Kovács Éva

Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolóhallgatók számára


4.3. A felső végtag régiói

 
A kiterjesztett hatáskörű ápolói gyakorlat szempontjából a következő felső végtagi régióknak van jelentősége:
  • fossa axillaris
  • fossa infraclavicularis
  • sulcus deltoideopectoralis
  • sulcus bicipitalis medialis
  • fossa cubiti
  • canalis carpi
  • fossa (foveola) radialis
 
A következőkben ezeket a régiókat egyenként tárgyaljuk.
 
Fossa axillaris
A fossa axillaris a nyak és a felső végtag területét összekötő átjáró, amelyen keresztül fontos neurovascularis képletek haladnak át a két terület között.
 
Az articularis humeri alatt, a felkar medialis és a mellkas lateralis oldala közti térség, amelynek alakja enyhén abdukált kartartás mellett négyoldalú piramisnak felel meg. Alapját a kissé behúzódott hónaljbőr jelenti. Csúcsa a clavicula középső harmada illetve a hiatus scaleni felé mutat.
 
 
Határait azok az izmok jelentik, amelyek ebben a magasságban húzódnak a törzsről, a mellkasról, valamint a lapockáról a humerusra. Ventralis határát a m. pectoralis major és minor, dorsalis határát a m. teres major, a m. latissimus dorsi, a m. serratus anterior, valamint a m. subscapularis adja. Ezen izmok alsó szélei ventrálisan az elülső, dorsalisan a hátsó hónaljredőként válnak láthatóvá és tapinthatóvá.
A fossa axillaris medialis határa a felső 5 borda, a hozzájuk tartozó intercostalis térség, valamint a bordákon hátrafelé húzódó m. serratus anterior. A lateralis határa a humerus medialis felszínének felel meg.
 
4.2. ábra. Fossa axillaris (horisontalis metszet)
1. scapula; 2. humerus; 3. borda; 4. m. subscapularis; 5. m. latissimus dorsi és m. teres major; 6. m. serratus anterior; 7. m. pectoralis minor; 8. m. pectoralis major; 9. sulcus intertubercularis
 
A fossa axillarist zsírszövet tölti ki, obez személyeknél olyan mennyiségben, hogy az alapja nem húzódik be, és a hónaljredők sem rajzolódnak ki élesen.
Ebbe a zsírszövetbe a következő képletek vannak beágyazva:
  • a m. biceps brachii és a m. coracobrachialis inai, amelyek a fossa axillaris leglateralisabb képletei. A scapuláról való eredésük után áthaladnak a fossa axillarison, hogy elérjék distalis tapadásukat.
  • axillaris, amely az inaktól medialisan található. A fossában a plexus brachialis fasciculusai veszik körül,
  • v. axillaris, a fossa legmedialisabb tagja,
  • ezeken kívül az axillaris regionális nyirokcsomók vannak a fossában, amelyek elhelyezkedését és drenálási területüket a későbbiekben tárgyaljuk.
 
A fossa axillaris számos irányba számos nyíláson keresztül összeköttetésben van:
  • felfelé proximal felé a hiatus scalenin keresztül a nyakkal majd a mellüreggel van összeköttetésben,
  • az alapja közvetlenül a szabad felső végtag felé vezet,
  • dorsalisan a válltájék és a felkar hátsó részével áll összeköttetésben, a lateralis hónaljrésen keresztül,
  • ventral felé a fossa infraclavicularissal van kapcsolatban.
 
Hiatus scaleni
A hiatus scaleni a C3-C6 csigolyák processus transversusairól eredő, majd az 1. bordán tapadó m. scalenus anterior és medius által közrefogott lefele fordított V-alakú rés, amelyen az a. subclavia és a plexus brachialis bújik át a mellüregből a nyakra, hogy ezt követően a clavicula és az 1. borda között továbbhaladjanak a fossa axillarisba.
 
4.3. ábra. Hiatus scaleni (elölnézet)
1. clavicula; 2. első borda; 3. második borda; 4. m. scalenus anterior; 5. m. scalenus medius; 6. a. subclavia; 7. plexus brachialis; 8. v. subclavia
 
Lateralis hónaljrés
A lateralis hónlajrés a m. teres minor, major, a m. triceps brachii hosszú feje valamint a humerus által közrefogott négyszög alakú nyílás, amelyen keresztül a fossa axillarisban eredő n. axillaris hátrafelé kanyarodva elhagyja a fossát.
 
Fossa infraclavicularis
A fossa infraclavicularis egy sekély gödör a mellkasfal síkjából enyhén ventral felé kiemelkedő váll, valamint a mellkasfal között. Distal felé egy ferde lefutású barázdában, a sulcus deltoideopectoralisbn folytatódik. Ez utóbbi felső határát a m. pectoralis major alsó széle, alsó hatáárát a m. deltoideus felső széle jelenti. A sulcusnak megfelelően ömlik a v. cephalica a v. axillarisba.
 
4.4. ábra. Sulcus deltoideopectoralis (elölnézet)
1. m. pectoralis major; 2. m. deltoideus; 3. v. cephalica
 
Sulcus bicipitalis medialis
A sulcus bicipitalis medialis a felkar medialis oldalán a m. biceps brachii és a m. triceps brachii medialis szélei közötti barázda. Ebben húzódik az a. brachialis distal felé, a v. brachialis proximal felé, két ideg, a n. medianus és a n. ulnaris társaságában.
 
Fossa cubiti
A fossa cubiti a felső végtag ventralis oldalán a felkarizmok és alkarizmok által közrefogott, lefelé tekintő csúcsú háromszög alakú mélyedés.
Felső határát az epicondylus medialis és lateralis humerit összekötő képzeletbeli vonalnak felel fel. Medialis határát az epicondylus medialisról eredő alkarflexorok izomhasa, elsősorban a m. pronator teres alkotja. Lateralisan az epicondylus lateralisról eredő alkarextensorok izomhasa, elsősorban a m. brachioradialis határolja. Alapját két izom, lateralisan a m. supinator, medialisan a m. brachialis adja.
 
4.5. ábra. Fossa cubiti (elölnézet)
1. m. pronator teres; 2. m. brachioradialis; 3. m. biceps brachii
 
A fossa cubitin haladnak át a felkar és az alkar között futó képletek. A leglateralisabb képlet a n. radialis, amely a m. brachioradialis alatt kanyarodva jut a fossa cubitibe. Itt oszlik két végágára, a ramus superficialisra és a ramus profundusra.
A n. radialistól medialisan tapintható a m. biceps brachii ina, amely a tuberositas radiin való tapadása felé haladva nagyjából felezi a fossa cubitit.
Tőle medialisan lüktet az a. brachialis, amely a fossa cubiti lefelé néző csúcsánál oszlik két végágára, az a. radialisra és az a. ulnarisra.
A legmedialisabban, a mélyben, a m. pronator teres állományába ágyazottan található a n. medianus, mely az alkarflexorok nagy részét ellátja.
 
Canalis carpi
A canalis carpi a kéztőcsontok magasságában, volarisan fekvő csontos-szalagos csatorna. A proximalis és a distalis kéztőcsontok egy csontvályút hoznak létre azáltal, hogy két irányben (mediolateralis és anteroposterior irányban) rendeződve egy palmar felől mélyülő ívet alkotnak. Az ív felett kifeszülő ligamentum carpi transversum (vagy retinaculum flexorum) a csontvályút csatornává egészíti ki. A csatornában a m. flexor digitorum superficialis, valamint profundus, továbbá a m. flexor pollicis longus, és a n. medianus halad az alkarról a tenyérre.
 
4.6. ábra. Calanis carpi átmetszete
1. proximalis kéztőcsontsor; 2. distalis kéztőcsontsor; 3. ligamentum carpi transversum
 
Foveola radialis
A foveola radialis egy háromszög alakú mélyedés a kéztőcsontok vonalában, dorsolateralisan. A mélyedést a m. abductor pollicis longus, a m extensor pollicis brevis és longus fogja közre. Így a hüvelykujj extendált és abdukált helyzetében jól kirajzolódik. A fenekét a lateralis kéztőcsontok, az os. scaphoideum és az os triquetrum adja. A foveola radialist ferdén keresztezve halad distál felé az a. radialis. Ugyancsak ferdén halad át a n. radialis felületes ága. Továbbá, a kézhát vénás fonatából összeszedődve itt alakul ki a v. cephalica, mely ugyancsak ferdén subcutan áthaladva a foveola radialison a processus styloideus radiitől dorsalisan kanyarodik fel az alkarra.
 
4.7. ábra. Foveola radialis
1. m. abductor pollicis longus ina; 2. a m extensor pollicis brevis ina; 3. m. extensor pollicis longus ina; 4. os scaphoideum

Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolóhallgatók számára

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 209 9

A biztos szakmai tudás egyik legfontosabb alapja annak megértése, hol helyezkednek el az emberi test szervei, képletei, hogyan viszonyulnak egymáshoz, és miként azonosíthatók a betegvizsgálat során. A Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolók számára ezt a szemléletet helyezi középpontba: az alapképzésben megszerzett anatómiai ismeretekre építve mutatja be a szervek, erek, idegek és más anatómiai képletek térbeli kapcsolatait. A könyv a mellkas, a has, a fej és nyak, a végtagok, valamint a medence regionális anatómiáját a klinikai gyakorlat szempontjából fontos összefüggésekkel együtt tárgyalja. Ez a tudás nélkülözhetetlen a betegvizsgálat, a diagnosztikai és terápiás beavatkozások megértéséhez, és biztos alapot teremt a klinikai tárgyak elsajátításához. A számos szemléltető ábra és klinikai vonatkozás abban segít, hogy az anatómia ne csupán megtanulandó képletek sokasága, hanem a betegellátásban használható tudás legyen. A könyv így hidat teremt az anatómiai alapismeretek és a mindennapi ápolói, mentőtiszti és klinikai gondolkodás között.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-regionalis-anatomia-kiterjesztett-hataskoru-apolohallgatok-szamara//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave