Kovács Éva

Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolóhallgatók számára


3.4. Az arckoponya üregei és a benne foglalt szervek

 
Az arckoponya üregei a következők:
  • szemüreg (orbita)
  • orrüreg (cavum nasi)
  • szájüreg (cavum oris)
 
Orbita
A scala anterior alatti fektetett piramis alakú üreg, amelynek alapja maga a szemüreg nyílása (aditus orbitae), csúcsa pedig postero-medial felé tekint. Tetejét a pars orbitalis ossis frontalis, valamint az ala minor ossis sphyenoidalis, fenekét a corpus maxillae felső felszíne alkotja. Medialis falának alkotásában a maxilla, az os lacrimale, az os ethmoidale és az os sphenoidale, lateralis falának alkotásában pedig az os zygomaticum és az ala major ossis sphenoidalis vesz részt.
Az orbita összeköttetéseit a scala media felé a foramen opticum biztosítja a II. agyideg számára, valamint a fissura orbitalis superior a III, IV, V/1, VI. agyideg, továbbá az a. ophthalmica számára. Az alsó orrjáratba az orbita medialis faláról induló ductus nasolacrimalis vezeti le a könnyet.
A szemrés zárásáért a VII. agyideg által beidegzett m. orbicularis oculi, a szemrés nyitásáért pedig a III. agyideg által beidegzett m. levator palpebrae felelős.
 
Klinikai vonatkozás: Facialis parézis
 
A VII. agyideg (nervus facialis) kevert ide, amely innerválja
  • a mimikai izmokat (beleértve a szemrést záró m. orbicularis oculit, a szájnyílást záró m. orbicularis orist, a falatot a fogsor közé terelő m. buccinatort),
  • a nyelv elülső kétharmadát ízérző szempontból,
  • a glandula lacrimalist, a glandula sublinqualist és a glandula submandibularist parasympathicus secretoros szempontból.
 
A léziója szemrés zárásának és a könnytermelésnek a zavarával, a nyálelválasztás csökkenésével, és ízérzés csökkenésével jár, amelyek káros következményeinek megelőzése fontos ápolási feladatokat adnak a kiterjesztett hatáskörű ápoló számára.
 
Bulbus oculi
A szemgolyót (bulbus oculi) három burok alkotja:
  • a külső burok (tunica fibrosa) hátsó 4/5 része a sclera, elülső 1/5 része a cornea.
  • a középső réteg (choroidea) hátsó része a choroidea, amely a retinát táplálja. Ventrál felé haladva a choroidea háromszögszerűen kiszélesedve hozza létre a sugástestet (copus ciliare), amely a csarnokvizet termeli, a lencsét rögzíti, továbbá az akkomodációhoz szükséges izmokat (m. ciliaris) tartalmazza. A choroidea legventrálisabb része az iris, amely elöl a pupillát fogja közre.
  • A legbelső réteg a retina, amelynek hátsó része tartalmazza a csapokat és a pálcikákat, a látás receptorait. A legtöbb receptor a sárgafoltnak (macula lutea) nevezett területen van, ez az éleslátás helye. A tőle 4 mm-re medialisan lévő terület a vakfolt (macula ceca), amely egyáltalán nem tartalmaz receptorokat. Itt halad át a n. opticus, a szem erei, amelyek a belépést követően kapillarizálódnak.
 
A szemcsarnokok a csarnokvíz átlal kitöltött térségek. Az elülső szemcsarnok (camera bulbi anterior) a cornea és az iris között, a hátsó szemcsarnok (camera bulbi posterior) az iris és a lencse között helyezkedik el. A sugártest által megtermelt csarnokvíz a hátsó szemcsarnokba kerül, ahonnan a pupillán át az elülső szemcsaknokba jut. Onnan a cornea és a sclera határán induló Schlemm-csatornán keresztül vezetődik el.
 
A szemgolyó mozgását hat, ún. külső szemizom biztosítja. Ezek az izmok a szemüreget alkotó csontokról erednek és a sclerán tapadnak.
A négy egyenes szemizom (m. rectus bulbi superior, inferior, medialis, lateralis) a nevüknek megfelelően fönt, lent, medialisan, illetve lateralisan tapad a sclerán. Az alsó ferde (m. obliquus bulbi superior) és az alsó ferde (m. obliquus bulbi inferior) szemizom az orbita medialis falán megtörve elülről sugároznak a sclerába, nevüknek megfelelően elölről alulról, illetve elölről felülről.
A külső szemizmok beidegzését a következő agyidegek látják el: IV. agyideg a m. obliquus bulbi superiort, a VI. agyideg a m. rectus bulbi lateralist innerválja. A többi külső szemizom innerválásáért a III. agyideg felelős.
 
Cavum nasi
Az orrüreg (cavum nasi) a két orbita között helyezkedik el. Elülső nyílását az orrszárnyak (nares) fogja közre, hátsó nyílása, a choana, az orrgaratba vezet. Lateralis faláról a három orrkagyló (concha nasalis superior, media, inferior) emelkedik be az orrüregbe. Az orrkagylók alatti térségek a felső, középső, és az alsó orrjárat (meatus nasi superior, medius, inferior), amelyek közül a középső és az alsó orrjáratnak van jelentősége. A középső orrjáratba nyílik a sinus frontalis és a sinus maxillaris, az alsó orrjáratba vezet a ductus nasolacrimalis.
A cavum nasi tetejét a lamina cribrosa ossis ethmoidalis adja, amelynek nyílásain keresztül jutnak a szaglórostok az orrüregből a scala anteriorba. Az orrüreget a szájüregtől a szájpad választja el, melynek elülső csontos része a keményszájpad (palatum durum), hátsó izmos része a lágyszájpad (palatum molle). A cavum nasit a középvonalban húzódó orrsövény (septum nasi) osztja két félre.
 
Az orrüreg vérellátását az a. facialis és a. maxillaris terminalis ágai (mindkettő az a. carotis externa ága), valamint az a. ophthalmica ágai (amely az a. carotis interna ága) biztosítja.
 
Az orrüreg innerválását szaglás szempontjából az I. agyideg, általános érző szempontból az V/1 és az V/2 agyideg, szekretomotoros szempontból a VII. agyideg végzi.
 
Cavum oris
A szájüreg (cavum oris) hátul a torokszoroson (isthmus faucium) keresztül a garatba nyílik. Az isthmus fauciumot alul a radix linguae, felül a palatum molle és a róla lelógó uvula, lateralisan pedig az elülső és a hátsó garatív határolja. Mindkét garatív a lágyszájpad hátsó szélétől húzódik lefelé, elülső garatív (arcus palatoglossus) a nyelv felé, a hátsó garatív (arcus palatopharyngeus) a garat falához.
A torokszoros falába mandulák vannak beágyazva. A radix lingae állományában a tonsilla lingualis, a garatívek között pedig a tonsilla palatina foglal helyet. Az utóbbi a mindennapi ápolói betegvizsgálat rutinszerű eleme.

Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolóhallgatók számára

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 209 9

A biztos szakmai tudás egyik legfontosabb alapja annak megértése, hol helyezkednek el az emberi test szervei, képletei, hogyan viszonyulnak egymáshoz, és miként azonosíthatók a betegvizsgálat során. A Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolók számára ezt a szemléletet helyezi középpontba: az alapképzésben megszerzett anatómiai ismeretekre építve mutatja be a szervek, erek, idegek és más anatómiai képletek térbeli kapcsolatait. A könyv a mellkas, a has, a fej és nyak, a végtagok, valamint a medence regionális anatómiáját a klinikai gyakorlat szempontjából fontos összefüggésekkel együtt tárgyalja. Ez a tudás nélkülözhetetlen a betegvizsgálat, a diagnosztikai és terápiás beavatkozások megértéséhez, és biztos alapot teremt a klinikai tárgyak elsajátításához. A számos szemléltető ábra és klinikai vonatkozás abban segít, hogy az anatómia ne csupán megtanulandó képletek sokasága, hanem a betegellátásban használható tudás legyen. A könyv így hidat teremt az anatómiai alapismeretek és a mindennapi ápolói, mentőtiszti és klinikai gondolkodás között.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-regionalis-anatomia-kiterjesztett-hataskoru-apolohallgatok-szamara//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave