Kovács Éva

Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolóhallgatók számára


5.3. Az alsó végtag régiói

A medencéből az alsó végtagra átvezető nyílásokat a medence részben részletesen tárgyaltuk. A négy nyílás a következő:
  • canalis obturatorius,
  • foramen ischiadicum majus,
  • foramen ischiadicum minus,
  • hiatus subinguinalis.
 
5.1. ábra. A medence és az alsó végtag közötti átjárók (elülnézet)
1. os coxae; 2. sacrum; 3. ligamentum inguinale; 4. foramen ischiadicum majus; 5. foramen ischiadicum minus; 6. hiatus subinguinalis
 
5.2. ábra. A medence és az alsó végtag közötti átjárók (hátulnézet)
1. os coxae; 2. sacrum; 3. ligamentum sacrotuberale; 4. ligamentum sacrospinale; 5. m. piriformis; 6. hiatus suprapiriformis; 7. hiatus infrapiriformis
 
A továbbiakban a combon, a lábszáron és a lábon található régók leírását találhatjuk.
A kiterjesztett hatáskörű ápolói gyakorlat szempontjából a következő alsó végtagi régióknak van jelentősége:
  • trigonum femorale,
  • canalis femoralis,
  • canalis adductorius,
  • fossa poplitea,
  • regio malleolaris.
 
Trigonum femorale
A trigonum femorale a comb anteromedialis oldalán egy háromszög alakú enyhén besüllyedő terület, ahol az alsó végtagra futó, alább részletezett neurovascularis képletek könnyen elérhetővé válnak.
A háromszög felső határát a ligamentum inquinale jelenti. Medialisan a m. adductor longus, lateralisan a m. sartorius határolja.
Ventral felől a combizmokat borító kötőszövetes pólya, a fascia lata fedi, dorsal felől az alapját a m. iliopsoas, a m. pectineus és a m. adductor longus formálja.
 
A trigonum femorale-ban elérhető képletek a következők:
  • n. femoralis,
  • femoralis,
  • v. femoralis,
  • canalis femoralis,
 
Az első három képletről a későbbiekben a neurovascularis képletek leírásánál lesz szó.
 
Canalis femoralis
A canalis femoralis a trigonum femorale területén, a comb medialis oldalán egy 1,3 cm hosszúságú ék alakú virtuális rés. Medialisan a m. pectineus, lateralisan a v. femoralis, ventralisan pedig a fascia lata határolja.
Nyirokcsomókat és laza rostos kötőszövetet tartalmaz.
 
Canalis adductorius
Egy keskeny ék alakú csatorna, amely a trigonum femorale csúcsától 15 cm hosszúságban húzódik distal felé. Ventralisan a m. sartorius, lateralisan a m. vastus lateralis, dorsalisan pedig a m. adductor longus és a m. adductor magnus alsó részei határolják.
A csatorna a következő strukturákat vezeti a comb ventralis és a lábszár dorsalis oldala között:
  • femoralis, amelyet a combról a fossa popliteába vezet, ahol a. popliteaként jelenik meg,
  • v. femoralis, amely a fossa popliteából a. popliteaként bújuk előre a combra,
  • n. saphenus, amely a n. femoralis végága.
 
Fossa poplitea
A fossa poplitea egy rombus alakú terület a térd dorsalis oldalán.
Proximalisan, medialisan a m. semimembranosus, lateralisan a m. biceps femoris határolja. Distalisan, medialisan és lateralisan a m. gastrocnemius medialis és lateralis feje jelenti a határt.
Fenekét a térdízületi tok hátsó felszíne, tetejét a fascia lata és a bőr adja.
Medialtól lateral felé sorakozva, a következő fontos képleteket vezeti a comb és a lábszár között:
  • n. peroneus communis,
  • n. tibialis,
  • v. poplitea,
  • poplitea.
 
5.3. ábra. Fossa poplitea és képletei
1. m. biceps femoris; 2. m. semitendinosus és m. semimembranosus; 3. m. gastrocnemius medialis; 4. m. gastrocnemius lateralis; 5. n. peroneus communis; 6. n. tibialis; 7. v. poplitea; 8. a. poplitea
 
A n. peroneus communis és a n. tibialis helyezkednek el a legfelületesebben. Mindkettő a n. ischiadicus ága. A n. peroneus communis a m. biceps femoris inát követve felületesen fut a fossa poplitea lateralis szélén, n. tibialis pedig dorsalisan függőlegesen halad a fossa poplitea-ban. Mindkét idegnek a lábszáron való további lefutását később részletezzük. Az idegektől medialisan és mélyebben található a v. poplitea, amelybe itt, a fossa poplitea területén ömlik bele a v. saphena parva.
A fossa popliea legmedialisabb és legmélyebb struktúrája az a. poplitea, amely az a. femoralis közvetlen folytatása. A fossa popliteán áthaladva, annak alsó csúcsában két ágra válik, az a. tibialis anteriorra és posteriorra, amelyek további lefutását később részletezzük.
A fossa poplitea-ban az előbb említett képleteken kívól számos nyirokcsomó is található a v. poplitea mentén sorakozva.
 
Regio malleolaris
A regio malleolaris az a terület, ahol erek idegek és inak kanyarodnak a lábszárról a lábra. A könnyen kitapintható csontos referenciapontok a malleolusok és a tuber calcanei.
A malleolus medialis a tibia, míg a malleolus lateralis a fibula distal felé nyúló nyúlványa.
 
A regio malleolaris medialis területén a következő képletek kanyarodnak a lábra.
A malleolustól ventrálisan kanyarodó képletek felületesen, közvetlenül a bőr alatt futnak:
  • n. saphenus, amely a n. femoralis végága,
  • v. saphena magna, amely a láb vénás fonatából keletkező felületes véna,
 
A malleolus mögött elhelyezkedő képletek mélyebben, egy, a malleolus medialis és a calcaneus között kifeszülő kötőszövetes membrán (retinaculum flexorum) alatt kanyarodnak a lábra, egymás mögött és egymás alatt a következő sorrendben:
  • m. tibialis posterior ina,
  • m. flexor digitorum longus ina,
  • m. tibialis posterior,
  • n. tibialis,
  • m. flexor hallucis longus ina.
 
A regio malleolaris lateralis csak dorsalisan futó képleteket tartalmaz, amelyeket a malleolus lateralis és a calcaneus között kifeszülő kötőszövetes membrán felületes és mély csoportra oszt.
A felületes csoport tagjaként a n. suralis és a v. saphena parva fut.
Mélyen pedig a m. peroneus longus és brevis ina kanyarodik a lábra.
 
A dorsum pedis területe is fontos neurovascularis képletek lábra jutásának helye, amelyek a következők:
  • m. tibialis anterior ina,
  • m. extensor hallucis longus ina,
  • dorsalis pedis,
  • n. peroneus profundus,
  • m. extensor digitorum longus ina,
  • m. peroneus tertius.
 
Kiterjesztett hatáskörű ápoló számára az a. dorsalis pedis lefutásának van klinikai jelentősége, amely a m. extensor hallucis longus ina, valamint a m. extensor digitorum longusnak a II. ujjhoz futó ina között hosszirányban elhelyezett ujjbegyekkel jól tapintható.
 
5.4. ábra. Dorsum pedis
1. m. extensor hallucis longus ina; 2. m. extensor digitorum longusnak a II. ujjhoz futó ina; 3. arteria dorsalis pedis

Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolóhallgatók számára

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 209 9

A biztos szakmai tudás egyik legfontosabb alapja annak megértése, hol helyezkednek el az emberi test szervei, képletei, hogyan viszonyulnak egymáshoz, és miként azonosíthatók a betegvizsgálat során. A Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolók számára ezt a szemléletet helyezi középpontba: az alapképzésben megszerzett anatómiai ismeretekre építve mutatja be a szervek, erek, idegek és más anatómiai képletek térbeli kapcsolatait. A könyv a mellkas, a has, a fej és nyak, a végtagok, valamint a medence regionális anatómiáját a klinikai gyakorlat szempontjából fontos összefüggésekkel együtt tárgyalja. Ez a tudás nélkülözhetetlen a betegvizsgálat, a diagnosztikai és terápiás beavatkozások megértéséhez, és biztos alapot teremt a klinikai tárgyak elsajátításához. A számos szemléltető ábra és klinikai vonatkozás abban segít, hogy az anatómia ne csupán megtanulandó képletek sokasága, hanem a betegellátásban használható tudás legyen. A könyv így hidat teremt az anatómiai alapismeretek és a mindennapi ápolói, mentőtiszti és klinikai gondolkodás között.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-regionalis-anatomia-kiterjesztett-hataskoru-apolohallgatok-szamara//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave