6.4. A pelvis minor gastrointestinalis szervei

 

Rectum

A rectum a colon sigmoideum közvetlen folytatása. Szagittalis síkban S-alakban két görbületet alkot: a proximalis kanyarulat, a flexura sacralis, a sacrum homorú ventrális felszínéhez (facies pelvinea) fekszik hozzá. A distalis kanyarulat, a flexura perinealis, az os coccygist kerüli meg ventral felől.

Frontalis síkban sem egyenes, hanem három kanyart lehet megkülönböztetni: a felső és az alsó kanyarulat jobbra, a középső kanyarulat balra ível.

 

A rectum distalis részén egy tágulat található, ez az ampulla recti, amely a canalis analisban folytatódik tovább.

A canalis analist közvetlenül körülvevő izomgyűrű simaizomszövetből áll. Ez az izomgyűrű a m. sphincter ani internus, amelyet tulajdonképpen a bélfal simaizomzatának körkörös megerősödése hoz létre. Ezt veszi körbe a harántcsíkolt izomszövetből álló m. sphincter ani externus, amely a diaphragma pelvis egyik alkotóizma.

 

A férfi kismedencében a rectum ventral felől a húgyhólyag mögötti szervekkel (a vesicula seminalis, és a ductus deferens), valamint a húgyhólyag alatti szervvel (prostata) érintkezik.

A női kismedencében a rectum a vagina és az uterus hátsó falával szomszédos.

 

Az érellátás szempontjából a rectum két részre osztható.

 

A felső egyharmad részét arteriás vérrel az a. mesenterica inferiorból eredő a. rectalis superior látja el, és a vénás vért a v. mesenterica inferiorba ömlő véna (v. rectalis superior) szállítja el. Az alsó kétharmad rész érellátásáért az a. iliaca interna ágrendszeréhez tartozó ágak (a. rectalis media és inferior) valamint a v. iliaca internába ömlő ágak (v. rectalis media és inferior) felelősek.

A vénás vér a fentiek értelmében a felső egyharmad részről a v. portae rendszerén keresztül a májba, az alsó kétharmad részről közvetlenól a szisztémás keringésbe jut. A végbél falában a két rendszer között portocavalis anasztomosisok vannak.

 

Klinikai jelentősége a gyógyszerbevitel optimalis formájának megválasztásában van.

A rectum alsó harmadából felszívódó gyógyszerek nem kerülnek a májba, így a szisztémás keringés útján közvetlenül eljutnak a támadáspontjukat jelentő célszervekhez, mint a májkeringésen áthaladó per os bejuttatott és a gyomorból vagy vékonybélből felszívódó készítmények.

 

Klinikai jelentősége

A végbél vénái – hasonlóan az oesophagus alsó harmadának falában lévő vénákhoz – klinikai jelentőséggel bíró portocavalis anasztomosisokat alkotnak.

A v. cava inferior rendszeréhez tartozó v. rectalis inferior vénás törzsei anasztomózist alkotnak a v. portae rendszeréhez tartozó v. rectalis superior vénás törzseivel. Ezek – az ún portocavalis anasztomózisok – a rectum falában találhatók, amelyek a v. portae áramlásának obstrukciója következtében kialakuló portalis hypertensio esetén dilatálnak. Krónikus májbetegségben az aranyeres vérzés forrását ezek a dilatált vénák jelentik.

 

A hashártya viszonya a medencei szervekhez

A hashártya – miután elvonul a húgyhólyag felett – beterjed a húgyhólyag mögé, a végbél és a tőle ventralisan elhelyezkedő szervek közé, létrehozva egy hashártyamélyedést a végbél előtt. Férfi kismedencében ez a mélyedés a rectum és a vesica urinaria (valamint a vesica urinaria mögötti szervek) között jön létre (excavatio rectovesicalis). A női kismedencében ez a mélyedés a rectum és az uterus között jön létre (excavatio rectouterina, vagy Douglas-üreg), amely a hátsó hüvelyboltozattal közvetlenül érintkezik. Ennek klinikai jelentőségét, valamint a női kismedence részletesebb hashártyaviszonyait később említjük. A női kismedencében a hashártya egy további mélyedést (excavatio vesicouterina) is létrehoz azáltal, hogy beterjed az uterus és a vesica urinaria közé.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1414rakas_820/#m1414rakas_820 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1414rakas_820/#m1414rakas_820)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1414rakas_820/#m1414rakas_820)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.3. ábra. A hashártya viszonya a medencei szervekhez

1. diaphragma; 2. columna vertebralis; 3. hepar; 4. gaster; 5. pancreas; 6. duodenum; 7. colon; 8. intestinum tenue; 9. vesica urinaria; 10. uterus; 11. rectum; 12. omentum minus; 13. omentum majus; 14. bursa omentalis; 15. mesocolon; 16. mesenterium; 17. excavatio vesicouterina; 18. excavatio rectouterina

Tartalomjegyzék

• Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolóhallgatók számára
• Impresszum
• chevron_right1. A mellkasfal, mellüreg regionális anatómiája
  • 1.1. A mellkas csontos vázának képletei
  • 1.2. Bordaközti térség
  • 1.3. A mellüreg összeköttetései
  • 1.4. Pulmo
  • 1.5. Mediastinum
  • 1.6. Trachea
  • 1.7. A mediastinum anterius képletei
  • 1.8. A mediastinum posterius képletei
  • 1.9. Klinikai vonatkozás: A mellkasfal tapintható képletei ventrálisan
  • 1.10. Klinikai vonatkozás: Tájékozódási vonalak
  • 1.11. Klnikai vonatkozás: A szív hallgatózási pontjai
  • 1.12. Klinikai vonatkozás: A szív röntgenárnyéka
• chevron_right2. A hasfal, hasüreg regionális anatómiája
  • 1.1. A hasüreg falát alkotó csontos és izmos képletei
  • 2.2. Klinikai vonatkozás: A hasüreg felosztása
  • 2.3. A hashártya által létrehozott hashártyaképletek
  • 2.4. A hasüreg szerveinek regionális anatómiája
  • 2.5. A retroperitoneum szervei
  • 2.6. Klinikai vonatkozás: Tájékozódási vonalak
• chevron_right3. A fej, nyak regionális anatómiája
  • 3.1. A koponya a klinikai anatómia szempontjából legfontosabb csontjai
  • 3.2. A koponyalap képletei és összeköttetései
  • 3.3. Az agyvelő anatómiája a kiterjesztett hatáskörű ápolói gyakorlat szempontjából
  • 3.4. Az arckoponya üregei és a benne foglalt szervek
  • 3.5. A nyak anatómiája a kiterjesztett hatáskörű ápolói gyakorlat szempontjából
• chevron_right4. A felső végtag regionális anatómiája
  • 4.1. A felső végtag csontos vázának képletei
  • 4.2. A felső végtag régióinak alkotásában jelentőséggel bíró izmok
  • 4.3. A felső végtag régiói
  • 4.4. A felső végtag neurovascularis képletei
• chevron_right5. Az alsó végtag regionális anatómiája
  • 5.1. Az alsó végtag csontos vázának képletei
  • 5.2. Az alsó végtag régióinak alkotásában jelentőséggel bíró izmok
  • 5.3. Az alsó végtag régiói
  • 5.4. Az alsó végtag neurovascularis képletei
• chevron_right6. A medence, medenceüreg regionális anatómiája
  • 6.1. A medence csontos-szalagos-izmos elemei
  • 6.2. A medence üregének összeköttetései
  • 6.3. A gát felépítése
  • 6.4. A pelvis minor gastrointestinalis szervei
  • 6.5. A pelvis minor uropoeticus szervei
  • 6.6. A pelvis minorban található genitalis szervek
  • 6.7. A pelvis minor neurovaszkularis képletei

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 209 9

A biztos szakmai tudás egyik legfontosabb alapja annak megértése, hol helyezkednek el az emberi test szervei, képletei, hogyan viszonyulnak egymáshoz, és miként azonosíthatók a betegvizsgálat során. A Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolók számára ezt a szemléletet helyezi középpontba: az alapképzésben megszerzett anatómiai ismeretekre építve mutatja be a szervek, erek, idegek és más anatómiai képletek térbeli kapcsolatait. A könyv a mellkas, a has, a fej és nyak, a végtagok, valamint a medence regionális anatómiáját a klinikai gyakorlat szempontjából fontos összefüggésekkel együtt tárgyalja. Ez a tudás nélkülözhetetlen a betegvizsgálat, a diagnosztikai és terápiás beavatkozások megértéséhez, és biztos alapot teremt a klinikai tárgyak elsajátításához. A számos szemléltető ábra és klinikai vonatkozás abban segít, hogy az anatómia ne csupán megtanulandó képletek sokasága, hanem a betegellátásban használható tudás legyen. A könyv így hidat teremt az anatómiai alapismeretek és a mindennapi ápolói, mentőtiszti és klinikai gondolkodás között.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-regionalis-anatomia-kiterjesztett-hataskoru-apolohallgatok-szamara//