3.2. A koponyalap képletei és összeköttetései

 

A basis cranii interna több koponyacsont által alkotott csontos lemez, amely 3, elölről hátrafelé egyre mélyebb lépcsőre osztható.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1414rakas_365/#m1414rakas_365 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1414rakas_365/#m1414rakas_365)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1414rakas_365/#m1414rakas_365)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.1. ábra. Basis cranii interna

1. scala anterior (fossa cranii anterior); 2. scala media (fossa cranii media); 3. scala posterior (fossa cranii posterior)

 

A scala anterior alkotásában a pars orbitalis ossis frontalis, valamint az ala minor ossis sphenoidalis vesz részt.

Két fontosabb képlete az os ethmoidale része:

• lamina cribrosa, amely a szaglórostokat vezeti át az orrüregből,
• crista galli, amely a dura mater ventrális rögzülésének helye.

 

A scala media alkotásában a corpus, az ala minor, és az ala major ossis sphenoidalis továbbá a pars petrosa ossis temporalis vesz részt.

Fontosabb képletei:

• sella turcica, amely a corpus ossis sphenoidalis felső felszínén lévő nyereg alakú terület,
• dorsum sellae, amely a sella turcica dorsális kápája,
• fossa hypophysealis, a sella turcica közepén lévő mélyedés, amelybe a hypophysis illeszkedik bele,
• sulcus caroticus, a corpus ossis sphenoidalis kétoldalán húzódó barázda, amelyben az a. carotis interna halad ventral felé,
• sulcus chiasmaticus, a corpus ossis sphenoidalis elülső oldalán húzódó barázda, amelyben a látóideg részleges kereszteződése (chiasma opticum) történik,
• foramen opticum, az ala minor ossis sphenoidalis tövében található nyílás, amelyen keresztül a II. agyideg (n. opticus) halad át,
• fissura orbitalis superior, az ala minor és ala major ossis sphenoidalis által közrefogott rés, amelyen a III. (n. oculomotorius), IV. (n. trochlearis), V/1 (n. ophthalmicus) és VI. (n. abducens) agyideg halad át, az a. ophthalmica kíséretében,
• foramen rotundum, az ala major ossis sphenoidalison található három lyuk közül a ventrális, kerek lyuk, amelyen az V/2 agyideg (n. maxillaris) halad át,
• foramen ovale, az ala major ossis sphenoidalison található három lyuk közül a középső, ovalis lyuk, amelyen az V/3 agyideg (n. mandibularis) halad át,
• foramen spinosum, az ala major ossis sphenoidalison található három lyuk közül a hátsó, szűk lyuk, amelyen az a. meningea media halad át.

 

A scala posterior alkotásában az os occipitale és a pars petrosa ossis temporalis vesz részt.

Fontosabb képletei a következők:

• clivus, egy ferde csontos lejtő, amely azáltal keletkezik, hogy a pars basilaris ossis occipitalis összenő a corpus ossis sphenoidalis hátsó felszínével. Ezen a csontos lejtőn nyugszik a medulla oblongata,
• foramen magnum, az os occipitale részei által közrefogott tág nyílás, amelyen kereszül a gerincvelő lép a scala posteriorba, a két a. vertebralis kíséretében,
• foramen jugulare, a pars petrosa hátsó lejtőjének tövében, amelyen keresztül a v. jugularis interna és három agyideg halad át: IX (n. glossopharyngeus), X (n. vagus), XI (n. accessorius),
• porus acusticus internus, a pars petrosa hátsó lejtőjén lévő nyílás, amelyen keresztül a VII (n. facialis) és a VIII (n. vestibulocochlearis ) agyideg halad át,
• canalis nervi hypoglossi, a condylus occipitalist ferdén átfúró csatorna, amelyen keresztül a XII. (n. hypoglossus) halad át.

Tartalomjegyzék

• Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolóhallgatók számára
• Impresszum
• chevron_right1. A mellkasfal, mellüreg regionális anatómiája
  • 1.1. A mellkas csontos vázának képletei
  • 1.2. Bordaközti térség
  • 1.3. A mellüreg összeköttetései
  • 1.4. Pulmo
  • 1.5. Mediastinum
  • 1.6. Trachea
  • 1.7. A mediastinum anterius képletei
  • 1.8. A mediastinum posterius képletei
  • 1.9. Klinikai vonatkozás: A mellkasfal tapintható képletei ventrálisan
  • 1.10. Klinikai vonatkozás: Tájékozódási vonalak
  • 1.11. Klnikai vonatkozás: A szív hallgatózási pontjai
  • 1.12. Klinikai vonatkozás: A szív röntgenárnyéka
• chevron_right2. A hasfal, hasüreg regionális anatómiája
  • 1.1. A hasüreg falát alkotó csontos és izmos képletei
  • 2.2. Klinikai vonatkozás: A hasüreg felosztása
  • 2.3. A hashártya által létrehozott hashártyaképletek
  • 2.4. A hasüreg szerveinek regionális anatómiája
  • 2.5. A retroperitoneum szervei
  • 2.6. Klinikai vonatkozás: Tájékozódási vonalak
• chevron_right3. A fej, nyak regionális anatómiája
  • 3.1. A koponya a klinikai anatómia szempontjából legfontosabb csontjai
  • 3.2. A koponyalap képletei és összeköttetései
  • 3.3. Az agyvelő anatómiája a kiterjesztett hatáskörű ápolói gyakorlat szempontjából
  • 3.4. Az arckoponya üregei és a benne foglalt szervek
  • 3.5. A nyak anatómiája a kiterjesztett hatáskörű ápolói gyakorlat szempontjából
• chevron_right4. A felső végtag regionális anatómiája
  • 4.1. A felső végtag csontos vázának képletei
  • 4.2. A felső végtag régióinak alkotásában jelentőséggel bíró izmok
  • 4.3. A felső végtag régiói
  • 4.4. A felső végtag neurovascularis képletei
• chevron_right5. Az alsó végtag regionális anatómiája
  • 5.1. Az alsó végtag csontos vázának képletei
  • 5.2. Az alsó végtag régióinak alkotásában jelentőséggel bíró izmok
  • 5.3. Az alsó végtag régiói
  • 5.4. Az alsó végtag neurovascularis képletei
• chevron_right6. A medence, medenceüreg regionális anatómiája
  • 6.1. A medence csontos-szalagos-izmos elemei
  • 6.2. A medence üregének összeköttetései
  • 6.3. A gát felépítése
  • 6.4. A pelvis minor gastrointestinalis szervei
  • 6.5. A pelvis minor uropoeticus szervei
  • 6.6. A pelvis minorban található genitalis szervek
  • 6.7. A pelvis minor neurovaszkularis képletei

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 209 9

A biztos szakmai tudás egyik legfontosabb alapja annak megértése, hol helyezkednek el az emberi test szervei, képletei, hogyan viszonyulnak egymáshoz, és miként azonosíthatók a betegvizsgálat során. A Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolók számára ezt a szemléletet helyezi középpontba: az alapképzésben megszerzett anatómiai ismeretekre építve mutatja be a szervek, erek, idegek és más anatómiai képletek térbeli kapcsolatait. A könyv a mellkas, a has, a fej és nyak, a végtagok, valamint a medence regionális anatómiáját a klinikai gyakorlat szempontjából fontos összefüggésekkel együtt tárgyalja. Ez a tudás nélkülözhetetlen a betegvizsgálat, a diagnosztikai és terápiás beavatkozások megértéséhez, és biztos alapot teremt a klinikai tárgyak elsajátításához. A számos szemléltető ábra és klinikai vonatkozás abban segít, hogy az anatómia ne csupán megtanulandó képletek sokasága, hanem a betegellátásban használható tudás legyen. A könyv így hidat teremt az anatómiai alapismeretek és a mindennapi ápolói, mentőtiszti és klinikai gondolkodás között.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-regionalis-anatomia-kiterjesztett-hataskoru-apolohallgatok-szamara//