Kovács Éva

Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolóhallgatók számára


1.4. Pulmo

A tüdőnek két részét (apex pulmonis; basis pulmonis) és három feszínét (a konvex: facies costalis; a konkáv facies diaphragmatica; a konkáv facies mediastinalis) különböztethetjük meg. Az apex pulmonis nem a mellüregben, hanem a scalenus-sátorban foglal helyet.
A facies mediastinalison a pleuralemezek áthajlása által körülvett csepp alakú terület a tüdőkapu (hilus pulmonis), amelyen a tüdőgyökér (radix pulmonis) képletei hadnak át:
  • bronchus principalis,
  • arteria pulmonalis,
  • vena pulmonalis,
  • aa. bronchiales,
  • vv. bronchiales,
  • vegetatív idegek,
  • nyirokerek, nyirokcsomók.
 
A pulmo dexter kissé nagyobb. Két hasadék osztja lebenyekre: a fissura obliqua elülről és alulról, a facies diapragmaticáról indulva húzódik felfelé és hátrafelé. A fissura horizontalis a 4. intercostalis tér magasságában indul elölről, horizontalisan halad hátra, majd a fissura obliqua-val találkozik a középső hónaljvoalban az 5. borda magasságában. A fissura horizontalis feletti tüdőterület a lobus superior, a fissura obliqua alatti tüdőterület a lobus inferior, a fissurák által közrefogott háromszög alakú terület a lobus medius.
 
1.4. ábra. A. Tüdőlebenyek: a) elülnézetben; b) hátulnézetben; B. A tüdőlebenyek mellkasfali vetülete a ventralis mellkasfalon; C A tüdőlebenyek mellkasfali vetülete a dorsalis mellkasfalon; D. A tüdőlebenyek mellkasfali vetülete a medialis mellkasfalon; E. A tüdőlebenyek mellkasfali vetülete a lateralis mellkasfalon
1. lobus superior pulmonis dextri; 2. lobus medius pulmonis dextri; 3. lobus inferior pulmonis dextri; 4. lobus superior pulmonis sinistri; 5. lobus inferior pulmonis sinistri
 
Klinikai vonatkozás
 
A fissurák mellkasfali vetületeinek ismerete segíti a lebenyek hallgatózási helyének meghatározását.
A jobb tüdő esetén nyugodt légzés során a fissura obliqua lefutását egy olyan képzeletbeli vonal jelzi, amely hátul a Th4 csigolya processus spinosusának magasságában kezdődik, majd lateralisan a középső hónaljvonalban keresztezi az 5. intercotalis térséget, majd előrefelé haladva a 6. borda lefutását követi.
A fissura horizontalis elöl a sternumnál a 4. intercostalis térség magasságában halad, majd az 5. bordát keresztezve belefut a fissura obliqua-ba.
Tehát a lobus superior auszkultációjához a mellkasfal elülső felső kétharmadán, valamint a hátsó mellkasfal felső egyharmadán érdemes a fonendoszkópot elhelyezni. Az apex pulmonis hallgatózási helye a nyak tövében, a clavicula feletti terület.
A lobus inferior hallgatózásához a hátsó mellkasfal alsó kétharmadára érdemes a fonendoszkópot elhelyezni. A lobus medius hallgatózási helye a lateralis és az elülső mellkasfal alsó egyharmadának területe felel meg.
 
A pulmo sinister kisebb. Egyetlen hasadék a fissura obliqua osztja két lebenyre: így jön létre a lobus superior, lobus inferior.
 
Klinikai vonatkozás
A bal tüdő esetén nyugodt során a fissura obliqua lefutását egy olyan képzeletbeli vonal jelzi, mely hátul a Th3 és Th4 csigolya processus spinosusai közti felezőpontnál kezdődik, majd lateralisan a középső hónaljvonalban keresztezi az 5. intercotalis térséget, majd előrefelé haladva a 6. borda lefutását követi.
Tehát a lobus superior auszkultációjához az elülső mellkasfalon, valamint a hátsó mellkasfal felső egyharmad részén érdemes a fonendoszkópot elhelyezni. Az apex pulmonis hallgatózási helye a nyak tövében, a clavicula feletti terület.
A lobus inferior hallgatózásához a hátsó mellkasfal alsó kétharmad részére, valamint az elülső mellkasfalra érdemes a fonendoszkópot elhelyezni.
 
1.5. ábra. A tüdőlebenyek hallgatózási helyei
1. lobus superior pulmonis dextri; 2. lobus medius pulmonis dextri; 3. lobus inferior pulmonis dextri; 4. lobus superior pulmonis sinistri; 5. lobus inferior pulmonis sinistri
 
Segmentum pulmonis
A segmentum pulmonis (másképp elnevezve bronchopulmonális egység) tüdő anatómiai, funkcionális és sebészi egysége, ami egy bronchus segmentalishoz tartozó, kötöszövet által határolt kúp alakú tüdőterület. A kötőszövetes határán a v. pulmonális ága halad. Az a. pulmonalis ága és a bronchus segmentalis a tengelyében lép be, majd mindkettő dichotomikusan egyre kisebb ágakra oszlik. Mindkét tüdő 10-10 segmentum pulmonist foglal magában, amelyek mindegyikének csúcsa a tüdő hilusa felé, alapja valamelyik tüdőfelszín felé tekint.
 
A pulmo dexter felső lebenye 3, középső lebenye 2, alsó lebenye 5 szegmentumot tartalmaz. A pulno sinister mindkét lebenye 5-5 segmentumból áll.
 
→ A pleura leírása (Tarsoly Emil: Funkcionális anatómia)

Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolóhallgatók számára

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 209 9

A biztos szakmai tudás egyik legfontosabb alapja annak megértése, hol helyezkednek el az emberi test szervei, képletei, hogyan viszonyulnak egymáshoz, és miként azonosíthatók a betegvizsgálat során. A Regionális anatómia kiterjesztett hatáskörű ápolók számára ezt a szemléletet helyezi középpontba: az alapképzésben megszerzett anatómiai ismeretekre építve mutatja be a szervek, erek, idegek és más anatómiai képletek térbeli kapcsolatait. A könyv a mellkas, a has, a fej és nyak, a végtagok, valamint a medence regionális anatómiáját a klinikai gyakorlat szempontjából fontos összefüggésekkel együtt tárgyalja. Ez a tudás nélkülözhetetlen a betegvizsgálat, a diagnosztikai és terápiás beavatkozások megértéséhez, és biztos alapot teremt a klinikai tárgyak elsajátításához. A számos szemléltető ábra és klinikai vonatkozás abban segít, hogy az anatómia ne csupán megtanulandó képletek sokasága, hanem a betegellátásban használható tudás legyen. A könyv így hidat teremt az anatómiai alapismeretek és a mindennapi ápolói, mentőtiszti és klinikai gondolkodás között.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-regionalis-anatomia-kiterjesztett-hataskoru-apolohallgatok-szamara//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave