Deli-Gray Zsuzsa (szerk.)

Turizmusmarketing-esettanulmányok III.


Innovációs hálózatok a turizmusban – fókuszban a Balatoni Kör

Madarász Eszter, Sulyok Judit
 
Balatoni Borbála és Hullám Barnabás 2024 telén megörököltek egy Balaton-felvidéki szőlőültetvényt, melyhez egy kisebb pince is tartozott. Barnabás itt töltötte gyerekkorát, nyaranként nagyszülei birtokán részt vett a vidéki életben, szívesen töltötte itt a szünidőket. Az egyetem elvégzése után Portugáliában kezdett el dolgozni agrármérnökként, de nem a szőlészethez, borászathoz kapcsolódó munkakörben. Az első nyáron párjával, Borbálával beköltöztek a pincébe, és elkezdték felújítani.
 
A turisztikai élményt a turisztikai értéklánc számos szereplője együttesen biztosítja, köztük a turizmushoz közvetlenül (például szálláshely, vendéglátóhely, turisztikai látnivaló) vagy közvetve (például közlekedési vállalatok, élelmiszeripar, turisztikai szolgáltatók beszállítói) kapcsolódva ( UNWTO–ETC 2011 ). Napjaink globalizálódó világában a vállalkozások versenyképességéhez szorosan hozzátartozik a folyamatos megújulás, az innovációs készség. Ennek szükségességét támasztja alá az is, hogy a társadalmi-gazdasági hatások, a fogyasztói trendek hamar lecsapódnak a szabadidős célú utazások piacán. A turizmusban sokszor látjuk, hogy egy-egy jó ötletet, jól működő szolgáltatást, élményt vagy üzleti modellt akár a világ másik pontján sikeresen adaptálnak. A turizmusban érintett aktorok közötti együttműködés, a jól működő hálózatok kialakulása különösen azon úti célok esetében fontos, ahol sok kisebb vállalkozás alkotja a gazdasági ökoszisztémát. A megfelelő szolgáltatásminőség nyújtása érdekében fontos, hogy az utazók által igénybe vett szolgáltatások mindegyike megfelelő legyen, hiszen egy-egy hiányosság, negatív tapasztalat az utazás, a desztináció megítélését összességében rontja.
A kreativitás és az innováció alapvető jelentőséggel bírnak a turisztikai vállalkozások fejlődése és hosszú távú növekedése szempontjából ( Bhaskara et al., 2023 ), mivel lehetővé teszik ezen vállalkozások számára, hogy új piaci szegmenseket azonosítsanak, javítsák szolgáltatásaik színvonalát, valamint mérsékeljék a kereslet ingadozásából adódó bizonytalanságokat. Ez végső soron a hatékonyság és a termelékenység növekedését eredményezi ( Nguyen et al., 2021 ). Korábban az innovációt a vállalatok úgy értelmezték, hogy saját belső erőforrásaik felhasználásával fektetnek be termék-fejlesztésekbe, miközben igyekeznek megóvni szellemi tulajdonukat. Azonban Henry Chesbrough (2003 ), a koncepció úttörője szerint, a nyílt innováció lényege a tudás szándékos és tudatos beáramlása és kiáramlása. Lényegében a szervezet megnyitását jelenti, és együttműködési tereket hoz létre az érdekelt felekkel a külső ötletek és projektek beépítésére a stratégia részévé ( Sanchez et al., 2020 ). A „nyílt” elnevezés arra utal, hogy egy ötlet többféle módon léphet be az innovációs folyamatba, és többféleképpen is kiléphet abból ( Deák, 2023 ).
 
1. ábra. A nyílt innováció logikája
Forrás: Deák, 2023
 
A nyílt innovációnak két fő típusa van (Achmad et al., 2023). Az egyik az úgynevezett „kintről befelé” irányuló nyílt innováció, melynek során külső forrásokból származó ötletek és technológiák integrálódnak a vállalat innovációs folyamataiba. A másik típus a „bentről kifelé” irányuló nyílt innováció, amelyben a vállalkozás belső, nem használt ötleteit és technológiáit nyilvánosan megosztják, lehetővé téve más szervezetek számára, hogy ezeket felhasználva építsenek a saját innovációs folyamataikra. Külső szereplők lehetnek például iparági vállalatok, beszállítók, egyetemek, kutatóintézetek vagy akár a fogyasztók is. A nyílt innovációs kapcsolatok tehát lehetővé teszik a turisztikai kis- és középvállalkozások számára, hogy megőrizzék kreativitásukat és rugalmasságukat, úgy, hogy az erőforráskorlátok se okozzanak számukra problémát (Bicon et al., 2023, Marullo et al., 2018).
Borbála és Barnabás a pince rendezgetése mellett sokat kirándult a környéken, és az egyik étteremben felfedezte a Balatoni Kör Kóstold Körbe kiadványát. Rövid gondolkodás után elhatározták, hogy komolyabban is foglalkoznak a szőlővel, és akár hosszú távra ide költöznek a Balatonhoz. Borbála magára vállalta, hogy feltérképezi, milyen szervezetek működnek a szűkebb és tágabb környezetükben, amelyek segíthetik a vállalkozásuk sikerre vitelét.
 

Turizmusmarketing-esettanulmányok III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 215 0

Mind oktatási, mind szakmai szempontból igazi örömhír a Turizmusmarketing-esettanulmányok harmadik kötetének megjelenése. A válogatás valós, aktuális és gondolatébresztő eseteken keresztül segíti az olvasókat – diákokat és szakembereket – a turisztikai marketingdöntések összetett világának megértésében. Az esettanulmányok nemcsak szakmai tudást közvetítenek, hanem fejlesztik az elemzőkészséget, a problémamegoldást és a kritikus gondolkodást is. A kiadvány erőssége, hogy napjainkat meghatározó témákat dolgoz fel, többek között a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a desztinációmárkázás és a közösségi együttműködések szerepét a turizmusmarketingben. A harmadik kötet régóta várt, méltó folytatása az előző gyűjteményeknek, kétségtelenül értékes tananyag lesz a turisztikai felsőoktatásban, emellett pedig ajánlható mindazon szakembereknek, akik szívesen gondolkodnak a saját közvetlen területükön kívül eső problémákon.

Dr. Rátz Tamara

igazgató, Nemzetközi Központ, Kodolányi János Egyetem

tanszékvezető főiskolai tanár, Turizmus Tanszék

Megtiszteltetés számomra, hogy ajánlhatom ezt a kötetet mindazoknak, akik a turizmusmarketinget nem csupán elméletben, hanem annak valódi üzleti és emberi összefüggéseiben szeretnék megérteni. A turizmus és vendéglátás világa az elmúlt években gyökeresen átalakult, ezért különösen nagy értéke van azoknak az esettanulmányoknak, amelyek valós piaci helyzeteken, döntési dilemmákon és aktuális kihívásokon keresztül segítik a tanulást és a gondolkodást. Ez a kötet nemcsak szakmai tudást ad, hanem komplex szemléletre, kreatív problémamegoldásra és összefüggésekben való gondolkodásra is ösztönöz — pontosan arra, amire ma a turizmusban dolgozó szakembereknek a legnagyobb szükségük van. Szívből ajánlom diákoknak, oktatóknak és minden turisztikai szakembernek.

Fodor (Liptai) Judit

központi értékesítési és marketingigazgató, Danubius Hotels Zrt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deli-gray-turizmusmarketing-esettanulmanyok-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave