik.

A pancreas ventral felől a gyomor hátsó falával, jobbról és ventral felől a duodenummal, balról a léppel, dorsal felől a gerinccel, az aorta abdominalissal, a v. cava inferiorral, a v. portaeval, és a bal vesével érintkezik. A truncus celiacus és az a. mesenterica superior villa alakban fogja közre. Az a. lienalis a felső élén húzódik a lépig.

Ren

A vesék paravertebralisan a Th12-L2 csigolyák közötti magasságban helyezkednek el. Mivel a jobb vese egy fél csigolyatestnyit lejjebb van, ezért a 12. borda a jobb vese felső pólusa mögött halad el, a bal vesét pedig felezi.

A vesék rögzítésében és védelmében egy háromrétegű tokrendszer játszik szerepet, amelynek rétegei belülről kifelé haladva a következők:

tunica fibrosa, amely szorosan rögzül a veséhez, szakadás nélkül lehúzható a veséről,
capsula adiposa, amelyet vastag zsírszövet hoz létre,
fascia renalis, amely medialisan és alulról nyitott, felülről és lateralisan zárt.

A vesék dorsal felől a diaphragmával, a 12. bordával, továbbá a m. psoas major, a m. quadratus lumborum, valamint a m. transverzus izmokkal érintkeznek.

Ventrálisan a jobb vese a következő szervekkel szomszédos:

jobb glandula suprarenalis,
hepar,
pars descendens duodeni,
flexura coli dextra,
vékonybélkacsok.

A bal vese ventrálisan szomszédos szervei:

bal glandula suprarenalis,
gaster,
lien,
pancreas,
flexura coli sinistra,
colon descendens,
vékonybélkacsok.

Az ureter a vesemedence (pyelon vagy pelvis renalis) legmélyebb pontjáról indul.

→ Lefutását a „Medence regionális anatómiája” rész tárgyalja.

Aorta abdominalis

Az aorta abdominalis az aortának a hiatus aorticuson való áthaladásától (Th 12) a kettéoszlásáig (bifurcatio aortae L4) tart.

Ágaiz páros zsigeri ágakként, valamint pártatlan zsigeri ágakként különböztetjük meg.

Parietalis ágai

Az a. phrenica inferior közvetlenül a hiatus aorticus alatt ered, majd alulról látja el a rekeszt.

A négy pár a. lumbalis az aorta abdominalis hátsó felszínéről ered, és a hátsó hasfal vérellátásáért felelős.

Az a. sacralis mediana közvetlenül a bifurcatio felett eredő vékony páratlan ág, amely a sacrum és az os coccygeum ellátását biztosítja.

Páros zsigeri ágai

A vékony a. suprarenalisok az első páros zsigeri ágak.

Az a. renalisok az L1 csigolya corpusának alsó széle szintjén erednek.

Az a. ovarica (férfiban az a. testicularis vagy a. spermatica interna) az a. renalisok alatt, az aorta abdominalis ventralis felszínén erednek, majd a m. psoas major ventralis felszínén descendálnak a szerveikhez. Lefutásuk során az uretert mindkét nemben keresztezik.

Páratlan zsigeri ágai

Az első páratlan zsigeri ág a truncus celiacus.

Ventralisan ered az aorta abdominalisból a rekeszen való áthaladása alatt. Eredésének hasfali vetülete a köldök és a processus xiphoideus közötti távolság felezőpontjának felel meg. Három ágat ad.

Az a. gastrica sinistra a truncus celiacus legkisebb ága, amely egy ágat bocsát ívben balra föl a cardiához a nyelőcső hasi szakaszának vérellátásához. Az a.gastrica sinistra a továbbiakban ívben lefelé fut a kisgörbülethez, majd annak mentén jobbra lefelé haladva anasztózist képez az a. gastrica dextrával (a. hepatica propria ága).
Az a. lienalis vastag, erős, kanyargós ág, amely a pancreas felső szélén fut balra, a lépig, közben ellátja a pancreast.
Az a. hepatica communis a legvastagabb ág, amely eredés után jobbra felfelé kanyarodik, majd a pylorus mögött kettéoszlik: a. hepatica propria nevű ágra és a. gastroduodenalisra. Az a. hepatica propria az omentum minus kettőzetében ascendál, majd a májkapun keresztül belép a májba. Az a. gastroduodenalis a pancreasfej mentén descendál, a pancreas, a duodenum és a gyomor vérelátásában vesz részt.

A következő páratlan zsigeri ág, az a. mesenterica superior, a caput pancreatis mögött, közvetlenül a truncus celiacus alatt ered, L1-L2 közötti magasságban. A pancreas mögötti eredés után lefelé-előre-jobbra húzódik.

A négy jobb oldali ága, fentről lefelé haladva a következők:

pancreaticoduodenalis inf.: jobbra felfelé halad a nevének megfelelő szervek vérellátásáért,
colica media: a colon transverzumot látja el,
colica dextra: a colon ascendenst látja el,
ileocolica: az ileum utolsó szakaszát és a vakbelet látja el.

Bal oldalon 10-16 ága van aa. jejunales, valamint aa. ilei elnevezéssel, amelyek a mesenterium kettőzetében haladva ágakra oszlanak. Az ágak között három szinten árkádszerű anasztomózisok jönnek létre. Ezekből erednek az a. recta erek, amelyek már végartériaként a bélfalra merőlegesen futva érik el a vékonybél falát.

A harmadik, egyben a legkisebb páratlan zsigeri ág, az a. mesenterica inferior. Ez az ág az L3 csigolya corpusának magasságában ered, 3-4 harántujjal a bifurcatio aortae felett.

Három ága van:

colica sinistra, amely a colon descendenst látja el,
sigmoidea, amely a sigmabelet látja el,
rectalis superior, amely végbél felő egyharmadát látja el.

A következő táblázat az aorta abdominalis ágait foglalja össze az eredés sorrendjében:

Az ág neve	Eredésének szintje
a. phrenica inferior	Th12
a. celiaca	Th12-L1
a. mesenterica superior	L1
a. suprarenalis	L1
a. renalis	L1-L2
a. gonadalis	L2
a. mesenterica inferior	L3
a. sacralis mediana	L4
aa. lumbales	L1-L4

Vena cava inferior

A v. cava inferior az L4 és L5 csigolya közötti magasságban, a csigolyatest jobb oldalán keletkezik a két v. iliaca communis összeömlésével. Ezt követően a gerinc jobb oldalán halad felfelé. A májat elérve annak facies viscerálisának H-alakú barázdarendszerének jobb felső szárába belefekszik, majd áthalad a rekeszen (foramen venae cavae inferiores-en keresztül).

Haladása közben a következő vénákat veszi fel:

vv. lumbales, amelyek a hátsó testfal vénás vérét gyűjtik össze,
v. phrenica inferior a rekeszizom drenálását végzi,
páros zsigeri vénák, a vese, a mellékvese, és a belső nemi szervek drenálásáért,
v. hepatica, a májon áthaladó vért gyűjti össze.

A nyirokkeringés hasüregi szakasza

A hasüregben elhelyezkedő nyirokcsomókon a hasüregi szervek, továbbá az alsó végtagok nyirokerei szűrődnek át. Ezek a nyirokcsomók az aorta abdominalis előtt és mellett (preaortikus és paraaortikus nyirokcsomók) sorakoznak. A belőlük induló vas efferensek a cisterna chyli elnevezésű nyiroktömlőbe torkollnak. A cisterna chyli az L1 csigolya magasságában elhelyezkedő hüvelykujjbegynyi nyiroktömlő. Belőle indul a ductus thoracicus, amely a gerinctől ventralisan ascendál, majd a hiatus aorticuson keresztül halad át a rekeszen.

A hasüreg idegrendszeri képletei a következők:

pars abdominalis és pars pelvinea trunci sympathici; ganglion prevertebralis; plexus lumbalis.

A truncus sympathicus hasüri szakasza a truncus sympathicus thoracicus hasüregi folytatása.

A hasüregben 4-5, a medencében további 4-5 ganglion tartozuk ehhez a gerinc két oldalon végighúzódó sympathicus dúclánchoz. A postganglionáris rostok az a. iliaca interna és externa ágaihoz csatlakozva érik el a kismedencei szerveket, valamint az alsó végtagot.

A prevertebralis ganglionok az aorta abdominalis előtt sorakozva annak páratlan zsigeri ágainak eredése körül három ganglioncsoportot képeznek: ganglion celiacus, ganglion mesentericum superius, és mesentericum inferius.

A plexus lumbalis a hasüregben jön létre az L1-L3 gerincvelői szegmentumból eredő n. spinalisok ventrális ágaiból. Az idegfonathoz csatlakoznak még a Th12 és a L4 gerincvelői szegmentumból eredő n. spinalisok rostjai is. A plexus lumbalis ágai a m. iliopsoas részei közt ventrálisan bukkannak elő:

2 ág medialisan,
1 ág átfúrja a m. iliopsoast,
a többi ág az izomtól lateralisan jelenik meg a hasüregben.

A plexus lumbalis ezen ágai a genitaliákat és az alsó végtagot látják el, ezért további részletezése ott kerül sor.

Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolóhallgatók számára

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 209 9

Orvostudomány SE ETK jegyzetek

A biztos szakmai tudás egyik legfontosabb alapja annak megértése, hol helyezkednek el az emberi test szervei, képletei, hogyan viszonyulnak egymáshoz, és miként azonosíthatók a betegvizsgálat során. A Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolók számára ezt a szemléletet helyezi középpontba: az alapképzésben megszerzett anatómiai ismeretekre építve mutatja be a szervek, erek, idegek és más anatómiai képletek térbeli kapcsolatait. A könyv a mellkas, a has, a fej és nyak, a végtagok, valamint a medence regionális anatómiáját a klinikai gyakorlat szempontjából fontos összefüggésekkel együtt tárgyalja. Ez a tudás nélkülözhetetlen a betegvizsgálat, a diagnosztikai és terápiás beavatkozások megértéséhez, és biztos alapot teremt a klinikai tárgyak elsajátításához. A számos szemléltető ábra és klinikai vonatkozás abban segít, hogy az anatómia ne csupán megtanulandó képletek sokasága, hanem a betegellátásban használható tudás legyen. A könyv így hidat teremt az anatómiai alapismeretek és a mindennapi ápolói, mentőtiszti és klinikai gondolkodás között.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-regionalis-anatomia-kiterjesztett-hataskoru-apolohallgatok-szamara//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero