Kovács Éva

Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolóhallgatók számára


4.4. A felső végtag neurovascularis képletei

 
A felső végtag arteriás keringése
A felső végtagot az a. axillaris és ágrendszere látja el friss vérrel. Az a. axillaris az a. subclavia közvetlen folytatása. Az a. subclavia a hiatus scalenin átbújva a mellüregből a nyakra jut, majd onnan a clavicula alatt továbbhalad a fossa axillarisba. Innentől nevezzük a. axillarisnak. A fossa axillarisban a m. pectoralis minor alatt két fontos ágat ad, az a. circumflexa humeri anteriort és posteriort, amelyek a humerus sebészi nyakát körbeölelve anasztamozist alkotnak és ellátják a humerus proximalis végét, valamint a vállízületet. Az ágak leadását követően a m. teres major alsó szélét keresztezve kanyarodik a felkarra. Tehát a clavicula és a hátsó hónaljredő közti szakasza az a. axillaris, ami a felkarra jutva a. brachialis néven halad tovább. A m. terestől distalisan ágazik belőle az a. profunda brachii, amely a humerus dorsalis felszínén a sulcus nervi radialisba belefeküdve halad distal felé, miközben ellátja a kar dorzális strukturáit. Az a. brachialis a felkaron a sulcus bicipitalis medialisba belefeküdve jut a fossa cubitibe, amin a m. biceps brachiitől medialisan halad át. A fossa cubiti alsó csúcsán oszlik két végágára, az a. radialisra, amely lateralisan, és az a. ulnarisra, amely medialisan húzódik distal felé. A tenyérre jutva két ív alakú anastomózist alkotnak: az arcus palmaris superficialist és profundust, amelyekből az ujjakat ellátó erek erednek.
 
4.8. ábra. A felső végtag artériái
1. a. subclavia; 2. a. axillaris; 3. a. circumflexa humeri anterior et posterior; 4. a. brachialis; 5. a. radialis; 6. a. ulnaris; 7. arcus palmaris superficialis et profundus
 
A felső végtag vénás keringése
A felső végtagon két, egymással összefüggő vénás rendszert különböztetünk meg. A mélyvénás rendszer az izmok között az azonos nevű arteriákat kísérik párosan. A könyökhajlatban v. brachialissá egyesülnek. A v. brachialis a sulcus bicipitalis medialisban fut proximal felé, a fossa axilarisban medialisan halad, a clavicula alatt, az 1. borda felett, a m. scalenus anterior előtt kanyarodik a mellüregbe, ahol v. subclaviaként halad tovább.
A felületes vénás rendszer a bőr és a fascia között helyezkedik el. A kézhát vénás fonatából az alkarra érve két vénás törzs keletkezik:
  • a v. cephalica a processus styloideus radiitől dorsalisan, a foveola radialist ferdén keresztezve kanyarodik az alkarra. Az alkaron és a felkaron lateralisan ascendál, majd a clavicula alatt, a sulcus deltoideopectoralisnál ömlik a v. axillarisba.
  • a v. basilica az alkaron és a felkaron medialisan ascendál. A felkaron a sulcus bicipitalis medialisba fekszik bele. A felkar középmagasságában átfúrja a fasciát, és beleömlik a v. brachialisba.
 
A felső végtag nyirokelvezetése
 
A felső végtag nyirokerei három regionális nyirokcsomócsoporton szűrődnek át.
  • a supratrochlearis,
  • az axillaris,
  • az infraclavicularis regionális nyirokcsomókon.
 
A supratrochlearis nyirokcsomók az epicondylis medialis humeri fölött helyezkednek el. Az alkar és a kéz medialis oldalát drenálják.
 
Az axillaris regionális nyirolcsomók 6 csoportba rendeződnek:
  • ventralis
  • dorsalis
  • lateralis
  • centralis
  • apicalis
  • infraclavicularis csoportba.
 
4.9. ábra. Axillaris nyirocsomócsoportok: A. Sematikus ábrázolásban; B. Elhelyezkedésük
1. nodi lymphatici axillares pectorales (ventrales); 2. nodi lymphatici axillares subscapulares (dorsales); 3. nodi lymphatici axillares laterales; 4. nodi lymphatici axillares centrales; 5. nodi lymphatici axillares apicales; 6. nodi lymphatici infraclaviculares; 7. nodi lymphatici supracondylares
 
A ventralis nyirokcsomók a m. pect. major alsó széle mögött helyezkednek el. Elhelyezkedésük miatt a pectoralis nyirokcsomó elnevezés is használatos. Az emlő laterális kvadránsait, valamint az anterolaterális testfalat drenálják a köldök fölötti magasságban.
A dorsalis nyiorkcsomók a m. subscapularistól ventralisan csoportosulnak. Elhelyezkedésük miatt a subscapularis nyirokcsomó elnevezés is használatos. A hátsó testfalat drenálják a crista iliaca fölötti magasságban.
A lateralis nyirokcsomók a v. axillaris mediális oldala mentén sorakoznak. A felső végtagot drenálják a lateralis oldal kivételével.
A centralis nyirokcsomók az axillaris zsírszövetbe ágyazva a fossa axillaris előlső és hátsó fala között a mélyben helyezkednek el. Az előző három nyirokcsomóból fogadják a nyirokereket.
Az apicalis nyirokcsomók a fossa axillaris csúcsánál vannak, az előző nyirokcsomókból fogadják a nyirkot.
Az infraclavicularis nyirokcsomók a calvicula alatt, a sulcus deltoideopectoralisban csoportosulnak. A kéz, alkar, felkar lateralis oldalát drenálják.
 
Klinikai vonatkozás: A nyirokcsomók vizsgálata
Az álló vagy ülő helyzetű beteget arra kérjük, hogy a vizsgálat oldalának kezét tegye csípőre, és toljon a medencecsontja felé (az erőteljes abdukció kiemeli a fossa axillaris ventralis és dorsalis falát, és köztük mélyre betapinthatnak a vizsgáló ujjai:
  • A ventralis nyirokcsomók vizsgálatához a vizsgáló ujjai nyomjanak előre a m. pectoralis major hátsó felszínéhez.
  • A hátsó nyirokcsomók vizsgálatához a vizsgáló ujjai nyomjanak hátra a fossa axillaris hátsó falát adó m. latissimus dorsi ventralis felszínéhez.
  • A lateralis nyirokcsomók vizsgálatához a vizsgáló ujjai nyomjanak lateral felé, a v. axillaris medialis oldalára, ahol az a. brachialis lüktetését is érezni lehet.
  • A centralis nyirokcsomók vizsgálatához a vizsgáló ujjai nyomjanak mélyre felfelé a fossa axillaris elülső és hátsó fala között.
 
Az apicalis nyirokcsomóka vizsgálatához a beteg karja ellazítva lógjon a teste mellett, a vizsgáló ujjai a fossa axillarisba magasan felnyomva csak akkor érzik az apicalis nyirokcsomókat, ha azok meg vannak nagyobbodva.
 
A felső végtag idegrendszeri képletei
A felső végtagot a plexus brachialisból eredő idegek innerválják. A plexus brachialist a C5-Th1 gerincvelői szegmentumból eredő n. spinalisok ventrális ágai alkotják. A plexus brachialis a nyakon alakul ki, majd az 1. borda felett a hiatus sclanin át jut a fossa axillarisba. Itt a rostjai többször átrendeződnek, majd a fossa axillarist már a plexusból eredő felső végtagi idegek hagyják el, amelyek közül a fontosabbak a következők:
  • n. axillaris,
  • n. musculocutaneus,
  • n. radialis,
  • n. medianus,
  • n. ulnaris.
 
A n. axillaris a lateralis hónaljrésen hagyja el a fossa axillarist, majd a collum chirurgicumot megkerülve a m. deltoideus alatt ágazódik el. Ágai ellátják motorosan a m. deltoideust és a m. teres minort, érzően a válltájékot és a felkar laterális oldalát.
 
A n. musculocutaneus átfúrva a m. coracobrachialist, a felkarflexorok közt fut disztál felé. A könyökhajlatban lateralisan felületessé válik, majd a v. cephalica mentén húzódik a kéztőig. Ágai ellátják motorosan a felkarflexorokat, érzően az alkar laterális oldalát.
 
A n. radialis a humerus sulcus nervi radialisában laterális oldalra kanyarodik. A fossa cubitit elérve annak lateralis tagjaként található. A fossában két végágra oszlik: a ramus superficialis az alkar extenzorai közt fut a kéztőig, a ramus profundus az a. radialis mentén descendál, majd a foveola radialist ferdén keresztezve jut a kézhátra. Ágai ellátják motorosan a kar összes extenzor izmát, érzően a felkar és az alkar dorsalis oldalát, valamint a kézhátat.
 
A n. ulnaris a felkar mediális oldalán a sulcus bicipitalis medialisban halad distal fel az a. brachialis, a n. medianus társaságában. Az epicondylus medialis humerit alulról megkerülve előre jut. Az alkarflexorok közt halad a tenyérre. Ágai ellátják motorosan az alkarflexorok többségét, a hypothenar és a mesothenar izmait, érzően a kéz ulnaris oldalát.
 
A n. medianus a felkar medialis oldalán a sulcus bicipitalis medialisban descendál, a fossa cubiti medialis képlete, majd a canalis carpin keresztülhaladva jut a tenyérre. Ágai ellátnak motorosan néhány alkarflexort, érzően a kéz radialis oldalát.
 
Klinikai vonatkozás
Három idegnek a humerushoz való viszonyát kell megemlíteni
a n. axillaris a collum chirurgicum humerit kerüli meg,
a n. radialis a humerus diaphysisénak dorsalis oldalát ferdén keresztezve descendál,
a n. unlaris a humerus distalis epiphysisének medialis oldalán az epicondylis medialist alulról megkerüli meg.
A humerus fenti területeinek sérülése az említett idegek sérülését vonhatja maga után.
 
4.10. ábra. Csontközeli idegek (elölnézet)
1. n. axillaris; 2. n. radialis; 3. n. ulnaris
 
Klinikai vonatkozás: Innervációs mintázat
Az innervációs mintázat ismeretében az egyes bőrterületek érzésvizsgálatából és az egyes izomcsoportok motoros vizsgálatából annak a gerincvelői szegmentumnak az integritására lehet következtetni, amelyből az adott ideg rostjai erednek.
 
A következő táblázat a felső végtagi dermatómák és a megfelelő gerincvelői szegmentum viszonyát foglalja össze:
 
A vizsgált dermatoma területe
A dermatómáért elsősorban felelős gerincvelői szegmentum
kar: lateralis
C5
thenar
C6
II. mesothenar
C7
hypothenar
C8
könyök medialis
Th1
 
4.11. ábra. A felső végtag dermatómatérképe
 
A dermatomákhoz hasonlóan az egyes miotómák vizsgálata alapján is a miotóm innervációjáért felelős gerincvelői szegmentum épségéról kapunk képet:
 
A vizsgált miotóm izomzatának funkciója
Az izomzat innerválásáért elsősorban felelős gerincvelői szegmentum
váll abductio
C5
könyök flexio
C6
könyök extensio
C7
ujjak flexio
C8
ujjak (II-IV)
abductio, adductio
Th1
 
Az ínreflexek vizsgálata alapján is az innerváció épségét tesztelhetjük:
 
A biceps reflex elsősorban a C5, a brachioradialis reflex a C6, a triceps reflex a C7 gerincvelői szegmentum épségét teszteli.
 
Klinikai vonatkozás: A felső végtag artériáinak tapintási pontjai
A felső végtag arteriái a következő pontokon válnak tapinthatókká:
Az a. axillaris fossa axillarisban a hátsó hónaljredőtől ventralisan, a m. teres major előtt.
Az a. brachialis két helyen tapintható: a sulcus bicipitalis medialisban a humerushoz nyomva tapintható, valamint a fossa cubitiben a m. biceps brachiitől medialisan tapintható.
Az a. radialis is két helyen tapintható: egyrészt a radius distalis epiphysisén, másrészt a foveola radialisban a m. extensor pollicis longus és a m. abductor pollicis longus között.
Az a. ulnaris az os pisiforme csonttól lateralisan tapintható.

Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolóhallgatók számára

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 209 9

A biztos szakmai tudás egyik legfontosabb alapja annak megértése, hol helyezkednek el az emberi test szervei, képletei, hogyan viszonyulnak egymáshoz, és miként azonosíthatók a betegvizsgálat során. A Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolók számára ezt a szemléletet helyezi középpontba: az alapképzésben megszerzett anatómiai ismeretekre építve mutatja be a szervek, erek, idegek és más anatómiai képletek térbeli kapcsolatait. A könyv a mellkas, a has, a fej és nyak, a végtagok, valamint a medence regionális anatómiáját a klinikai gyakorlat szempontjából fontos összefüggésekkel együtt tárgyalja. Ez a tudás nélkülözhetetlen a betegvizsgálat, a diagnosztikai és terápiás beavatkozások megértéséhez, és biztos alapot teremt a klinikai tárgyak elsajátításához. A számos szemléltető ábra és klinikai vonatkozás abban segít, hogy az anatómia ne csupán megtanulandó képletek sokasága, hanem a betegellátásban használható tudás legyen. A könyv így hidat teremt az anatómiai alapismeretek és a mindennapi ápolói, mentőtiszti és klinikai gondolkodás között.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-regionalis-anatomia-kiterjesztett-hataskoru-apolohallgatok-szamara//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave