3.3. Az agyvelő anatómiája a kiterjesztett hatáskörű ápolói gyakorlat szempontjából

 

Az agyvelő (encephalon) nagy részei a következők:

• truncus cerebi
• cerebellum
• cerebrum
• diencephalon

 

A cerebellum két féltekéből áll, amelyeket a fissura longitudinalis cerebri választ el. A cerebrum és a cerebellum közt is található egy hasadék, a fissura tansversa cerebri.

 

Az encephalont és a medulla spinalist három burok vesz körül:

A legkülső, a dura mater, a koponyacsont, illetve gerinccsatorna belső felszínéhez tapad. A középső, az arachnoidea, lazán követi az agyfelszínt, a hasadékokba és a barázdákba nem tejed be. A legbelső, a pia mater, szorosan tapad az agyfelszínhez, a hasadékokba és a barázdákba is beterjed.

 

A dura mater bizonyos helyeken leválik a koponyacsontról, és beterjed az encephalon hasadékaiba. Íly módon kétféle duraképletet hoz létre: a durakettőzeteket, valamint a sinusokat.

A fissura longitudinalis cerebribe beterjedő sagittalis állású durakettőzet a nagyagysarló (falx cerebri). A cerebellum hemispheriumai közé beterjedő sagittalis állású durakettőzet a kisagysarló (flax cerebelli). A fissura transversa cerebribe beterjedő nagyjából horizontalis állású durakettőzet a kisagysátor (tentorium cerebelli).

 

Ahogy a dura mater a koponyacsontról leválik, majd visszatapad, a dura és a koponyacsont között sinusnak nevezett rés keletkezik. Ezt a sinust endothel béleli, és a vénás keringés része. A flax cerebri eredésénél a sinus sagittalis superior, a tentorium cerebelli eredésénél a sinus transversus jön létre. Az előbbi a két os parietale között haladva ráhúzódik az os occipitalere-ra, majd kétoldalra az os occipitale széléig fut, mint sinus transversus. A sinus transversus a sinus sigmoideusban folytatódva az os occipitale szélén S-alakban halad, míg végül a foramen jugulare-t elérve a v. jugularis internéba megy át, és kilép a koponyából. A sella turcica két oldalán lévő sinust sinus cavernosusnak nevezzük, amelyen az a. carotis interna, III., IV., V/1., VI. agyideg halad át.

 

Klinikai vonatkozás: Az agyvelőt körbevevő burkok közti rések

 

A burkok között rések keletkeznek.

A cavum epidurale a dura és a koponyacsont közti virtuális rés. Jelentőségét az epiduralis vérzés adja, amikor is az egyre nagyobb ömlenyt adó szivárgó vér leválasztva a dura matert a koponyacsontról, ebben a térségben gyűlik meg.

 

A cavum subarachnoideale a pia mater és az arachnoidea közti rés, mely a liquorkeringés része. A cavum subarachnoideale a nagyobb agyrészek találkozásánál cisternává szélesedik. Klinikai jelentősége a cisterna cerebellomedullarisnak van, amely a liquorpunctio egyik helye.

 

A cerebrumnak három pólusát különítik el: a polus frontalist és a polus occipitalist, ahol az encephalon convex, basalis, valamint medialis felszíne találkozik, továbbá a polus temporalist, ahol a convex és a basalis felszíne találkozik.

 

A convex felszínen a következő fontos képletekkel találkozhatunk:

• sulcus centralis, a lobus frontalis és a lobus parietalis közti barázda,
• gyrus precentralis, a sulcus centralis előtt, azzal párhuzamosan húzódó tekervény. Az akaratlagos mozgások szabályozó központjának helye,
• gyrus frontalis superior, medius, inferior: a polus frontalistól hátrafelé húzódó egymással közel párhuzamos tekervények,
• gyrus postcentralis, a sulcus centralis mögött, azzal párhuzamosan húzódó tekervény. A szaglás és az érzékszervi érzésféleségek kivételével a többi érzésféleség tudatosulásának központja,
• Sylvius-hasadék (fissura lateralis cerebri), a lobus forntalis és a lobus temporalis közti mély hasadék,
• gyrus temporalis superior, medius: a polus temporalistól hátrafelé húzódó közel párhuzamos tekervények.

 

A basalis felszínen a következő fontos képletekkel találkozhatunk:

• sulcus olfactorius, a lobus frontalis basalis felszínén a középvonallal párhuzamos barázda,a melybe a szaglóideg fekszik bele,
• gyrus temporalis inferior, a polus temporalistól hátrahúzódó tekervény,
• fissura hippocampi, a lobus temporalist a truncus cerebritől elválasztó mély hasadék, amelynek mélyére a lobus temporalis kéregrésze a mélybe nyomul,
• gyrus parahippocampalis, a legmedialisabb tekervénye, amelynek ventrális, visszakanyarodó részén található a szaglóközpont.

 

A medialis felszínen a következő fontos képletekkel találkozhatunk:

• corpus callosum, a két hemispheriumot összekötő pályák tömegének átmetszete,
• gyrus cinguli, a corpus callosum felett ív alakban húzódó tekervény,
• gyrus frontalis superiornak a convex felszínről a medialis felszínre húzódó része, itt helyezkedik el a törzs és az alsó végtagok izomzatának kérgi reprezentációja,
• fissura calcarina, a lobus occipitalis közel vízszintes hasadéka, amely fölött és alatt található a kérgi látóközpont.

 

A hemispheriumok mélyén szürkemagok (törzsdúcok, basalis magok, vagy régi elnevezéssel basalis ganglionok) vannak a fehérállományba ágyazva, amelyek a következők: A thalamus, a résszerű III. agykamra két oldalán elhelyezkedő tojásalakú szürkemag-komplexum, amely a szaglás kivételével az érzékszervi pályák átkapcsolódási helye. A thalamus közelében elhelyezkedő nucleus caudatus, nucleus lentiformis, claustrum, amygdala. Ezek a magok az akaratlagos mozgások hátterét jelentő mozgások (testtartás, mimika, gesztusok, érzelmi kísérőmozgások) szabályozásában vesznek részt.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1414rakas_395/#m1414rakas_395 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1414rakas_395/#m1414rakas_395)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1414rakas_395/#m1414rakas_395)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.2. ábra. Törzsdúcok

1. thalamus dextra et sinistra; 2. nucleus caudatus sinistra; 3. nucleus lentiformis sinistra; 4. amygdala sinistra

 

A thalamus, valamint a basalis magok között húzódó pályák összességét capsuláknak nevezzük, amelyek közül a capsula interna bír a legnagyobb jelentőséggel. A capsula interna a thalamus, a nucleus caudatus feje és a nucleus lentiformis között húzódik. Magában foglalja az akaratlagos mozgatópályák és az érzőpályák rostjait.

 

Az encephalon állományán belül egy több kamáról álló, de valójában egységes üregrendszer található: a IV. agykamra a truncus cerebri és a cerebellum által közrefogott kamra. Innen a mesenphalon állományában haladó Sylvius-csatorna (aquaeductus mesencephali vagy aquaeductus Sylvii) vezet a III. agykamrába, a két thalamus által közrefogott mediansagittalis állású résszerű üregbe. Az oldalkamrák a féltekék mélyén félhold alakban veszik körbe a thalamust. Az oldalkamrák a III. agykamrával a Monroe-nyíláson keresztül közlekednek. A kamrarendszerben keringő liquor a IV. agykamra tetején lévő nyílásokon át jut a subarachnoidealis térbe, ahol a központi idegrendszert teljesen körülveszi. A liquort végül a villi arachnoideales szívják fel a sinus sagittalis superiorban keringő vénás vérbe.

 

Az agyvelő arteriés vérellátását 2 pár ér látja el: a két a. vertebralis (a két a. subclavia mellkasban eredő ága) a nyakcsigolyák processus transversusainak lyukai által alkotott csatornában jutnak fel a foramen magnumig, amelyen átlépve bejutnak a scala posteriorba. Itt a kétoldali a. vertebralis egyesülve az a. basilarist hozza létre. Az a. basilaris a pons ventralis felszínén haladva eljut a mesencephalonig, ahol jobb és bal a. cerebri posterior ágakra oszlik.

Az agyvelő vérellátásában az a. carotis interna is részt vesz. Ez az ér a pars petrosa ossis temporalisban lévő canalis caroticuson áthaladva a scala posteriorba jut, ahol kettéágazik a. cerebri anterior és a. cerebri media ágakra. Az a. vertebralis rendszere és az a. carotis interna rendszere között összeköttetések vannak: a két a. cerebri anteriort az a. communicans anterior köti össze, az a. carotis interna és az a. cerebri posterior között pedig mindkét oldalon 1-1 a. communicans posterior hoz létre összeköttetést. Így alakul ki az agyalapon a hypohysis körül a circulus arteriosus Willisii.

Tartalomjegyzék

• Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolóhallgatók számára
• Impresszum
• chevron_right1. A mellkasfal, mellüreg regionális anatómiája
  • 1.1. A mellkas csontos vázának képletei
  • 1.2. Bordaközti térség
  • 1.3. A mellüreg összeköttetései
  • 1.4. Pulmo
  • 1.5. Mediastinum
  • 1.6. Trachea
  • 1.7. A mediastinum anterius képletei
  • 1.8. A mediastinum posterius képletei
  • 1.9. Klinikai vonatkozás: A mellkasfal tapintható képletei ventrálisan
  • 1.10. Klinikai vonatkozás: Tájékozódási vonalak
  • 1.11. Klnikai vonatkozás: A szív hallgatózási pontjai
  • 1.12. Klinikai vonatkozás: A szív röntgenárnyéka
• chevron_right2. A hasfal, hasüreg regionális anatómiája
  • 1.1. A hasüreg falát alkotó csontos és izmos képletei
  • 2.2. Klinikai vonatkozás: A hasüreg felosztása
  • 2.3. A hashártya által létrehozott hashártyaképletek
  • 2.4. A hasüreg szerveinek regionális anatómiája
  • 2.5. A retroperitoneum szervei
  • 2.6. Klinikai vonatkozás: Tájékozódási vonalak
• chevron_right3. A fej, nyak regionális anatómiája
  • 3.1. A koponya a klinikai anatómia szempontjából legfontosabb csontjai
  • 3.2. A koponyalap képletei és összeköttetései
  • 3.3. Az agyvelő anatómiája a kiterjesztett hatáskörű ápolói gyakorlat szempontjából
  • 3.4. Az arckoponya üregei és a benne foglalt szervek
  • 3.5. A nyak anatómiája a kiterjesztett hatáskörű ápolói gyakorlat szempontjából
• chevron_right4. A felső végtag regionális anatómiája
  • 4.1. A felső végtag csontos vázának képletei
  • 4.2. A felső végtag régióinak alkotásában jelentőséggel bíró izmok
  • 4.3. A felső végtag régiói
  • 4.4. A felső végtag neurovascularis képletei
• chevron_right5. Az alsó végtag regionális anatómiája
  • 5.1. Az alsó végtag csontos vázának képletei
  • 5.2. Az alsó végtag régióinak alkotásában jelentőséggel bíró izmok
  • 5.3. Az alsó végtag régiói
  • 5.4. Az alsó végtag neurovascularis képletei
• chevron_right6. A medence, medenceüreg regionális anatómiája
  • 6.1. A medence csontos-szalagos-izmos elemei
  • 6.2. A medence üregének összeköttetései
  • 6.3. A gát felépítése
  • 6.4. A pelvis minor gastrointestinalis szervei
  • 6.5. A pelvis minor uropoeticus szervei
  • 6.6. A pelvis minorban található genitalis szervek
  • 6.7. A pelvis minor neurovaszkularis képletei

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 209 9

A biztos szakmai tudás egyik legfontosabb alapja annak megértése, hol helyezkednek el az emberi test szervei, képletei, hogyan viszonyulnak egymáshoz, és miként azonosíthatók a betegvizsgálat során. A Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolók számára ezt a szemléletet helyezi középpontba: az alapképzésben megszerzett anatómiai ismeretekre építve mutatja be a szervek, erek, idegek és más anatómiai képletek térbeli kapcsolatait. A könyv a mellkas, a has, a fej és nyak, a végtagok, valamint a medence regionális anatómiáját a klinikai gyakorlat szempontjából fontos összefüggésekkel együtt tárgyalja. Ez a tudás nélkülözhetetlen a betegvizsgálat, a diagnosztikai és terápiás beavatkozások megértéséhez, és biztos alapot teremt a klinikai tárgyak elsajátításához. A számos szemléltető ábra és klinikai vonatkozás abban segít, hogy az anatómia ne csupán megtanulandó képletek sokasága, hanem a betegellátásban használható tudás legyen. A könyv így hidat teremt az anatómiai alapismeretek és a mindennapi ápolói, mentőtiszti és klinikai gondolkodás között.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-regionalis-anatomia-kiterjesztett-hataskoru-apolohallgatok-szamara//