3.5. A nyak anatómiája a kiterjesztett hatáskörű ápolói gyakorlat szempontjából

 

Pharynx

Az orrüreg és a szájüreg hátrafelé a garatban folytatódik. Aszerint, hogy a garat mely üreggel van kapcsolatban, három részét lehet elkülöníteni:

• pars nasalis (vagy epipharynx), amely az orrüreggel (choana nevű nyíláson át) és a dobüreggel (tuba audtitiva Eustachi vezetéken át) tart kapcsolatot. Két mandula van a pars nasalis pharyngis falába ágyazva: a tonsilla pharyngea a garatboltozatban, a tonsilla tubaria az Eustach-kürt garati nyílásánál található.
• pars oralis (vagy mesopharynx) a szájüreggel tart kapcsolatot az istmus fauciumon keresztül,
• pars laryngea, amely dorsalisan a nyelőcsőbe, ventralisan a gégébe vezet tovább.

 

A garat izmos falát alkotó izmok közül – az ápolói gyakorlat szempontjából – az ún. garatfűző izmoknak van jelentősége. Ezek az izmok a garat körüli csontokon eredve hátrafelé húzódnak, ahol varrattal egyesülnek. Amellett, hogy a garatfal összehúzásában játszanak szerepet, egymást tetőcserépszerűen fedve a garat hátsó falát erősítik. A legalsó garatfűző izom, a m. constrictor pharyngis inferior két részből áll: az egyik része a pajzsporcról eredő pars thyropharyngea, a másik része a gyűrűporcról eredő pars cricopharyngea. A két izomrész között gyenge a garat fala. A fiziológiás nyelés során a pars thyropharyngea összehúzódásával egyidejűleg a pars cricopharyngea ellazul, így a falat továbbhalad a nyelőcsőbe anélkül, hogy a garaton belüli nyomás megemelkedne. Ha a pars cricopharyngea koordinált ellazulása nem következik be, akkor a megemelkedő garaton belüli nyomás a garat falát a két izom közötti területen hátraboltosítja, és egy idő után a középvonalban divertikulum alakulhat ki.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1414rakas_431/#m1414rakas_431 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1414rakas_431/#m1414rakas_431)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1414rakas_431/#m1414rakas_431)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.3. ábra. A garat izomzata oldalnézetben

1. cartilago thyroidea; 2. cartilago cricoidea; 3. trachea; 4. pharynx; 5. a m. constrictor pharyngis inferior pars thyropharyngea; 6. a m. constrictor pharyngis inferior pars cricopharyngea; 7. diverticulum pharyngeum

 

Larynx

A gége (larynx) felső határa a C3-C4 csigolya magasságában, alsó határa a C6-C7 csigolya magasságában van.

A pajzsporc, a gyűrűporc, a kannaporcok, a gégefedő, valamint két vastag kötőszövetes lemez alkotja.

A pajzsporcot (cartilago thyroidea) két V-alakban elhelyezkedő lemez formálja, amelyek ventral felé élben találkoznak. Az él felső részéről előre nyúló kiemelkedés az Ádámcsutka (pomum adami), jól tapintható fontos tájékozódási pont.

A pajzsporc alatt van a gyűrűporc (cartilago cricoidea), amelynek keskenyebb íve előre, széles lemeze hátrafelé tekint.

A széles lemezén ülnek a háromoldalú piramishoz hasonlító kannaporcok (cartilago arytenoidea), amelynek elülső nyúlványához rögzülnek a hangszalagok (ligamentum vocale).

A gégefedő (epiglottis) egy rugalmas porcból álló levélalakú képlet, amelynek alsó keskeny része a pajzsporc lemezeinek éléhez rögzül hátulról, felső széles széle pedig a nyelvgyök szintjéig nyúlik fel.

Két fibro-elasztikus membrán teszi zárttá a gége üregét: a membrana quadrangularis, amely az epiglottis széléről lóg lefelé, valamint a conus elasticus, amely a gyűrűporc ívéről nyúlik felfelé. Mindkét lemez szabad szélei bedomborítják a gégenyálkahártyát, így hozva létre minkét oldalon egy-egy cranialis nyálkahártyaredőt (plica ventricularis) és egy-egy caudalis nyálkahártyaredőt (plica vocalis). Ez utóbbinak a megvastagodott széle a hangszalag (ligamentum vocale). A conus elasticus elülső része a ligamentum conicum, amely a pajzsporc alsó széle és a gyűrűporc elülső íve között feszül ki.

 

Az arteria carotis rendszer

A fej és nyak szerveinek vérellátásáért felelős carotis-rendszert és jugularis rendszert tekintjük át.

A carotis rendszer a páros a. carotis communissal kezdődik. A jobb oldali a. carotis communis az a. brachiocephalica-nak, a bal oldali a. carotis communis az arcus aortae-nak az ága. Az eredés után mindkét oldali a. carotis communis a nyak két oldalán egy kötőszövetes hüvelyben (vagina carotica) futnak felfelé (a v. jugularis interna és a n. vagus kísetében) a pajzsporc felső széléig. Itt ágaznak a. carotis externára és internára (bifurcatio a. carotis communis).

Az a. carotis externa a nyak, fej, skalp ellátásában vesz részt a következő ágakkal:

• thyroidea superior: az első ága, a bifurcatio felett ventralisan ered. Eredés után lefelé és előrefelé futva éri el a glandula thyroidea felső pólusát, amit ellát, a m. sternocleidomastoideus és a larynx mellett.
• lingualis: közvetlenül az a. thyroidea superior felett, a nyelvcsont magasságában ered. Ventrál felé fut, ellátja a következő képleteket: nyelv, palatum molle, tonsilla palatina, epiglottis, glandula sublingualis.
• facialis: az angulus mandibulae magasságában ered. A glandula submandibularis és a mandibula között mélyen fut, majd a m. masseter tapadása előtt megkerüli a basis mandibulae-t és az arcra kanyarodik. Az arcnak a m. masseter és a belső szemzug közötti területének ellátását végzi.
• pharyngea ascendens: a legkisebb ág. A nyelvcsont magasságában az a. carotis externa hátsó felszínén ered. A garat falán ascendál a koponyalapig, majd a belépve a koponyába az agyhártya vérellátásában vesz részt.
• occipitalis: az a. carotis externa-nak ugyancsak dorsális ága, amely az a. facialis eredésének szintjében ágazik. Felfelé és hátrafelé haladva a koponya hátsó részét látja el.
• temporalis superficialis: az a. carotis externa egyik végága. A mandibula nyakának belső oldalán ered, megkerüli a járomívet és a fül előtt válik felületessé. Ellátja a glandula parotist, a m. massetert, a külső fület, és a koponya temporalis területét.
• maxillaris: az a. carotis externa másik végága. A mandibula nyakának belső felszínén ered, a szemüreg, az orrüreg, és a szájüreg képleteit látja el.

 

Az a. carotis interna az eredés után elágazás nélkül fut a koponyalapig, ahol belép a pars petrosa ossis temporalisban haladó csatornájába (canalis caroticus). További lfeutását az agyvelő vérellátásánál részletezzük.

 

Klinikai vonatkozás: Az a. carotis externa ágainak tapintási helye

 

Négy helyen tapintható az a. carotis ágrendszere:

• az a. temporalis superficialis: a fül előtt, az a. temporomandibularis fölött-előtt,
• az a. temporalis superficialis ventralis ága: a koponya anterolateralsi területén,
• az a. facialis: ott tapintható, ahol a mandibula alsó szélét keresztezi, közvetlenül a m. masseter tapadása előtt,

az a. carotis communis: a gégétől posterolateralisan tapintható.

 

A vena jugularis rendszer

A vena jugularis rendszer két vénából áll:

 

A v. jugularis interna, mindkét oldalon, a sinus sigmoideus folytatásaként a koponyából a foramen jugularén való kilépés után kezdődik. A nyakon a vagina caroticában descendál a clavicula medialis végéig, ahol egyesülve a v. subclavia-val létrehozzák a v. brachiocephalicát.

A v. jugularis interna lefutását egy olyan képzeletbeli vonal jelzi, amely összeköti a külső hallójárat alsó szélét a clavicula medialis végével. A nyakon végig a m. sternocleidomastoideus által fedve halad, csak a v. brachiocephalicával való összeömlés előtt válik felületessé. Ez a rövid, az articulatio sternoclavicularis felett felületesen futó szakasz, a m. sternocleidomastoideus két részének eredése között érhető el. Lefutása során két tágulata van: a bulbus venae jugularis superior a koponyai kilépésnél, a bulbus venae jugularis inferior a v. brachiocephalicával való összeömlésnél található.

 

A v. jugularis externa a nyak fő felületes vénája. A fül mögötti területről indul, majd a platysma és a nyaki fascia között a m. sternocleidomastoideust ferdén keresztezve száll le. Az izom alsó részén, annak hátsó szélét elérve átfúrja a fasciát, és vagy a v. subclaviába vagy a v. jugularis internába ömlik.

A v. jugularis externa lefutását egy olyan képzeletbeli vonal jelzi, amely összeköti az angulus mandibulae-t a clavicula középpontjával. Ha a mellűri nyomás megemelkedik (erős hasprés, köhögés), a véna megtelik, és a bőr alatt kiemelkedik.

 

A fej nyirokrendszere

A fej nyirokelvezetése sávszerű, ami azt jelenti, hogy 5 nyirokcsomóhalmaz 5 sávterület drenálását végzi:

1. nodi lymphatici occipitales: a m. sternocleidomastoideusnak a processus mastoideuson való tapadás mögött helyezkednek el. A koponya és a nyak hátsó sávját drenálják,
2. nodi lymphatici retroauriculares: a fül mögött helyezkednek el, a fül vonala mögötti fejtetősávot, a fülkagyló hátsó felszínét, a külső hallójárat hátső részét és a doböreget drenálják,
3. nodi lymphatici parotidei superficiales: a glandula parotisba vannak beágyazva. A fül vonala előtti területet, a homlokot és a felső szemhéjat is beleértve drenálják,
4. nodi lymphatici submandibulares: a trigonum submandibulare-ban felületesen helyezkednek el. A orr, alsó szemhéj, felső ajkak, felső fogak, szájpad, nyelv, oldalsó alsó fogak nyirkát szűrik,
5. nodi lymphatici submentales: az állcsúcs alatt helyezkednek el. Az alsó ajkak, elülső alsó fogak, nyelv alatti területet drenálják.

 

Nyaki izomháromszögek

A nyak anterolateralis oldalán izomháromszögek segítenek a tájékozódásban.

Ezeknek az izomháromszögeknek az alkotásában a következő négy izomnak van szerepe:

A m. sternocleidomastoideus, amely a manubrium sterniról és a clavicula medialis végéről ered, majd felfelé haladva a két rész egyesülve a processus mastoideuson tapad.

A m. trapezius, amely a cervicalis és thoracalis csigolyák processus spinosusán ered és a spina scapulae-n tapad.

A m. omohyoideus, amely a scapula felső széle és az os hyoideum között feszül ki. Lefutása közben egy – az izmot a vagina carotica-hoz rögzítő – inas befűződés két részre osztja: egy venter superior és egy venter inferior keletkezik.

A m. digastricus az angulus mandibulae belső felszíne és a processus mastoideus ossis temporalis között feszül ki. Lefutása közben egy inas lefűződés az os hyoideumhoz rögzíti, és ílymódon két részre osztja: egy venter anterior és egy venter posterior keletkezik.

 

A m. sternocleidomastoideus és a m. trapesius a nyak területét mindkét oldalon egy elülső és egy hátsó izomháromszögre osztja.

Az elülső izomháromszög felső határa a basis mandibulae alsó széle, ventralis határa a középvonal, dorsalis határa a m. sternoclaidomastoideus elülső széle.

A hátsó izomháromszög alsó határa a clavicula középső harmada, medialis határa a m. sternoclaidomastoideus hátsó széle, lateralis határa a m. trapezius elülső széle, csúcsa pedig a processus mastoideus felé tekint.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1414rakas_469/#m1414rakas_469 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1414rakas_469/#m1414rakas_469)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1414rakas_469/#m1414rakas_469)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.4. ábra. Az elülső és hátsó izomháromszög

1. m. sternocleidomastoideus; 2. m. trapesius; 3. hátsó izomháromszög; 4. elülső izomháromszög

 

Mind az elülső, mind a hátsó izomháromszög további kisebb háromszögekre osztható:

 

Az elülső izomháromszög területén két további izomháromszög keletkezik:

A trigonum submandibulare a basis mandibulae, a venter anterior és a venter posterior musculi digastrici között. Ebben az izomháromszögben a glandula submandibulare, az a. facialis, és a submandibularis nyirokcsomók tapinthatók.

A trigonum caroticum a m. sternocleidomastoideus elülső széle, a venter posterior musculi digastrici, valamint a venter superior musculi omohyoidei között. Itt a lehet tapintani a vagina caroticában haladó a. carotis communist.

 

A hátsó izomháromszög területén is két további izomháromszög keletkezik:

A trigonum omotrapezoideum a m. sternocleidomastoideus hátsó széle, a m. trapezius elülső széle, valamint a venter inferior musculi omotrapezoidei között. Itt oszlik ágaira a plexus cervicalis.

A trigonum omoclaviculare a m. sternocleidomastoideus hátsó széle, a venter inferior musculi omotrapezoidei, valamint a clavicula között. Itt jelenik meg a v. subclavia, az a. subclavia, a plexus brachialis, miután a mellüregből, és a nyak területéről a felső végtagra kanyarodnak.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1414rakas_479/#m1414rakas_479 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1414rakas_479/#m1414rakas_479)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1414rakas_479/#m1414rakas_479)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3.5. ábra. Az elülső és hátsó izomháromszög területén keletkező izomháromszögek

1. m. trapezius; 2. m. sternocleidomastoideus; 3. venter superior musculi omohyoidei; 4. venter inferior musculi omohyoidei; 5. venter anterior musculi digastrici; 6. venter posterior musculi digastrici; 7. clavicula; 8. os hyoideum; 9. trigonum submandibulare; 10. trigonum caroticum; 11. trigonum omotrapezoideum; 12. trigonum omoclaviculare

 

Klinikai vonatkozás

A koponyacsontok ismerete segít azonosítani tapintható képleteket.

 

A fej elülső részén tapintható képletek:

1. os frontale

2. margo supraorbitale

3. incisura supraorbitalis

4. glabella

6. maxilla

7. os nasale

8. os zygomaticum

11. arcus zygomaticus

12. foramen infraorbitale

13. mandibula

14. formamen mentale

 

A fej oldalsó részén tapintható képletek:

meatus acusticus externus

margo supra/infraorbitalis

caput mandibulae

os zygomaticum

proc. mastoideus

protuberantia occipitalis externa

 

A nyak ventralis részén a következő képletek tapinthatók:

