Turizmusmarketing-esettanulmányok III.
Kérdések
-
A desztinációfejlesztés két teljesen eltérő arcát láthatjuk a novellában. Milyen társadalmi, gazdasági és környezeti következményei voltak a rosszul megvalósított fejlesztésnek a második esetben? Milyen konkrét különbségeket lát a két fejlesztési forgatókönyv kommunikációs stratégiájában? Soroljon fel legalább öt különbséget!
-
Elemezze a vendégéjszakaszám mint mutató szerepét! Miért nem elég önmagában ezt maximalizálni?
-
Miért lett kudarc a második esetben a turisztikai márka, annak ellenére, hogy fizikailag ugyanaz az infrastruktúra épült meg? Mi a véleménye arról a kijelentésről, miszerint a turisztikai márka kialakítása az első esetben azért volt hiteles, mert a marketing purpose és a valóság koherens volt? Magyarázza el a koherencia jelentőségét a turizmusban a novella példáin keresztül!
-
Elemezze a vendégéjszaka fogalmának szerepét a két novella marketing céljaiban! Mikor válik ez a mutató problémássá egy desztináció számára, és miért?
-
Képzelje el, hogy ön - a projektmenedzser. Milyen konkrét lépésekkel előzné meg a második forgatókönyvben bemutatott konfliktusokat?
-
A Fertőrákosi példa alapján: milyen jeleket kell keresni egy fejlesztésnél, hogy előre észleljük a bukás veszélyét?
-
Hasonlítsa össze a dokumentumban említett nemzetközi példákat (Prága, Salzburg, Annecy, Berlin Museumsinsel, Linz, Amszterdam, Freiburg)! Mi a közös sikerük titka?
-
Mi a kapcsolat a „marketing purpose” és a turisztikai márka hitelessége között? Adjon példát mindkét forgatókönyvből!
-
Van-e olyan helyzet, amikor jogos lenne a lakosság bevonása nélkül fejleszteni? Indokolja!
-
Hogyan lehetne mérni egy desztinációfejlesztés valós sikerét a vendégéjszaka-számon túl?
-
A Turisztikai Kártyarendszer miért működött az első, de kudarcot vallott a második esetben? Mit árul ez el a rendszer bevezetésének kritikus tényezőiről?
-
„A desztinációfejlesztés nem csak a turistákról szól.” Érveljen emellett vagy ez ellen az esettanulmányok alapján, konkrét példákkal alátámasztva!
Tartalomjegyzék
- Turizmusmarketing-esettanulmányok III.
- Impresszum
- Szerkesztői előszó
- A szerkesztő
- A szerzők
- A piacszegmentáció és a fogyasztói szegmensek újraértelmezésének jelentősége a turizmusban
- Országok pozicionálása és márkázása
- Digitalizáció a turizmusban
- Visszhangok a képernyőn túl
- Esettanulmány: a személyre szabott digitális turizmus gyakorlati megvalósítása a ‘Lágy Hullámok’ Butikhotelben
- Út a Mátrába Lénával – social media és digitális marketingmegoldások a turizmusban
- Milyen készségeket várjunk el a jövő munkavállalóitól?
- Deus ex machina hospitalitatis: értekezés a mesterséges intelligencia alkalmazásáról a New Orleans-i szobafoglaltság biztosítására. Avagy hogyan vált a szellem a gépben a szállodás legbizalmasabb (és legkevésbé panaszkodó) társává
- Városok turizmusának átszervezése, formálása
- Közösségek összefogása a turizmusban
- Innovációs hálózatok a turizmusban – fókuszban a Balatoni Kör
- Az utca hangja – az Élet kapuja 1.
- Az utca hangja – az Élet Kapuja 2. Az Élet Kapuja, egy Nature Science Center születése Dunaerdőn 2. – turisztikai fejlesztés a lakosság kihagyásával
- Az utca hangja – az Élet Kapuja 2. A helyi közösségek szerepe a kultúrafogyasztásban: a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa példája
- Turisztikai szolgáltatók stratégiájának újragondolása és stratégiai döntései a turizmusban
- Az adatelemzés jelentősége a turisztikai befektetési döntéshozatalok során
- Képzelt riport egy sikeres turisztikai szolgáltatóval
- Bay & Vine élmények – borturizmus Új-Skóciában
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 215 0
Mind oktatási, mind szakmai szempontból igazi örömhír a Turizmusmarketing-esettanulmányok harmadik kötetének megjelenése. A válogatás valós, aktuális és gondolatébresztő eseteken keresztül segíti az olvasókat – diákokat és szakembereket – a turisztikai marketingdöntések összetett világának megértésében. Az esettanulmányok nemcsak szakmai tudást közvetítenek, hanem fejlesztik az elemzőkészséget, a problémamegoldást és a kritikus gondolkodást is. A kiadvány erőssége, hogy napjainkat meghatározó témákat dolgoz fel, többek között a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a desztinációmárkázás és a közösségi együttműködések szerepét a turizmusmarketingben. A harmadik kötet régóta várt, méltó folytatása az előző gyűjteményeknek, kétségtelenül értékes tananyag lesz a turisztikai felsőoktatásban, emellett pedig ajánlható mindazon szakembereknek, akik szívesen gondolkodnak a saját közvetlen területükön kívül eső problémákon. Dr. Rátz Tamara igazgató, Nemzetközi Központ, Kodolányi János Egyetem tanszékvezető főiskolai tanár, Turizmus Tanszék Megtiszteltetés számomra, hogy ajánlhatom ezt a kötetet mindazoknak, akik a turizmusmarketinget nem csupán elméletben, hanem annak valódi üzleti és emberi összefüggéseiben szeretnék megérteni.
A turizmus és vendéglátás világa az elmúlt években gyökeresen átalakult, ezért különösen nagy értéke van azoknak az esettanulmányoknak, amelyek valós piaci helyzeteken, döntési dilemmákon és aktuális kihívásokon keresztül segítik a tanulást és a gondolkodást.
Ez a kötet nemcsak szakmai tudást ad, hanem komplex szemléletre, kreatív problémamegoldásra és összefüggésekben való gondolkodásra is ösztönöz — pontosan arra, amire ma a turizmusban dolgozó szakembereknek a legnagyobb szükségük van.
Szívből ajánlom diákoknak, oktatóknak és minden turisztikai szakembernek. Fodor (Liptai) Judit központi értékesítési és marketingigazgató, Danubius Hotels Zrt.
Hivatkozás: https://mersz.hu/deli-gray-turizmusmarketing-esettanulmanyok-iii//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero