Deli-Gray Zsuzsa (szerk.)

Turizmusmarketing-esettanulmányok III.

Kisvárosi turizmus – desztinációteremtés Szikszón

Piskóti István

Megnyertük a választást! 2019 nyarán barátaimmal elhatároztuk, hogy szülővárosunkban, ahol jelenleg is élek, tevékenyebb közéleti szerepet vállalunk, mert annak vezetése az utóbbi években egy átgondolatlan, „mindenüvé” ipart, ipari parkot telepíteni akaró fejlesztést tervezve elindította a kisvárosi életmód feltételeinek és a környezeti, a zöldterületi értékek lerombolását. Győztünk, hetven százalékot meghaladó támogatással csapatunk nagy bizalmat kapott. Éreztük a felelősséget, lelkesen nekikezdtünk, jómagam a szakmámhoz hűen elvállaltam az alpolgármesterséget, a városfejlesztésért, a város újra-pozicionálásáért, márkaépítéséért felelős szerepet. Tudtam, hogy általában a kisvárosoké lett a jövő, de hogyan csináljuk ezt Szikszón?

Az elmúlt évek gazdasági-társadalmi-környezeti trendjei, az életmódváltozás irányai kedvező terepet jeleznek az ambiciózus, tudatosan fejlesztő, magukat újra pozicionáló kisvárosi törekvések számára is ( Piskóti, 2024 ). A korábbi évtizedek negatív folyamatai, a feladat- és erőforráshiány, a lakosság elvándorlása megfordulni látszik a világban és talán a hazai gyakorlatban is. A kisvárosok, mint térségi központok, a „falvak integrátoraiként” játszanak egyre növekvő szerepet, s válnak vonzó lakóhellyé, versenyképes üzleti telephellyé, partnerré, turisztikai célponttá, desztinációvá, különösen a nagyvárosi közelségben elhelyezkedőek ( Piskóti, 2023 ).

A kisvárosok versenyképességi alapjai ugyanolyan sokrétűek, mint a nagyoké, de a sikerhez hatékony megoldás-kombinációra van szükség. A kisvárosi siker-megoldások irányai egyre inkább a, „lassabb”, arányosabb, kiegyensúlyozott, fenntartható alternatívát – a „slow város elvét” – mutatják fel, elvégezve a városi élet és feltételrendszerei működtetésének újragondolását ( Piskóti et al, 2023 ). A nemzetközi minta, az olasz „Cittaslow-mozgalom”, mely emberi léptékű, ökológiai szempontból tudatosságra, fenntarthatóságra törekszik, a helyi élelmiszerek előállításának megerősödése, a kisvárosi hagyományok és a közösségi helyek újraértelmezése, felerősítése révén. A slow-kisváros mozgalom több mint harminc ország, több mint háromszáz kisváros, két tucatnyi hálózati együttműködésben érvényesülő koncepciója. A tudatos városfejlesztési módszertanhoz tartozás minősítő kritériumai határozott stratégiai és operatív szemléletet, elveket és gyakorlatot igényelnek.

Tudatos és hatékony energia- és környezetgazdálkodás (parkok és zöldterületek, megújuló energia, közlekedés, újrahasznosítás stb.)
Összehangoltan építkező infrastruktúra-fejlesztés (út, járda, csapadékvíz, víz, szennyvíz, energia hálózat, közvilágítás, alternatív mobilitás, kerékpárutak stb.)
Arányos, életminőséget védő gazdaság és ipar-fejlesztés (óvatos befektető-fogadás, új technológiák hasznosítása, helyi vállalkozások erősítése stb.)
Integratív mezőgazdasági, turisztikai és kézműves-gazdaság támogatása (egészséges, helyi élelmiszerek előállítása, a kézművesség értékének növelése stb.)
A vendégvárás, a vendégszeretet, a szolgáltatói minőség növelése (piaci szereplők tudatossága, belső együttműködések, képzések szervezése stb.)
Társadalmi kohéziót erősítő megoldások (hagyományápolás, egészségtudatosság, fogyatékkal élők integrációja, fellépés a szegénység ellen, a kisebbségek érdekében, civil közösségek építésével stb.)
Partnerségi, együttműködési erőforrások tudatos integrálása (térségi integráltság, az értékeket valló szervezetekkel, partner-városokkal együttműködés.)

A városfejlesztési filozófia, szemlélet tehát megvan. Legyünk mi is slow város – határoztuk el –, s ha sikerül ennek a megvalósítási módját megtalálni, még csatlakozhatunk is ehhez a nemzetközi rendszerhez. De mire súlyozzunk, mire építsük a szikszóiak életminőségét, miből lesz vonzó, arányosan fejlődő, jól élhető a város? Ezen tervezési folyamatban segítségemre volt egy korábbi, a Magyar Marketing Szövetség és a TÖOSZ partnerségével készült „kisvárosi-kutatásunk”’, melynek egyik lépésében a kisvárosok polgármestereit, vezetőit kérdeztük milyen irányban tervezik a fejlődésük súlypontját?

A turizmus kulcstényező lehet, hiszen gazdasági, társadalmi hatása kiemelten nagy, s ezt tudják, érzik a települések (Piskóti et al, 2022).

Feltettem magamnak a kérdést: milyen turisztikai keresleti, kínálati trendekre építhetem Szikszó fejlesztését, pozicionálását? Milyen várható pozitív gazdasági (foglalkoztatási, befektetői, vállalkozás-ösztönző, adóbevétel-növelő), közösségépítő, helyi identitást erősítő hatások alapján nyerhetem meg a város egyetértését, tenni akarását a fejlesztésben, a turizmusban?

A slow mozgalom közvetlenül ugyan nem gondolkodik a turizmusban, de a slow városba érkezőket a slow közösségekben, a barátságos lakosok fogadják. A slow szemlélet az aktív helyi közösségekre épít, a helyiek erőforrásaira alapoz, melyek között a helyi kultúra a legfőbb érték, így a slow szemlélet szerinti turizmusfejlesztés különösen erős hatással bír a település identitásának, a társadalmi tőkéjének az erősítésében. Mindez jelentősen hozzájárulhat a település általános vonzerejének és versenyképességének növeléséhez, miként ez a turizmusfejlesztési módszertan újragondolás elveiben is megjelenik. A slow szemléletben kiteljesedő desztinációfejlesztés a település fejlődésének szerves, integratív útja lehet, azaz a helyi erőforrások értékvezérelt turisztikai hasznosítása és fejlesztése. Ebben részt vesznek a helyiek akár a mindennapi életüket élve vagy új megélhetési, vállalkozási lehetőséget találva. A kisvárosok tudatos fejlesztése tehát egyben válasz az új turizmusfejlesztési kihívásokra, s képes koncepcionális, stratégiai, projekt-megoldásokat adni a városnak, hiszen:

a nagy turisztikai desztinációk életciklusgörbéje amennyiben az a teljesítményében nem tud megújulni, megbicsaklani látszik,
új típusú – autentikus, helyi értékekre, interakcióra, biztonságra (is) épülő – negyedik generációs - „kis desztinációs komplex turizmusfejlesztés kereslete megnőtt”.
a helyiek életminőségét erősítő, az emberközpontú társadalom és gazdaság elvéből eredően fejlesztési alapmotiváció lehet az egészség holisztikus (testi, lelki, mentális és társadalmi jóllét) felfogására, s integrált, a helyi lakosság jóllétét támogató turizmusfejlesztésre,
a turista és a helyiek interakciója nem megtűrt, hanem élet- és versenyképességi feltétel, kell a többletkereslet a helyieknek szóló szolgáltatások működőképességéhez,
az átgondolt turizmusfejlesztés és a kisvárosi márkaépítés (imázs) fontos eleme lehet,
üzleti és társadalmi innovációk (fejlesztések) összekapcsolásával új, dinamizáló erőforrások segíthetik a kisváros, s turizmusának fejlesztést.

De hol is van Szikszó, és mit érdemes tudni róla?

Szikszó, az ország északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 5500 lélekszámú agglomerációs kisvárosként, 24 településes járási székhely, Miskolctól 15 kilométerre, a Kassa irányába futó M30-as autópálya és a 3-as főút mentén helyezkedik el. Ez a közlekedésföldrajzi szempontból előnyös elhelyezkedés nemcsak a történetében, hanem napjaink társadalmi-gazdasági fejlődése terén is kiemelkedő jelentőséggel bír. A város – Borsod és Zemplén által közrefogott – történelmi Abaújban, két kistáj határán, a Cserehát délkeleti sarkában terül el, ott, ahol a dombvidék egyik állandó vízfolyása, a Vadász-patak eléri a Bársonyost, s a közeli, egykoron pihenőhelyként működő Hernád folyót. A környék a kőkorszak óta lakott. A honfoglaláskor megtelepedtek itt a magyarok, s már az 1030-as években temploma volt a településnek. Első királyaink idejéből nincsenek írásos emlékek. 1307. Károly Róbert itt ad ki oklevelet: „in Zykzo”, ez az első írásos említése a városnak. Szikszónak csak egy neve ismert, de írása a középkorban változó volt: Sicso, Sixo, Syxo, Zykzo, Zykzow, Zekzow, Zekzou, Zykow, Zikzou.

Időrendi sorrendben a következő fontos eseményeket érdemes megjegyezni a város történelmével kapcsolatban:

1387: a jelenleg is fennálló, műemlék templom építésének kezdete.
A Szikszai család kihaltával a település Mária királynő birtokába kerül, aki 1392-ben királyi városnak (civitas nostra) címezi.
1460: Mátyás király Szikszón keltez oklevelet.
1517: a szikszói iskola első említése.
1538: Perényi Péter földesúr és az egész város a reformáció által terjesztett lutheri vallás híve lesz, első prédikátora Benczédi Székely István. Ez időtől a templom a reformátusoké.
1568. évi szikszói református zsinat és döntése az úrvacsorai kenyér használatáról.
1588: Rákóczi Zsigmond Szikszó mellett legyőzi a török hadakat. Tardi György Historia Szikszóiensis históriás éneke megszületik a magyarok győzelméről, mely bejárja Európát.
1679: Thököly Imre győzelme a szikszó-újfalusi csatában, melyet a fővárosban Hősök terén lévő millenniumi emlékmű is megörökít.
1848: a szikszói csatában visszavonulásra kényszerülnek a császáriak.
1920–1938: Szikszó Abaúj-Torna vármegye székhelye.
1945–1950: a város Abaúj vármegye székhelye.
1989: Szikszó várossá nyilvánítása.

A történetére büszke város egy húszezer lakosú térség központja, az abaúji dombvidék déli kapujaként jelentős kulturális és gazdasági hatású mágnestelepülés. Erős katolikus, református, görögkatolikus egyházi és kulturális, köztük számos civil közösségek (köztük a SZIA-SZIKSZÓ Város- és Közösségépítő Egyesület, Szikszó Közösségéért Alapítvány) élnek együtt. Aktív helyi alkotóművészek (festők, fotóművészek, faszobrász, karikaturista) természet- és társadalomtudományi értelmiség otthona. Bölcsőde, óvodák és két általános iskola mellett gimnázium, szak- és felnőttképző intézmények alapozzák a helyiek tudását. Az évtizedes kulturális szokások, gazdag rendezvényi programok és igényes infrastruktúrára épülő sport és szabadidős közösségek, versenyeredmények, teszik gazdaggá a kulturális életet. Városi uszoda, sportcsarnok kis fürdőmedencékkel fejlesztés alatt álló szabadidő központ. A Bükki-borvidék szőlő- és borkultúrája – egykoron a tokaji borral vetekvő – ma is élő helyi, „Magyar-hegyi” hagyományai őrzik műveltségét. A szőlőhegy, a pincefalu, több mint száz borospincével bír, a gasztronómia mellett kiváló túrahely.

A hazai és számos nemzetközi piacon is vezető pozíciójú italgyártó cégcsoport, a HELL Energy mellett, számos jelentős középvállalkozás, s mintegy kétszáz mikro- és kisvállalkozás adja gazdasági potenciálját. A városban évtizedekig nem volt tudatos kialakított turisztikai kínálat. A hagyományőrző, elsősorban a saját lakosságnak szóló rendezvények, mint a szüreti bál, majális, a koncertek, a néhány magántulajdonú vendégszobák, egy-két vendéglátóhelyen kívül nem volt törekvés a turizmusfejlesztésre. A turizmusteremtésnek tehát léteznek alapjai, lehetőségei.

Na de vajon milyen turizmust is fejlesszünk Szikszón?

Az első évben új városfejlesztési stratégia elkészítésének a feladata kínált számunkra újragondolási lehetőséget, s hozott fordulatot, mely révén a turizmusfejlesztés a közösségi, a lakossági és vállalkozói gondolkodás részévé vált. Sok információgyűjtésre, primer kutatásokra, elemzésekre, fórumokra (Városfejlesztő Délutánok) építettük terveinket, a lakosságtól támogatást kérő elképzeléseinket.

A honlapon elérhető városfejlesztési stratégiában megfogalmazott küldetés, stratégiai célok „hívószavai”, a „kisvárosi jóllét”, „megtartó-növekvő lélekszámú város”, „prosperáló város”, „működő-használható város”, „erős identitású város, együttműködő város” lettek, mindegyikük megvalósításához a turisztikai fejlesztés fontos feltétel, esély, kötelező elem, mely minden kiemelt akcióterületen is megjelenik. A „Szikszó-desztináció” tartalmi, kínálati felépítéséhez több irányt is megvizsgáltunk, melyek közül két, relatíve új, egyedi pozícionálást is biztosító fejlesztési terület került előtérbe:

a kreatív turizmus (Creative tourism),

A kulturális turizmusból építkező turizmus-terméktípus lényege az autentikus és egyedi turisztikai élmények eljuttatása a látogatóhoz, amelyet a desztináció látogatói és vendéglátói közötti „együtt-teremtés” biztosít a desztinációra jellemző saját(os) kreatív tőkéjének felhasználásával, amely a látogatóknak lehetőséget kínál arra, hogy fejlesszék a kreativitásukat azáltal, hogy aktívan vesznek részt olyan ismeretadó élményekben, amelyek jellemzőek az adott üdülési desztinációra, azaz a kreatív turizmus számos területen képes felhasználni a helyi készségeket, szakértelmet és hagyományokat, pl. művészet és kézművesség, tervezés, gasztronómia, egészség és gyógyítás, nyelvek, lelkiség, természet, sport, akár az e-sport is.

az egészséges életmód turizmus (Healthy Lifestyle Tourism).

Társadalmi értelemben is egészséges életmód, sikert ígérő trend a kisvárosi turizmus esetén is. A holisztikus egészség fogalma – testi, lelki, mentális és szociális jóllét – a turizmusban összekapcsolható, a társadalmi egészség embereket körülvevő többi élőlénnyel, környezettel harmonikus működés, harmónia, belső béke visszaállítása, az egészségmegőrzés a cél. Az egész wellnessipar és a maga a szépségipar erre épülhet rá. Immunerősítés (testi és mentális), ezáltal a test optimális működése viszonylag stabil legyen, illetve az elváltozások gyorsan helyreállíthatóak legyenek. Minden rekreációs lehetőség (sport, mozgás, wellness-treat, természetjárás, szellemi kikapcsolódás, gasztro, öko, aktív, lovaglás, kerékpár, new age, rendezvény), amit a település tud kínálni, láthatóvá és elérhetővé váljon, s az odaérkező „jóllétét” eredményezze.

2021-től a turizmusteremtés stratégiai tervének megfogalmazásától kezdve számos tudatos fejlesztés, kezdeményezés, program, attrakció indult Szikszón, melyek feladata a nagyívű fejlesztési szándékok megvalósításának megalapozása, hitelesítése. Az alábbiakat érdemes kiemelni:

Belvárosi felújítási program és kulturális, rendezvénystratégiai megalapozó attrakciók keretében – Megyeháza épület mint egészséges életmód központ, rekreációs szolgáltatások, egészségtudatos étterem, kis rendezvényház, panzió, humormúzeum, reformációs múzeum, templomtorony-kilátó, szüreti fesztivál, élő adventi kalendárium sorozat, történelmi délutánok rendezvénysorozat, „ehetővirágok sziget”, e-sportklub létrehozása,
Keleti városrész – kreatív városi egészség, sport és pihenő park – a sportcsarnok és uszoda mellett külső fürdőmedencék építése, jégpálya, egészségtudatos szálloda, sportpályák, városi sétány, tó és pihenőpark, rendezvénycsarnok, digitális vidámpark, szabadtéri színpad, rendezvénytér.
Pincefalu – „Szikszói borfogadás” nagyrendezvény. épületek felújítása pince- és vendégházfunkcióval, szőlőkultúra, egészségtudatos gasztronómia képző-központja, borok háza, bormúzeum.
A Szikszó Közösségért Alapítvány által szervezett Szikszói Gépésztalálkozó már négy éve a különböző mezőgazdasági, ipari, építőipari gépek nagy, országos seregszemléje, melyre egy igazi családi nap rendezvénye épült. Szia-Szikszó Város- és Közösségépítő Mozgalom, mely Egyesületté alakult a város önkormányzati művelődési intézménye, könyvtára koncertjei, színházi előadásai, fesztiváljai mellett fontos szereplő a turisztikai értékek létrehozásában.
A SZIA-SZIKSZÓ program önálló programkezdeményezésekkel rendelkezik a városon belüli együttműködés, kooperáció mentén, ilyenek: a Történelmi délutánok, „Ehető város” koncepció és helyeinek tervezése - kreatív városi falfestések –városlátogató-túra applikáció, a „Nyáresti filmterasz”, a szabadtéri filmvetítés, a SZIA-közösségek kvízbajnoksága és sakkversenye, illetve a közösségi játékpartik, hatásos volt a Tour de Hongrie versenyt köszöntő biciklironcs-installáció és show. A városfejlesztés, a márka- és identitásépítés fontos szereplője a „helyi média”, a SIXO-TV, a Szik-Szó kéthavi városi magazin, illetve az aktív honlap, közösségi, interaktív médiafelületek. Elkészült, jól vizsgázott a város, a SZIA-SZIKSZÓ mobilapplikációs játékfelületével.

A város márkaépítésének folyamatában Szikszó üzenete, szlogenje a „Szikszó erőt ad” gondolatunk, ötletünk lett, mely egy dinamikus, kreatív, egészségesen, tudatosan, másokra is hatóan fejlődő városról szól, mely kivívja ismertségét, kiérdemelt helyét a „településrendszerben”, s megkapja polgárai, vállalkozásai, befektetői, vendégei, szakmai és politikai partnerei, a hazai és nemzetközi közösség elismerését, mindazért, amit nyújtani képes. Használata általánossá vált, beépült a város gondolkodásába, szeretett, szívesen használt kifejezés minden célcsoportra értelmezhetővé téve.

Alpolgármesterként örömmel állapítottam meg, hogy két év munkája eredményeképpen sikerült újratervezni a várost, ebbe központi helyre illeszteni a turizmusfejlesztés lehetőségét, megalapozni első lépéseit, megvalósítani az első fejlesztéseket, rendezvényeket, s elindulni a tudatos együttműködés irányába.

A feladatok ugyanakkor egyre csak gyűltek… Össze kellett állítanunk a két turisztikai pozicionálási, fejlesztési (kreatív és egészséges életmód) lehetőségcsomag Szikszó számára adaptálható elemeit.

A SIXO, a Szikszó város történelmi neve alapján született saját termékmárka építése mellett mérlegelendő a csatlakozás, az integrálódás, sőt ebben kezdeményező szerep betöltése az „Abaúj-turisztikai desztináció” építéséhez. A történelmi Abaúj vármegye érdemi, értékes turisztikai adottságokkal bír, két országosan „kiemelt” fejlesztési desztináció (Mátra–Bükk és a Tokaji-borvidék–Nyírség) közé „szorulva” keresi identitását, építi vonzerejét, erősíti kompetenciáit, melyek – miként a képek mutatják – a történelem és a táj értékeit ötvözik.

Sok szakmai előkészítő munkánk volt abban, hogy 2023-ban a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), az Aktív Magyarországért Központ, a Vármegyei Önkormányzat, a Miskolci Egyetem, a Kereskedelmi és Iparkamara, valamint több mint húsz település, szakmai szervezet részvételével az Abaúj-desztináció közös fejlesztésében való együttműködésről írtunk alá megállapodást, szándéknyilatkozatot, melynek hátterében egy általunk készített konkrét – az ABA-TDM által koordinált stratégiai program elkészítése is megjelent.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 215 0

Marketing Turizmus

Mind oktatási, mind szakmai szempontból igazi örömhír a Turizmusmarketing-esettanulmányok harmadik kötetének megjelenése. A válogatás valós, aktuális és gondolatébresztő eseteken keresztül segíti az olvasókat – diákokat és szakembereket – a turisztikai marketingdöntések összetett világának megértésében. Az esettanulmányok nemcsak szakmai tudást közvetítenek, hanem fejlesztik az elemzőkészséget, a problémamegoldást és a kritikus gondolkodást is. A kiadvány erőssége, hogy napjainkat meghatározó témákat dolgoz fel, többek között a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a desztinációmárkázás és a közösségi együttműködések szerepét a turizmusmarketingben. A harmadik kötet régóta várt, méltó folytatása az előző gyűjteményeknek, kétségtelenül értékes tananyag lesz a turisztikai felsőoktatásban, emellett pedig ajánlható mindazon szakembereknek, akik szívesen gondolkodnak a saját közvetlen területükön kívül eső problémákon.

Dr. Rátz Tamara

igazgató, Nemzetközi Központ, Kodolányi János Egyetem

tanszékvezető főiskolai tanár, Turizmus Tanszék

Megtiszteltetés számomra, hogy ajánlhatom ezt a kötetet mindazoknak, akik a turizmusmarketinget nem csupán elméletben, hanem annak valódi üzleti és emberi összefüggéseiben szeretnék megérteni. A turizmus és vendéglátás világa az elmúlt években gyökeresen átalakult, ezért különösen nagy értéke van azoknak az esettanulmányoknak, amelyek valós piaci helyzeteken, döntési dilemmákon és aktuális kihívásokon keresztül segítik a tanulást és a gondolkodást. Ez a kötet nemcsak szakmai tudást ad, hanem komplex szemléletre, kreatív problémamegoldásra és összefüggésekben való gondolkodásra is ösztönöz — pontosan arra, amire ma a turizmusban dolgozó szakembereknek a legnagyobb szükségük van. Szívből ajánlom diákoknak, oktatóknak és minden turisztikai szakembernek.

Fodor (Liptai) Judit

központi értékesítési és marketingigazgató, Danubius Hotels Zrt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deli-gray-turizmusmarketing-esettanulmanyok-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero