Deli-Gray Zsuzsa (szerk.)

Turizmusmarketing-esettanulmányok III.

A bűvészmutatvány: hogyan fogta munkára Krasner a gépelmét

Mintegy két évvel ezelőtt Krasner csendes kísérletbe kezdett. A vezetőséget nem kellett meggyőzni egy bonyolult, több millió dolláros „MI-stratégiáról”. Kicsiben kezdte, bimbózó, nyilvánosan elérhető MI-modelleket használva egy olyan feladatra, amely nagy erőfeszítést igényelt, de kevés hasznot hozott: a marketingre. A kísérletezés meglehetősen védekezően indult, az új technológia megértésének eszközeként, de az elmúlt tizennyolc hónap során a rendszer valóban potenssé vált.

Hipotézise egyszerű volt: Ahelyett, hogy statikus listákat vásárolna potenciális vendégekről, nem találhatná-e meg az MI a vásárlóit őhelyette?

Azzal kezdte, hogy olyan utasításokkal (promptokkal) etette az MI-t, melyeket arra terveztek, hogy átfésüljék a nyilvános internetet – közösségi médiát, helyi híreket, fórumokat és eseménynaptárakat – szándék után kutatva. Nem csak „olyan embereket keresett, akik New Orleansba látogatnak”. Ő, ahogy nevezte, „eseményjeleket” keresett.

Egy helyi cég sajtóközleménye rekord negyedévről? Ez egy potenciális értékesítési elvonulás.
Egy egyetemi tanszék közösségimédia-bejegyzése egy közelgő tudományos konferenciáról? Ez egy szobablokk.
Egy menyasszony nyilvános fórumbejegyzése, amelyben „egyedi Francia negyed-beli esküvői helyszíneket” keres? Ez egy minősített lead.

Ezt nevezte ő „alacsony adatkockázatú” megközelítésnek. Érzékeny vendégadatokat nem használtak. Ez nem a múltbeli tartózkodások elemzéséről szólt; ez az új lehetőségek utáni kutatásról szólt a nyilvános adatok hatalmas, strukturálatlan óceánjában.

Ez a beavatkozás három fő fronton zajlott:

Piackutatás (a láthatatlan hallgatózás): Az első bűvésztrükk a piac meghallgatása volt, anélkül, hogy a piac tudatában lett volna a hallgatózásnak. Az MI, mint egy mindenütt jelen lévő, diszkrét hírszerző ügynök, beszivárgott az internet legmélyebb zugaiba: Facebook-csoportokba, a Twitter (vagy X) viharos tájaira, és a szakmai fórumok szűkös keretei közé. Nem csupán a versenytársakat figyelte; megfigyelte, hol szerveződik egy nagy összejövetel, egy kongresszus, vagy akár egy jelentős legénybúcsú.

„Tud valaki egy jó szállodát New Orleans központjában?” – kérdezhette egy gyanútlan felhasználó az étertől, és az MI máris szorgalmasan jegyzetelt. Ez a képesség messze meghaladta a hagyományos Google-keresések korlátait. Ellentétben az egyszerű kulcsszófigyeléssel, az MI képes volt megérteni a lekérdezés kontextusát és érzelmi töltetét, megkülönböztetve az alkalmi álmodozót a sürgős, költségvetéssel jóváhagyott igénnyel rendelkező tervezőtől. Összefüggő leaddé kapcsolta össze az elszórt információmorzsákat.

Értékesítés és ügyfélszerzés (a célzott udvarlás): A puszta információ azonban elégtelen; fel kell használni. Krasner zsenialitása abban rejlett, hogy az MI-t az „ügyfélszerzés” felé irányította. Az algoritmus nemcsak azonosította a közelgő városi eseményeket, hanem felmérte azok méretét, időtartamát, és könyörtelen pontossággal megjelölte a döntéshozókat és rendezvényszervezőket. Ahelyett, hogy az értékesítési csapat vaktában tüzelne unalmas sablon e-mailekkel, az MI ezüsttálcán kínálta a célpontot. Ez a „tálca” valójában egy teljesen kidolgozott stratégiai tájékoztató volt:

„Itt a közelgő technológiai konferencia rendezvényszervezője. Itt van három fájdalompont, amit nyilvánosan említettek az előző rendezvényhelyszínükkel kapcsolatban (lassú wifi, gyenge audiovizuális eszközök). Itt a cégük új fenntarthatósági mandátuma. Az ajánlatodnak a gigabites optikai hálózatunkkal és az új, zöld minősítésű rendezvénycsomagunkkal kell kezdődnie.”

IT és műveletek (a digitális mindenes): Végül Krasner a gépelmét saját felségterületén alkalmazta: az IT-műveletekben. A szállodai rendszerek (PMS, Autotask és a többiek) hírhedtek bonyolultságukról. Itt az MI egyfajta „szuper tudásbázissá” vált, amely a konfigurációs és kompatibilitási rémálmokat egy szempillantás alatt oldotta meg. Amit korábban mérnökök csapata hetekig bogozott, azt az MI elintézte egy kávészünet alatt. A modern üzleti zsargonban ezt „projektmaximalizálásnak” nevezik, ami nagyjából annyit tesz: kevesebb fejfájás, több profit. Ez nem csupán a kényelemről szólt; ez egyenes út volt a jövedelmezőséghez. A rendszerleállások órákkal vagy napokkal történő csökkentése azt jelentette, hogy a szobák és éttermek sosem voltak elérhetetlenek a foglalás számára. Egy hálózatfrissítés befejezése az idő harmada alatt kevesebb támaszkodást jelentett drága külső tanácsadókra, és az új, bevételt termelő vendégszolgáltatások gyorsabb bevezetését.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 215 0

Marketing Turizmus

Mind oktatási, mind szakmai szempontból igazi örömhír a Turizmusmarketing-esettanulmányok harmadik kötetének megjelenése. A válogatás valós, aktuális és gondolatébresztő eseteken keresztül segíti az olvasókat – diákokat és szakembereket – a turisztikai marketingdöntések összetett világának megértésében. Az esettanulmányok nemcsak szakmai tudást közvetítenek, hanem fejlesztik az elemzőkészséget, a problémamegoldást és a kritikus gondolkodást is. A kiadvány erőssége, hogy napjainkat meghatározó témákat dolgoz fel, többek között a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a desztinációmárkázás és a közösségi együttműködések szerepét a turizmusmarketingben. A harmadik kötet régóta várt, méltó folytatása az előző gyűjteményeknek, kétségtelenül értékes tananyag lesz a turisztikai felsőoktatásban, emellett pedig ajánlható mindazon szakembereknek, akik szívesen gondolkodnak a saját közvetlen területükön kívül eső problémákon.

Dr. Rátz Tamara

igazgató, Nemzetközi Központ, Kodolányi János Egyetem

tanszékvezető főiskolai tanár, Turizmus Tanszék

Megtiszteltetés számomra, hogy ajánlhatom ezt a kötetet mindazoknak, akik a turizmusmarketinget nem csupán elméletben, hanem annak valódi üzleti és emberi összefüggéseiben szeretnék megérteni. A turizmus és vendéglátás világa az elmúlt években gyökeresen átalakult, ezért különösen nagy értéke van azoknak az esettanulmányoknak, amelyek valós piaci helyzeteken, döntési dilemmákon és aktuális kihívásokon keresztül segítik a tanulást és a gondolkodást. Ez a kötet nemcsak szakmai tudást ad, hanem komplex szemléletre, kreatív problémamegoldásra és összefüggésekben való gondolkodásra is ösztönöz — pontosan arra, amire ma a turizmusban dolgozó szakembereknek a legnagyobb szükségük van. Szívből ajánlom diákoknak, oktatóknak és minden turisztikai szakembernek.

Fodor (Liptai) Judit

központi értékesítési és marketingigazgató, Danubius Hotels Zrt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deli-gray-turizmusmarketing-esettanulmanyok-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero