6.3. A gát felépítése

 

A diaphragma pelvis egy tölcsér alakú izmos kötőszövetes lemez.

Felső széle a kismedence falához rögzül, tengelyébe a rectum illeszkedik, alsó csúcsán a canalis analis halad.

A diaphragma pelvis állományát – egy belső és egy külső fasciaréteg között – két izom adja. A m. levator ani izomrostjai hátul erednek az os coccygeumtól, az izomrostok ventral felé haladva egy helyen a középvonalban összefonódnak (alkotva a centrum tendineumot), majd az os pubison tapanak.

Lefutások során két nyílást hoznak létre: az U-alakú hiatus urogenitalist, amelyen az urogentalis szervek nyílnak a külvilágba, és a kerek hiatus analist, amelyen pedig a canalis analis halad át. A canalis analist közvetlenül körülvevő izomrostok m. sphincter ani izomként önálló izmot alkotnak.

 

Egy réteggel felületesebb a diaphragma urogenitale, amely a hiatus urogenitalisnak megfelelő helyen zárja le az apertura pelvis inferiort. Ez a lemez is két izmot tartalmaz, egy-egy belső és egy külső fasciaréteg között. Az egyik izom a m. transverus perinei profundus, amelynek rostjai az ülőcsontok, valamint a szeméremcsontok alsó szárai között feszül ki. A másik izom az urethrát közvetlenül körbevevő körkörös izomrostokból alakul ki, ez a m. sphincter urethrae.

 

A diaphragma pelvis és a diaphragma urogenitale, valamint a medence oldalfala között egy felfelé keskenyedő ék alakú térség keletkezik, amely értelemszerűen a rectum két oldalán található. Ez a térség, a fossa ischiorectalis, lazarostos kötőszövettel és zsírszövettel van kitöltve. A fossa ischiorectalis oldalfalában van az Alcock-csatorna, amelyben a később ismertetett n. pudendus fut.

 

A felszín felé haladva a következő réteg erectilis testeket és kis gátizmokat tartalmazó bonyolultabb szerkezetű réteg.

 

A corpus cavernosusnak nevezett hengeralakú erectilis test mindkét nemben egyformán helyezkedik el: a pars urogenitalis szélén húzódik, proximalis vége az ülő és szeméremcsont összenőtt alsó szárainak találkozánál lévő érdes kiemelkedéshez, a crista phallicához rögzül. Distalis részei egyesülve alkotják férfiban a penist, nőben a clitorist.

A másik erectilis test különbözik a két nemben: férfiban corpus spongiosusnak nevezik. Hátsó hagymaszerűen megvastagodott vége (bulbus corporis spongiosi) a gáton rögzül, elülső, gombaszerűen kiszélesedő része (glans) ráborul a hegyesen egyesülő corpus cavernosumokra. A húgycső a corpus spongiosumon halad végig, amely a bulbuson nyomul bele és a glanson nyílik a külvilágba.

Nőben a páratlan corpus spongiosusnak a páros bulbus vestibuli felel meg. A hüvely és a húgycső két oldalán húzódnak. Elöl egyesülve a clitoris alkotásában vesznek részt.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1414rakas_783/#m1414rakas_783 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1414rakas_783/#m1414rakas_783)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1414rakas_783/#m1414rakas_783)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.2. ábra. A gát rétegei: A) diaphragma pelvis rétege; B) diaphragma urogenitalis rétege; C) kis gátzimok rétege

1. symphysis; 2. tuber ischiadicum; 3. ligamentum sacrotuberale; 4. ramus inferior ossis pubis et ischii; 5. os coccygis; 6. urethra; 7. vagina; 8. anus; 9. m. levator ani; 10. m. sphincter ani externus; 11. m. transversus perinei profundus; 12. m. sphincter urethrae; 13. m. transversus perinei superficialis; 14. m. ischiocavernosus; 15. m. bulbospongiosus

 

Az erectilis testeket harántcsíkolt izomszövetből álló kis gátizmok fedik. Ezek a kis gátizmok a hüvely és a húgycső két oldalán egy-egy derékszögű háromszöget (trigonum ischiocavernosus) alkotva rendeződnek. A kis gátizmok a következők:

• m. transversus perinei superficialis, amely a tuber ischiadicus felől a centrum tendineumba sugárzik,
• m. ischiocavernosus, amely a tuber ischiadicum felől a clitorisba sugárzik,
• m. bulbospongiosus, amely a centrum tendineum felől a clitorisba sugárzik, miután lateral felől közrefogta a hüvely és a húgycső nyílását.

 

A gát legkülső rétege a bőr és az általa alkotott külső genitáliák.

A gát legkülső rétegének területét a tuber ischiadicumokat összekötő képzeletbeli vonal két háromszög alakú részre osztja: a ventrális háromszög a pars urogenitalis, a hátsó a pars analis.

 

A külső genitaliák

Női külső genitáliákat a nagyajkak (labium majus) és a kisajkak (labium minus) adják.

A két labium majus a szeméremrést, és elöl a mons pubisban egyesül.

A két labium minus a vestibulum vaginae-t fogja közre, és elöl a clitorisban egyesül.

A vestiulum vaginae-ba – hátulról előre haladva – a következő képletek nyílnak:

• Bartholin mirigyek (glandula vestibularis major),
• vagina,
• urethra.

 

A férfi felületes külső nemi szerveket a scrotum és a penis adja.

A scrotum fejlődéstanilag a labium minusnak megfelelő képlet, amely a középvonalban egy varrattal egyesül. A testist, az epididymist és a ductus deferenst tartalmazza.

 

A scrotum és a funiculus spermaticus a gáttájék bőrének kiöblösödése, és a hasfal rétegeinek megfelelő rétegeket tartalmazza. A m. transversus abdominis és a m. obliquus abdominis externus rostjaiból levált longitudinalisan futó izomrostokat is tartalmaz m. cremaster néven.

 

A vastag inas kötőszövettel, majd bőrrel körülvett erectilis testekből felépülő penisnek három része különböztethető meg:

• a legproximalisabb része a radix penis, mely két a crus corporis cavernosit, valamint a bulbus corporis spongiosit tartalmazva szorosan rögzül a gáthoz. A radix penis a scrotum mögött a pars urogenitalisnak megfelelő területen tapintható,
• a corpus penisben fut végig a három erectilis test.
• legdistalisabb rész, a glans penis, tulajdonképpen a corpus spongiosum gombaszerű kiszélesedése, ahogy ráborul a hegyesen összeilleszkedő két corpus cavernosumra. A glans penist egy bőrkettőzet, a preputium fedi, mely a glans tövénél, valamint glans alsó részén a frenulummal rögzül.

 

A scrotumban elhelyezkedő belső genitáliák

A páros heréket (testis) ventralisan és kétoldalról erős, feszes kötőszövetes burok, a tunica albuginea veszi körbe, amely sövényeket bocsátva a here állományába azt ék alakú lebenyekre osztja. A lebenyek tartalmazzák a here csatornarendszerét: a tubulus seminiferi contorti falában fejlődnek a spermiumok, amelyek keresztülhaladva a tubuli seminiferi recti, a rete testis majd a tubuli efferentis testis szakaszokon, tovább érnek, és elvezetődnek a mellékherébe.

 

A páros mellékhere (epididymis) a here hátsó részén helyezkedik el úgy, hogy a feje a here felső pólusán, a teste a here felső élén van, a farka pedig a here mögött horogszerűen visszakanyarodva folytatódik a hasüreg felé haladó ondóvezetékben (ductus deferens).

 

A here és mellékhere ereit, idegeit, valamint magát a ductus deferenst fasciával és bőrrel körbevéve az ondózsinór (funiculus spermaticus) közvetíti a canalis inguinalis külső nyílása felé.

Tartalomjegyzék

• Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolóhallgatók számára
• Impresszum
• chevron_right1. A mellkasfal, mellüreg regionális anatómiája
  • 1.1. A mellkas csontos vázának képletei
  • 1.2. Bordaközti térség
  • 1.3. A mellüreg összeköttetései
  • 1.4. Pulmo
  • 1.5. Mediastinum
  • 1.6. Trachea
  • 1.7. A mediastinum anterius képletei
  • 1.8. A mediastinum posterius képletei
  • 1.9. Klinikai vonatkozás: A mellkasfal tapintható képletei ventrálisan
  • 1.10. Klinikai vonatkozás: Tájékozódási vonalak
  • 1.11. Klnikai vonatkozás: A szív hallgatózási pontjai
  • 1.12. Klinikai vonatkozás: A szív röntgenárnyéka
• chevron_right2. A hasfal, hasüreg regionális anatómiája
  • 1.1. A hasüreg falát alkotó csontos és izmos képletei
  • 2.2. Klinikai vonatkozás: A hasüreg felosztása
  • 2.3. A hashártya által létrehozott hashártyaképletek
  • 2.4. A hasüreg szerveinek regionális anatómiája
  • 2.5. A retroperitoneum szervei
  • 2.6. Klinikai vonatkozás: Tájékozódási vonalak
• chevron_right3. A fej, nyak regionális anatómiája
  • 3.1. A koponya a klinikai anatómia szempontjából legfontosabb csontjai
  • 3.2. A koponyalap képletei és összeköttetései
  • 3.3. Az agyvelő anatómiája a kiterjesztett hatáskörű ápolói gyakorlat szempontjából
  • 3.4. Az arckoponya üregei és a benne foglalt szervek
  • 3.5. A nyak anatómiája a kiterjesztett hatáskörű ápolói gyakorlat szempontjából
• chevron_right4. A felső végtag regionális anatómiája
  • 4.1. A felső végtag csontos vázának képletei
  • 4.2. A felső végtag régióinak alkotásában jelentőséggel bíró izmok
  • 4.3. A felső végtag régiói
  • 4.4. A felső végtag neurovascularis képletei
• chevron_right5. Az alsó végtag regionális anatómiája
  • 5.1. Az alsó végtag csontos vázának képletei
  • 5.2. Az alsó végtag régióinak alkotásában jelentőséggel bíró izmok
  • 5.3. Az alsó végtag régiói
  • 5.4. Az alsó végtag neurovascularis képletei
• chevron_right6. A medence, medenceüreg regionális anatómiája
  • 6.1. A medence csontos-szalagos-izmos elemei
  • 6.2. A medence üregének összeköttetései
  • 6.3. A gát felépítése
  • 6.4. A pelvis minor gastrointestinalis szervei
  • 6.5. A pelvis minor uropoeticus szervei
  • 6.6. A pelvis minorban található genitalis szervek
  • 6.7. A pelvis minor neurovaszkularis képletei

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 209 9

A biztos szakmai tudás egyik legfontosabb alapja annak megértése, hol helyezkednek el az emberi test szervei, képletei, hogyan viszonyulnak egymáshoz, és miként azonosíthatók a betegvizsgálat során. A Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolók számára ezt a szemléletet helyezi középpontba: az alapképzésben megszerzett anatómiai ismeretekre építve mutatja be a szervek, erek, idegek és más anatómiai képletek térbeli kapcsolatait. A könyv a mellkas, a has, a fej és nyak, a végtagok, valamint a medence regionális anatómiáját a klinikai gyakorlat szempontjából fontos összefüggésekkel együtt tárgyalja. Ez a tudás nélkülözhetetlen a betegvizsgálat, a diagnosztikai és terápiás beavatkozások megértéséhez, és biztos alapot teremt a klinikai tárgyak elsajátításához. A számos szemléltető ábra és klinikai vonatkozás abban segít, hogy az anatómia ne csupán megtanulandó képletek sokasága, hanem a betegellátásban használható tudás legyen. A könyv így hidat teremt az anatómiai alapismeretek és a mindennapi ápolói, mentőtiszti és klinikai gondolkodás között.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-regionalis-anatomia-kiterjesztett-hataskoru-apolohallgatok-szamara//