1. mandibula

2. os hyoideum

4. cartilago thyroidea

5. cartilago cricoidea

6. trachea

7. manubrium sterni

8. clavicula

Tartalomjegyzék

• Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolóhallgatók számára
• Impresszum
• chevron_right1. A mellkasfal, mellüreg regionális anatómiája
  • 1.1. A mellkas csontos vázának képletei
  • 1.2. Bordaközti térség
  • 1.3. A mellüreg összeköttetései
  • 1.4. Pulmo
  • 1.5. Mediastinum
  • 1.6. Trachea
  • 1.7. A mediastinum anterius képletei
  • 1.8. A mediastinum posterius képletei
  • 1.9. Klinikai vonatkozás: A mellkasfal tapintható képletei ventrálisan
  • 1.10. Klinikai vonatkozás: Tájékozódási vonalak
  • 1.11. Klnikai vonatkozás: A szív hallgatózási pontjai
  • 1.12. Klinikai vonatkozás: A szív röntgenárnyéka
• chevron_right2. A hasfal, hasüreg regionális anatómiája
  • 1.1. A hasüreg falát alkotó csontos és izmos képletei
  • 2.2. Klinikai vonatkozás: A hasüreg felosztása
  • 2.3. A hashártya által létrehozott hashártyaképletek
  • 2.4. A hasüreg szerveinek regionális anatómiája
  • 2.5. A retroperitoneum szervei
  • 2.6. Klinikai vonatkozás: Tájékozódási vonalak
• chevron_right3. A fej, nyak regionális anatómiája
  • 3.1. A koponya a klinikai anatómia szempontjából legfontosabb csontjai
  • 3.2. A koponyalap képletei és összeköttetései
  • 3.3. Az agyvelő anatómiája a kiterjesztett hatáskörű ápolói gyakorlat szempontjából
  • 3.4. Az arckoponya üregei és a benne foglalt szervek
  • 3.5. A nyak anatómiája a kiterjesztett hatáskörű ápolói gyakorlat szempontjából
• chevron_right4. A felső végtag regionális anatómiája
  • 4.1. A felső végtag csontos vázának képletei
  • 4.2. A felső végtag régióinak alkotásában jelentőséggel bíró izmok
  • 4.3. A felső végtag régiói
  • 4.4. A felső végtag neurovascularis képletei
• chevron_right5. Az alsó végtag regionális anatómiája
  • 5.1. Az alsó végtag csontos vázának képletei
  • 5.2. Az alsó végtag régióinak alkotásában jelentőséggel bíró izmok
  • 5.3. Az alsó végtag régiói
  • 5.4. Az alsó végtag neurovascularis képletei
• chevron_right6. A medence, medenceüreg regionális anatómiája
  • 6.1. A medence csontos-szalagos-izmos elemei
  • 6.2. A medence üregének összeköttetései
  • 6.3. A gát felépítése
  • 6.4. A pelvis minor gastrointestinalis szervei
  • 6.5. A pelvis minor uropoeticus szervei
  • 6.6. A pelvis minorban található genitalis szervek
  • 6.7. A pelvis minor neurovaszkularis képletei

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 209 9

A biztos szakmai tudás egyik legfontosabb alapja annak megértése, hol helyezkednek el az emberi test szervei, képletei, hogyan viszonyulnak egymáshoz, és miként azonosíthatók a betegvizsgálat során. A Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolók számára ezt a szemléletet helyezi középpontba: az alapképzésben megszerzett anatómiai ismeretekre építve mutatja be a szervek, erek, idegek és más anatómiai képletek térbeli kapcsolatait. A könyv a mellkas, a has, a fej és nyak, a végtagok, valamint a medence regionális anatómiáját a klinikai gyakorlat szempontjából fontos összefüggésekkel együtt tárgyalja. Ez a tudás nélkülözhetetlen a betegvizsgálat, a diagnosztikai és terápiás beavatkozások megértéséhez, és biztos alapot teremt a klinikai tárgyak elsajátításához. A számos szemléltető ábra és klinikai vonatkozás abban segít, hogy az anatómia ne csupán megtanulandó képletek sokasága, hanem a betegellátásban használható tudás legyen. A könyv így hidat teremt az anatómiai alapismeretek és a mindennapi ápolói, mentőtiszti és klinikai gondolkodás között.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-regionalis-anatomia-kiterjesztett-hataskoru-apolohallgatok-szamara//