1.1. A mellkas csontos vázának képletei

 

A thoraxot a sternum, a thoracalis csigolyák és a bordák alkotják.

 

Sternum

A sternum lapos csont, melynek 3 részét különböztetjük meg:

1. A felső része a manubrium sterni. Ennek felső peremén egy ív alakú bevágás, az incisura jugularis, ettől kétoldalra az insicura clavicularisok találhatók. Ez utóbbihoz a cavicula mediális vége ízesül.
2. A manubiumhoz synchondosissal kapcsolódik a corpus sterni. Ez a kapcsolódás egy ventrál felé kiemelkedő szögletet (angulus sterni Ludovici) okoz, mely közvetlenül a bőr alatt, egy harántul futó kiemelkedésként tapintható.
3. A sternum alsó része, a processus xiphoideus, melynek caudalis vége kettős. A corpus és a processus xiphoideus kezdetben hyalinporcos synchondrosissal kapcsolódik, amely felnőttkorra elcsontosodik.

 

Sagittalis síkú képalkotók elemzésénél hasznos információ lehet, hogy az incisura jugularis a Th2 csigolya, az angulus sterni Ludovici a Th4 csigolya, míg a processus xiphoideus és a corpus sterni találkozása a Th9 csigolya magasságába esik.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1414rakas_32/#m1414rakas_32 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1414rakas_32/#m1414rakas_32)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1414rakas_32/#m1414rakas_32)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

1.1. ábra. Mellüreg mediansagittalis metszete

1. incisura jugularis; 2. angulus sterni Ludovici; 3. manubrium sterni; 4. corpus sterni; 5. processus xyphoideus; 6. diaphragma; 7. cor; 8. arcus aortae; 9. aorta descendens

 

Bordák

A bordák lapos csontok, amelyek a tér mindhárom irányában görbültek. Ez az alak teszi lehetővé, hogy a bordák mozgása a mellüreg térfogatának mind frontalis, mind sagittalis síkú változását eredményezi.

A bordák felső széle sima, lekerekített, alsó széle elvékonyodott, éles. A bordákon három rész különböztethető meg: 1) a hátsó részén a feje (caput costae), amely elvékonyodva adja a 2) nyakat (collum costae), 3) míg a borda ventrális, ívben görbülő része a borda teste (corpus costae). A collum és a corpus találkozásánál van egy hátrafelé irányuló kiemelkedés, a bordagumó (tuberculum costae). A borda belső felszínén, az alsó éle mentén barázda húzódik végig (sulcus costae).

A 12 pár borda elől a sternummal, hátul a hátcsigolyákkal kapcsolódik. A bordákat a sternumhoz való kapcsolódása alapján osztjuk fel a következőképpen:

• van 7 pár valódi borda (costa vera), amelyek synchondrosissal közvetlenül kapcsolódnak a sternumhoz,
• van 3 pár álborda (costa spuria), amelyek szintén synchondrosissal, de közvetetten kapcsolódnak a sternumhoz oly módon, hogy porccal a felső szomszédos bordához, majd végül a 7. bodra közvetítésével a sternumhoz kapcsolódnak. A fenti módon jön létre az a porcos bordaív (arcus costalis), amely a test jól tapintható fontos tájékozódási pontja.
• a két alsó borda a lengőborda (costa fluctuantis), amelyek nem rögzülnek sehogy sem a sternumhoz, hanem a hasizmok állományába vannak beágyazva.

 

Általánosságban, egy adott borda két szomszédos hátcsigolyával ízesül: a számban neki megfelelő számozású hátcsigolyával, valamint a felette lévő hátcsigolyával, létrehozva az articulation costovertebralist.

A hátcsigolyákhoz való ízesüléshez a bordákon ízfelszíneket találnuk. A bordafejen egy csontperemmel (crista capitis costae) elválasztott felső ízfelszín (facies articularis capitis costae superior) és alsó ízfelszín (facies articularis capitis inferior), a tuberculumon pedig egy hátrafelé tekintő ízfelszín (facies articularis tuberculi costae) alkot ízületet a csigolya megfelelő ízfelszíneivel (lásd ott).

 

Három atípusos borda van:

Az 1. borda csak az éle mentén hajlított, horizontális síkban lapos, sarló alakú csont. Széles alsó és felső felszínnel rendelkezik. A felső felszínén található kiemelkedés (tuberculum musculi scaleni anterioris Lisfranci) az egyik oldalsó nyakizom (musculus scalenus anterior) rögzülésére szolgál. A tuberculum mögötti sulcusba az arteria subclavia és a pelxus brachialis, a tuberculum előtti sulcusba a vena subclavia fekszik bele, ahogy a borda felett a mellüreg és a nyak között húzódnak. Az 1. borda csak egyetlen – a számban megfelelő – csigolyával ízesül.

A 11. és 12. borda rövid, ventrálisan hegyes csont. Nincs collum és tuberculum részük. Ezek a bordák is csak a számban nekik megfelelő csigolyával alkotnak ízületet.

 

A borda és a hátcsigolya közti ízület, az articulatio costovertebralis, egytengelyű forgóízület, amelynek forgástengelye a borda nyakán halad át.

Mivel a bordák a sternumhoz porcosan kapcsolódnak, a sternum is részt vesz a légzőmozgásban. A sternum a légzésfázisok során előre-hátra mozog. A belégzés fázisában a bordák és a sternum a gerinctől távolodnak, mindez a mellüreg anteroposterior, valamint oldalirányú átmérőjét növeli. Mivel a corpus sterni a kevésbé mobilis manubrium sternihez képest jobban kiemelkedik, az angulus sterni Ludovici szöge nő, a sternum ellaposodik. A kilégzés fázisában mindez ellentétesen történik, így az angulus sterni Ludovici szöge csökken.

Tartalomjegyzék

• Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolóhallgatók számára
• Impresszum
• chevron_right1. A mellkasfal, mellüreg regionális anatómiája
  • 1.1. A mellkas csontos vázának képletei
  • 1.2. Bordaközti térség
  • 1.3. A mellüreg összeköttetései
  • 1.4. Pulmo
  • 1.5. Mediastinum
  • 1.6. Trachea
  • 1.7. A mediastinum anterius képletei
  • 1.8. A mediastinum posterius képletei
  • 1.9. Klinikai vonatkozás: A mellkasfal tapintható képletei ventrálisan
  • 1.10. Klinikai vonatkozás: Tájékozódási vonalak
  • 1.11. Klnikai vonatkozás: A szív hallgatózási pontjai
  • 1.12. Klinikai vonatkozás: A szív röntgenárnyéka
• chevron_right2. A hasfal, hasüreg regionális anatómiája
  • 1.1. A hasüreg falát alkotó csontos és izmos képletei
  • 2.2. Klinikai vonatkozás: A hasüreg felosztása
  • 2.3. A hashártya által létrehozott hashártyaképletek
  • 2.4. A hasüreg szerveinek regionális anatómiája
  • 2.5. A retroperitoneum szervei
  • 2.6. Klinikai vonatkozás: Tájékozódási vonalak
• chevron_right3. A fej, nyak regionális anatómiája
  • 3.1. A koponya a klinikai anatómia szempontjából legfontosabb csontjai
  • 3.2. A koponyalap képletei és összeköttetései
  • 3.3. Az agyvelő anatómiája a kiterjesztett hatáskörű ápolói gyakorlat szempontjából
  • 3.4. Az arckoponya üregei és a benne foglalt szervek
  • 3.5. A nyak anatómiája a kiterjesztett hatáskörű ápolói gyakorlat szempontjából
• chevron_right4. A felső végtag regionális anatómiája
  • 4.1. A felső végtag csontos vázának képletei
  • 4.2. A felső végtag régióinak alkotásában jelentőséggel bíró izmok
  • 4.3. A felső végtag régiói
  • 4.4. A felső végtag neurovascularis képletei
• chevron_right5. Az alsó végtag regionális anatómiája
  • 5.1. Az alsó végtag csontos vázának képletei
  • 5.2. Az alsó végtag régióinak alkotásában jelentőséggel bíró izmok
  • 5.3. Az alsó végtag régiói
  • 5.4. Az alsó végtag neurovascularis képletei
• chevron_right6. A medence, medenceüreg regionális anatómiája
  • 6.1. A medence csontos-szalagos-izmos elemei
  • 6.2. A medence üregének összeköttetései
  • 6.3. A gát felépítése
  • 6.4. A pelvis minor gastrointestinalis szervei
  • 6.5. A pelvis minor uropoeticus szervei
  • 6.6. A pelvis minorban található genitalis szervek
  • 6.7. A pelvis minor neurovaszkularis képletei

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 209 9

A biztos szakmai tudás egyik legfontosabb alapja annak megértése, hol helyezkednek el az emberi test szervei, képletei, hogyan viszonyulnak egymáshoz, és miként azonosíthatók a betegvizsgálat során. A Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolók számára ezt a szemléletet helyezi középpontba: az alapképzésben megszerzett anatómiai ismeretekre építve mutatja be a szervek, erek, idegek és más anatómiai képletek térbeli kapcsolatait. A könyv a mellkas, a has, a fej és nyak, a végtagok, valamint a medence regionális anatómiáját a klinikai gyakorlat szempontjából fontos összefüggésekkel együtt tárgyalja. Ez a tudás nélkülözhetetlen a betegvizsgálat, a diagnosztikai és terápiás beavatkozások megértéséhez, és biztos alapot teremt a klinikai tárgyak elsajátításához. A számos szemléltető ábra és klinikai vonatkozás abban segít, hogy az anatómia ne csupán megtanulandó képletek sokasága, hanem a betegellátásban használható tudás legyen. A könyv így hidat teremt az anatómiai alapismeretek és a mindennapi ápolói, mentőtiszti és klinikai gondolkodás között.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-regionalis-anatomia-kiterjesztett-hataskoru-apolohallgatok-szamara//